A keddi tárgyaláson részt vett a vádlott is, aki a vádindítvány szerint az Egri FC Kft. képviseletében eljárva 2011-2012-ben részben rendszeres haszonszerzésre törekedve követte el a terhére rótt bűntényeket. Hét éve márciusban a cég az önkormányzati tulajdonú egri stadion villanyvilágításának tervezésére kötött 62 millió forintos vállalkozói díjra tervezési vállalkozói szerződést, amit a terhelt írt alá. A stadion energiaellátásának tervezésére 4,8 milliós vállalkozói díjban állapodott meg. Ám az elkészült terveket a kft. nem fizette ki, ezért a társaságot 2014-ben felszámolták.
A vádlott 2012 tavaszán sportfejlesztési programot nyújtott be a Magyar Labdarúgó Szövetséghez (MLSZ), ám az a pályázat egyes beruházási elemeit (öltözők, vizesblokkok, szertár felújítása, korszerűsítése) nem tartotta megalapozottnak. Időközben az Egri FC Kft. csapata feljutott az NB I-be, ahol a hazai mérkőzések rendezésének feltétele a villanyvilágítás volt. Ilyen az egri pályán nem volt, a kivitelezését az eredeti program sem tartalmazta. Miután ezt is beépítették a projektbe, a vádlott az MLSZ-hez az elbírálás előtt a világítás-kivitelezés anyagi fedezetéről szóló valótlan tartalmú okiratot csatolt, az abban megjelölt társaságok ugyanis a kivitelezéshez nem kívántak hozzájárulni. Az MLSZ a programot jóváhagyta, s 49,5 millió forint TAO-támogatást utalt az Egri FC Kft. számlájára. Ebből a cég a megjelölt célra csak tízmilliót fordított, a többiből korábbi tartozásokat egyenlített ki, egy részét felélte.
Magánszemélyként 30 milliós kölcsönt kért és kapott 2012 őszén a vádlott egy hazánkban tartózkodó angol üzletembertől. Ezt tagi kölcsönként a sajátjáról átutaltra a kft. számlájára. Később a pénzét visszakérő hitelezőt azzal hitegette, hogy a MLSZ-től 90 millió forintot kap, s lesznek más szponzorok is. Rávette őt arra, hogy 40 millióért vegye meg a cég 75 százalékos üzletrészét. Ám elhallgatta, hogy a társaság fizetésképtelen, s több millióra rúg az adóssága.
A keddi tárgyaláson K. Z. P. a terhére rótt cselekmények elkövetését nem ismerte el. A bíróság meghallgatta az angol üzletembert is, s további tanúkat, majd a tárgyalást további bizonyítás lefolytatása érdekében elnapolta.
Ismeretlen célra fordított jelentős összegeket a vádlott
Az ügyészség a vádlottat hűtlen kezelés bűntettének kísérletével, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettével, költségvetési csalás bűntettével, sikkasztás bűntettével, számvitel rendjének megsértése bűntettével és két rendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja. A vád K. Z. P. terhére rója azt is, hogy nem valós gazdasági tevékenységről szóló számlákat fogadott be a cég könyvelésébe. E valótlan számlák ellenértékét, 39,4 millió forintot a pénztárból felvette és ismeretlen célra fordította, az adóhatóságot megtévesztve majdnem 7,9 milliós vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek. További könyvelési manipulációival együttesen csaknem 105 millió forintot költött el ismeretlen célra.
