Az egri futball életében nagy vihart kavart a lassan öt esztendeje kirobbant ügy. A fociklubot tulajdonló kft. egykori ügyvezetőjével szemben előbb nyomozás indult, majd több bűncselekménnyel is megvádolta a nyomozó ügyészség. A büntetőper is tart már egy ideje. Elhúzódásában olyan tényezők játszottak eddig szerepet, mint például a terhelt betegsége, vagy a tanúk távolmaradása. Ilyen okokból tárgyalások maradtak el. A legutóbbi tárgyaláson is az történt, hogy több szabályszerűen idézett tanú nem jelent meg a bíróságon. Aki azonban eljött, azt az ügyet első fokon tárgyaló Egri Járásbíróság kihallgatta. Így mások mellett a futballklub szertárosát, valamint a cég első felszámolóját.

A büntetőperben egyébként hűtlen kezelés bűntettének kísérlete, üzletszerűen elkövetett csalás, költségvetési csalás, sikkasztás, számvitel rendjének megsértése bűntette és két rendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétsége, ez az a „bűnlajstrom”, amiért az Egri Járási és Nyomozó Ügyészség szerint a vádlottnak, K. Zoltán Pálnak felelnie kell. A vádirat hat pontban rögzíti azokat a tényállásokat, amelyek miatt a terhelt felelősségre vonását indítványozza a hatóság. Ezek egyike az egri stadion villanyvilágításának tervezése volt, amiről bővebben a keretes részben írunk.

A másik ügy a Magyar Labdarúgó Szövetséghez 2012. tavaszán benyújtott sportfejlesztési programhoz köthető. A program benyújtását követően a csapat feljutott az NB I-be, ahol a hazai mérkőzések megrendezésének egyik feltétele a villanyvilágítás volt. Az egri pálya ezzel nem rendelkezett, és megvalósítását az eredeti program sem tartalmazta, ezért azt módosították. A vádlott az MLSZ-hez az elbírálást megelőzően, a kivitelezési munkák anyagi fedezetéről szóló valótlan tartalmú iratot csatolt. Az igazolás alapján 49 millió 500 ezer forint TAO támogatást utaltak a kft számlájára, ám a támogatásból mindössze tízmillió forintot fordítottak a jóváhagyott célra.

A vádhatóság azt is állítja, hogy K. Zoltán Pál, mint magánszemély harmincmillió forint kölcsönt kért és kapott egy Magyarországon tartózkodó angol üzletembertől. A kölcsönt 2012. decemberében a TAO támogatásból fizette vissza. Januárban hamis állításokkal rábírta az üzletembert, hogy 40 millió forint ellenében vegye meg a társaság 75 százalék üzletrészét, illetve nyújtson tagi kölcsönt.

Szerepel a vádiratban valótlan számlák befogadása. Ezek ellenértékét, közel negyvenmillió forintot a terhelt a pénztárból felvette és azt ismeretlen célra fordította. Egy másik vádhatósági állítás arról szól, hogy sportszerek, sporteszközök, sportcsomagok beszerzéséről és utazásról is valótlan tartalmú számlák kerültek a könyvelésbe. Ennek fejében a vádlott devizában vett fel több, mint 65 millió forintot. Mindösszesen közel 105 millió forintot keres a hatóság a terhelten. De tízmilliós kár érte az államot is, a könyvelésben szereplő valótlan számlák miatt – állítja az ügyészség.