Jöttek persze újak, volt olyan is, aki abbahagyta.

Megélte a csapat a felnőttek NB2-es bajnoki győzelmét, az azt követő szenvedést az nb 1-ben, majd a „Kósa” érát. Együtt játszottak a Sportcentrum szerepvállalásakor is. Nem volt világverő csapat, de nem is volt rossz társaság. Ha együtt maradnak, lehet, hogy egyik-másikuk lassan a felnőtt csapat kapuját döngetné bebocsátást kérve.

Aztán - ahogy ez gyakran előfordul manapság – a középiskolássá cseperedő gyerekek (persze nem maguktól, hanem szülői segédlettel) úgy gondolták, jobb lesz nekünk a DVTK-nál, vagy épp Mezőkövesden, ahol akkortájt indult egyfajta akadémiai képzés.

Én már akkor gondoltam, ahol tudtam mondtam is. elsősorban a szülőknek, hogy nem biztos az, hogy ahol a pénz, ott a szakmai fejlődés is. Meg hát aki 10 évesen kitűnik, lehet hogy 18 évesen már nem lesz olyan nagy tehetség.

Az állandóság, a család közelsége többet jelent. (Nem tudom pl., volt-e már olyan kövesdi játékos az nb1-ben, aki a matyóvárosban cseperedett fel, aki ott lett labdarúgó..)

Érveim nem hatottak, nem hittek nekem. Mégiscsak NB1-es felnőtt csapat, feltehetően jó szakmai háttér, miért ne menjen a gyerek. Hát mentek is. Az ügyesebbnek tartottak többsége váltott.

Teltek-múltak a hónapok, évek, mindig figyeltem, hol tartanak ezek a srácok. Jelenthetem, most is kövesden rúgják a bőrt a fiúk, még az is, aki esetleg előbb máshol próbált szerencsét. Kiemelkedő eredményt egyiküktől sem láttam. Edzenek szorgalmasan, játszanak ma is koruknak megfelelő (tegyük gyorsan hozzá, korántsem első osztályú) utánpótlás csapatokban.

Amiért pedig ezt a szösszenetet írom, az az, hogy a napokban ezek a fiúk Egerben játszottak az ESE azonos korosztályával. Utóbbi csapatban, vagyis mieinknél azokkal, akiket korábban szerényebb képességűnek tartottak, akik maradtak. Persze kiegészültek újakkal, miként a Mezőkövesdi csapatban sem csak egriek játszottak.

De! De a csapatok jó részét, mondhatjuk gerincét ennek a volt csapatnak a tagjai alkották. És az eredmény?

Nos hát 6-0….

De nem a tehetségesnek tartott kövesdi egriek, hanem az itthon maradt egri fiúk javára.

Persze lehet itt sok mindent mondani, azonban azt gondolom, az eredmény magáért beszél. Én többre tartom, ha valaki egri, legyen is az. Ne csak siránkozzon, hogy mert itt nem támogatja a város a labdarúgást… Menjen, szurkoljon, tegyen meg mindent hogy ne így legyen. És ha így is kinövi ezt a közeget a gyerek, akkor – de csak akkor – váltsanak. Remélem ügyes kis labdarúgóink (mert igenis vannak ilyenek) és szüleik átgondolják, mielőtt erről döntenek.