Sajnos nem hiába tartott „vezetőedzőnk” ettől a mérkőzéstől…

Magam is csak bízni tudtam abban, hogy legalább olyan összeszedettek leszünk, mint az első fordulóban, és akkor meg lehet egy döntetlen. Sejteni lehetett, hogy a győzelemhez kisebb bravúrra lesz szükség, főként úgy, hogy Tajti és Fekete is hiányzott a csapatból.

Bizonyára a koromból adódik, de nem igazán értem, vagy inkább nem annyira tetszik az a fajta hozzáállás a csapatok részéról, amit mostanság lehet tapasztalni. Az együttesek egy félidőt annak szentelnek, hogy felmérjék az ellen erejét, cél elsősorban: nem gólt kapni. No jó, a mi helyzetünkben talán részben érthető, hogy nem esünk egyből az ellenfélnek, még szokjuk ezt az osztályt, ismerkedünk az ellenfelekkel. (Bár Sényő is frissen feljutott csapat…) Ezzel együtt kérdem én, biztos hogy jó taktika ez? Szombaton is megmutattuk, hogy ha akarunk, tudunk mi támadni is. De miért kellett ezzel várni a második félidőig, két gólos hátrányig? Főként úgy, hogy az ígéret a nézőcsalogató játék. Hát ez bizony hiányzott az első félidőben. Mondjuk ki, egy félidőt unatkoztunk, a támadás lehetőségét is feladtuk, és az ellen se találta a betömörülő védelmünk ellenszerét.

A második félidő eleje aztán sajnos horrorisztikusra sikerült. Ki nem kényszerített hibákból, meg nem értésből gyorsan összejött két gólos hátrány. Szerencsére a csapatnak ezzel együtt volt tartása, szép lassan elkezdtünk játszani. Ez már jobban tetszett, nem úgy, mint az egyébként remek támadásból szerzett szépítő találat utáni újabb figyelmetlenség és az így kapott újabb gól. Ami viszont 1-3 után követezett, abból lehet és kell is építkezni! Igyekeztünk, voltak is lehetőségeink, no meg a fiatal játékosunk tudatos, szép fejesgólja… (Külön is gratulálok neki!) Azt hiszem, ez az a játék, a megalkuvást nem tűrő győzni akarás, ami kell, kellene hogy jellemezze csapatunkat. Mindenképp dicséretes hogy nem adtuk fel, igyekeztünk, melynek eredményeként nem sok hiányzott az egyenlítéshez.

Mindenképp ez a mentalitás vihet előre, ez hozhatja meg a sikert akár a következő fordulóban is. Amit viszont látni kell, hogy ilyen hibákat, ilyen …r gólokat egyszerűen nem szabad ajándékozni az ellenfélnek, mert azt utána nagyon nehéz „visszahozni”. Ebben a tekintetben sajnos nem tudtuk hozni a Tiszaúj elleni szervezettséget, amikor is a második félidőben úgy rúgtunk két gólt, hogy közben az ellenfélnek lényegében helyzetet sem engedélyeztünk. Szervezettség, koncentráció és elszántság. Ha mindhárom meglesz, a következő, egyébként igen nehéznek tűnő meccseken is teremhet babér. Bízom benne, hogy megmutatják a fiúk, már a hétvégén, Gyöngyösön, hogy megy ez egyszerre. Én ott leszek, és szurkolok majd. Remélem, sokan követik példámat.

Hajrá ESE!