Az eredeti mestermérleg nélkül, kibírjuk még ezt az 1-2 hónapot. Mert ugye, mint tudjuk, a vezetők jönnek - mennek, de a szurkoló marad. Addig, ha kell, pótoljuk a "vereség ellenére jók vagyunk, még egy kicsit csiszolni kell, magas volt a fű, megtettünk mindent, már láttam biztató dolgokat" szlogeneket. 

      Ezúttal T. Lacibácsi mondja el a véleményét a kezdésről

Hát kérem, ez tragédia, nem más. A kezdőben 7 játékos, akit már az új stáb hozott. Az öt csere szintén. És mivel lett jobb csapatunk? Megmondom. Halvérűségben, kimért, semmitmondó játékban, unottságban, hibában és sablonosságban.

Mondjuk ki nyíltan, ezt az eredményt tavalyi, tavalyelőtti csapatunk fél lábon, bekötött szemmel, háttal a kapunak is megoldotta volna. Nem akarom, nem is fogom isteníteni a távozókat, de ami itt működik, az elfogadhatatlan. Egy személy miatt minden épkézláb játékostól megváltunk, hogy az új csapat az ő csapata lehessen. (Nem, nem a szurkolóké!) Engem már ez mérhetetlenül feldühített. De ki bánná, ha legalább erősödnénk. A szalók elleni meccsen látható volt, ez semmi. Jöhetnek itt azzal, hogy u 9-es-14-es, meg ki tudja milyen válogatottak játszanak nálunk. Nem érdekel, nem és nem, csak a pályán nyújtott teljesítmény! És mit láttunk? Akaratgyenge, pontatlan, felépített támadás nélküli siralmas 90 percet. A vezetőedző szerint legalább annyiszor eljutottunk ellenfelünk kapuja elé, mint ők. Gyönyörű. Komolyan mondom, ha kibírnám, végig nézném még egyszer a mérkőzést, hogy volt-e egyáltalán kaput eltaláló lövésünk. Sokáig biztos, hogy nem kellene számolnom.

Azt szoktuk mondani, legalább mindent tegyen meg a csapat, az egyes játékosok a sikerért. Itt egyetlen embert nem láttam, aki így állt volna a meccshez. Aki Egerért ennyire képes, azt mind el kellene zavarni! Persze mit várjunk egy olyan csapattól, akinek vezetőedzője az oly nagyon várt első bajnoki után, egy kiábrándító vereséget követően a külső körülményekkel foglalkozik, majd a düh legkisebb szikrája nélkül, higgadtan közli, javulni kell a helyzetkidolgozásban. Hihetetlen. Itt az a néhány nb-s játékos, aki még jön – helyükben elgondolkodnék – sem tud megváltást hozni, az egész biztos. Mérhetetlenül dühös és elkeseredett vagyok.