T. Lacibá is ott volt matyóföldön.

Nyugdíjas lévén van időm, ezért úgy gondoltam tegnap délután, kiruccanok a matyók fővárosába, megnézem, hol tart az egri alakulat, de kíváncsi voltam arra is, milyen erőt képvisel a kövesd II csapata.

Felbuzdulásom nem sokáig tartott. A csapatok nem kényeztettek el látványos, de még csak jó játékkal sem. Persze ezért kevéssé a házigazdák okolhatók. Egy megyei I osztályú középcsapattól azért csodákat mégsem várhatunk. A mieinktől – akik a hírek szerint az Nb 3 keleti csoportjának első felében végeznének – annál inkább szeretnénk határozott, gólra törő, eredményes futballt látni, még ha csak edzőmérkőzésről van is szó. Nos, ehhez képest gyengécske produkciót sikerült kivinni a pályára. A két gólon kívül meddő mezőnyfölény, kapura igen kevéssé veszélyes támadójáték volt az, ami a mieink játékát jellemezte. Pedig azt gondolná az ember, hogy a két félidőben pályára lépő 22 játékos itt tudná megmutatni, ott a helye a csapatban, a kezdőben. Még inkább igaz mindez a próbajátékon lévőkre.  Egy rendkívül erőtlen, talán tartalékos vendéglátói csapat ellen egy kevés elképzeléssel, váratlan megoldással próbálkozó hevesi alakulat. Hát nem sok. Továbbra is rettentően hiányzik 3-4 tapasztalt, a csapatnak fazont adó, a fiatalokat összefogó, irányító játékos. Jól látszik, Hege és Simon önmagában „kevés” ehhez. Július közepéhez érve a tapasztalt, minőségi játékos „beszerzése” egyre kevéssé tűnik olyan „szurkolói” elvárásnak, amit a klub teljesíteni tudna. (Már ha akarná egyáltalán.)

Összefoglalva ez mind játékosállományban, mind játékban kevés lesz a bajnokikon! Kezdem érteni, Szekeres Adrián miért nem szereti az edzőmeccseket. Ilyet én sem túl szívesen nézek… Meglátjuk mi sül ki ebből, de a látott meccs alapján semmi jóra ne számítsunk. Nem tudom, a DVTK II mellett miért kell még egy ilyen „csikócsapat”, minőség és egriek nélkül. Illetve tudom, de egriként annyira szégyellem, hogy ki sem mondom.