Az első fordulóban elszenvedett „sima” vereség után sikerült javítani, csapatunk győztesen hagyta el a pályát az ESMTK elleni bajnokit követően. Természetesen örülök a győzelemnek, főként annak, hogy a fiúk 0-2-nél sem adták fel és sikerült is fordítani, majd emberhátrányban megtartani az előnyt. Ez elismerésre méltó. Ugyanakkor nem szabad elmenni szó nélkül amellett sem, hogy a védekezésünk továbbra sem olyan, amit szeretnénk, amit várunk. A két kapott gól mellett bizony számtalan helyzete adódott a vendégeknek. Szerencsére Bonica flegmán lőtte a vendégek javára megítélt büntetőt, Nacsa pedig amellett, hogy kapustársa 11-esét kiütötte, jó néhányszor mentett meg minket biztosnak tűnő góltól. A védelem mögé beívelt, berúgott labdák folyamatosan gondot okoztak védőinknek, a beinduló, üres területre befutó támadók rendre üresen „találtattak”, s csak rajtuk, no meg Nacsán múlott, hogy ezekből nem lett vendég találat. Lehet azt mondani, hogy nyertünk, nem kell ezzel foglalkozni, azonban ha a védekezést nem tesszük sokkal hatékonyabbá, sok keserűség fog még minket érni…. Nacsa Péter kétségtelenül csapatunk legjobbja volt. Ha ő nincs, akár súlyos vereség is lehetett volna a vége. Hatalmas bravúrjai voltak, főként Csorba kiállítását követően. Le a kalappal Péter előtt! Valkay Richárd szereplésével stabilabb lett védekezésünk, de még messze nem az igazi. Véleményem szerint teljesítménye nem volt rossz, de feltétlenül még határozottabbnak, pontosabbnak kell lennie a jövőben, ha valóban előre akarunk lépni ebben az idényben. Csiki Norbertet régóta figyelem, nem egy edzőmeccsen láttam a bajnokikat megelőzően is. Hát eddig nem kápráztatott el játékával… A hétvégi talán az eddigi egyik legjobb volt tőle, azonban még mindig voltak pontatlanságai, helyezkedési hibái és nagyon jó lenne, ha gyorsabb lenne, gyorsabban reagálnia. Vitelki Balázs Nacsa mellett az ő játéka emelhető ki. Remekül lát a pályán, rendre jó megoldásokat választott, gólja tudatos, jól helyezett lövés eredménye volt, arról nem beszélve, hogy mindhárom találatunkban volt szerepe. Ha nem is jelenthető ki egyértelműen, hogy személyében megtaláltuk Gresó Matyi utódát, de jó úton haladunk efelé. Ha nem bízza el magát és keményen edz, sokra viheti még. Árvai Ádám sok szurkolótársammal ellentétben én még mindig bízom benne. Kicsit erősödött az elmúlt időszakban, talán komolyodott is. Mindez látszik játékán is, bár a helyzeteket be kell tudni rúgni! Meglátásom szerint az első félidei játék alapján volt rosszabb teljesítmény az övénél, de a mester őt kapta le legelőbb. Titkó Krisztiánt ismerjük, tudjuk előnyeit, láttuk gyengeségeit. Mostani teljesítménye pont ilyen volt. Se nem jobb, se nem rosszabb. Az biztos, hogy a játékszervezés – bármennyire is próbálkozik ezzel a mester – nem az ő szerepköre. Lőrincz Patrik helye a kezdőben megkérdőjelezhetetlen. Ügyes, és az akarat is látszik rajta. Védő feladata mellett igyekszik segíteni a támadásokat is. Hozta a megbízható átlagot. Stampf Armand nem állítom, hogy rosszul játszott, de nekem nem is volt olyan meggyőző. Jómagam átlagosnak jellemezném teljesítményét, semmi extrával. Debreczeni Dávid Ez a szerepkör jóval közelebb van hozzá, mint a középső védő, amit a múlt héten játszott. Megbízható, főként a kiállítást követően megduplázott erővel küzdött, hajtott. Benke Norbert haragudjon meg bárki is, nem nb 3-as szintű játékos és kész! Egyszerűen érthetetlen, hogy miért tart ki mellette a szakami stáb. Több idényen keresztül bizonyított. Sajnos nem, aki támadóként több idényben is gólképtelen, az nem. Pataki Viktor Megint csak egy szimpatikus, de nem ebbe az osztályba való játékos. Összjátékban úgy, ahogy teljesít, de összességében lassú és körülményes. A csereként beálló Csorba gyorsan „elintézte” magát, Haász Tamás nem lógott ki a nagy átlagból se le, se felfelé, Vajda gólja miatt dícsérhető. Összességében hátulról egy rutinos, magas és jól képzett játékos hiányzik, aki a védelmet irányítani is tudná, de a támadó szekció is vérszegény lesz így. Megjegyzem, Bartusz játéka az edzőmeccsek alapján sokkal ígéretesebb, mint Benkéé vagy Patakié.