Mint azt a lapunkat rendszeresen olvasók tudhatják, a távozókat, legyen az vezető vagy játékos, mindig megkérdezzük annak okáról. Van, aki él vele, van, aki nem. Az alábbiakban Vajda Ákos mondja el véleményét.

Tisztelt szurkolók és sportbarátok! Azzal kezdeném, hogy szeretném megköszönni a lehetőséget, hogy pár sorba elmondhatom a véleményem az Egerben eltöltött éveimről. 5 évvel ezelőtt Vìgh Ferenc régi ismerősöm keresett meg és felvázolta, hogy mit szeretne elérni Egerbe. A cél a feljutás volt és egy nagyon jó brigádot rakott össze, amihez én is szívesen csatlakoztam. Ekkor ismertem meg Harmati Pétert, mint a klub akkori elnökét már a legelső beszélgetésünknél éreztem, hogy Ő tényleg egy olyan klubvezető, aki az egri focit szívügyének tekinti, és mint utólag bebizonyosodott, ha Ő nem lett volna 8 évvel ezelőtt, akkor ma nem is lenne miről írnom, mivel nem lenne egri foci... Na de ne szaladjunk ennyire előre. Szóval bajnokságot kellett nyerni ez vereség nélkül sikerült egy nagyon jó csapattal. Csodás volt ez a kezdet ennél a klubnál, aztán jött az első nb3as szezon, ahol helyt álltunk, mint friss feljutó. Jött a 2. Nb3as évad és akkor már nagyobb célok voltak kitűzve, ha olyan keretet sikerül összehozni, akkor a dobogós helyezes legyen a cél. Az a szezon nem úgy sikerült, ahogy elterveztük és még a következő eleje sem, de utána idekerült a klubhoz Süttő Szilárd, akit személy szerint a legjobb edzőnek tartok, akivel dolgozhattam az eddigi karrierem alatt. Olyan játékosok jöttek ide, mint Vaskó, Boros, Olasz és Gresót is sikerült visszahozni. Tehát egy nagyon erős csapatot sikerült összehozni olyan költségvetésből, ami a mostanihoz még nagyon nagy jó indulattal se hasonlítható! Aztán tipikus esete volt Petinek, hogy egyik szeme sírt a másik nevetett, amikor ez után a sikeres időszak után elengedte a játékosokat magasabb osztályba. Matyit és Nemest Nyíregyre, Vasit Csákvárra a mestert a Honvédba. Soha nem gördített akadályt senki elé, aki feljebb tudott menni, tudván, hogy mi ez által sokat gyengülünk majd. De ezután is csináltuk. Voltak rosszabb periódusok es voltak jobbak, de egy biztos volt, hogy Egerbe, ami 8 évvel ezelőtt elkezdődött az működik. Aztán jött ez a „csodálatos” szezon. Tehetségközpont lett az Eger, igy már a Diósgyőrnek hirtelen nagyon fontos lett az egri foci... bárcsak előtte is amig tartaléklángon pislákolt az egyesület akkor is ennyire érdekelte volna őket. Sajnos olyan emberek kerültek vezető pozíciókba, akiknek abszolút nem érdekük Eger. Es olyan embert tüntettek el a pozíciójából, aki nélkül ma nem is lenne egri foci. Ezt belülről átélni nagyon nehéz volt. Én elhiszem, hogy kell a változás és a fellendülés, de amikor csak az üres duma van állandóan és semmi előrehaladás, miközben mindenki csak a saját érdekeit nézi az elég bosszantó. Kirúgnak szezon közbe játékost, 7-8 éve itt játszó labdarúgóknak köszönik meg kamu szöveggel, 33 éve itt dolgozó edzőtől elköszönnek... ezek a dolgok, ami miatt én azt mondtam, hogy bármennyire is szerettem itt játszani, de ezekkel a dolgokkal nem tudok azonosulni. Ha 12 játékos elmegy egy klubtól, akiknek a nagy része alapember, akkor szerintem ott ellehetne gondolkozni a felső asztalnál, hogy mi lehet a baj. Ne legyen igazam és legyen jövőre nb2es csapat Egerbe, de az előjelek nagyon nem ezt mutatják. Mert azt még a vak is látja, hogy itt jelenleg minden csak a pénzről szól... Minél többet kivenni aztán lelépni. És utána abszolút nyugodtan fognak elaludni azok az emberek, akik ezt megcsinálják majd Egerrel. Sajnálom, hogy igy alakul a klub élete, de hátha megtisztul nemsokára... és meg mielőtt bárki azt hinné, hogy savanyú a szőlő, abszolút nem, mert én köszöntem meg a lehetőséget. Csak azért írtam ezt a pár sort, hogy akik nem látnak bele, Ők is tudják nagyjából, hogy mi történik jelenleg a klubnál. Szeretném megköszönni a klubnak ezt az időszakot, amit itt tölthettem, ha pályára léptem mindig megpróbáltam a legjobbamat adni. Rengeteg jó embert ismertem meg ez alatt az időszak alatt, akiknek rengeteget köszönhetek. Harmati Péter, Süttő Szilárd, Kugi és nagyon sok mindenkit írhatnék még, de ami a legfontosabb, hogy igaz barátokra is találtam, ami a mai világban nagyon ritka kincs. És végül, de nem utolsó sorban szeretném nektek a szurkolóknak is megköszönni, hogy ha néha nehéz is volt, de folyamatosan mellettünk voltatok! Örültem, hogy itt lehettem 5 évig! További sok sikert és remélem egyszer minden a régi lesz!

Tisztelettel: Vajda Ákos