A tavasz a kerti vagy mezőgazdasági munkálatok kezdetét is jelenti. Míg régebben a tévéhíradók a téeszek tavaszi munkálatainak elkezdését hirdették, addig ma a közösségi oldalakon a közösségi kertek iránt támadó lelkesedés láza tapasztalható. A nagyvárosi kertészkedés divatja érthető: egyre kevesebb a zöld terület, egyre kevesebb a megbízható bionövény, és egyre nagyobb értéke van saját magunk gondozta növényeinknek.
Pár évtizeddel ezelőtt a vidéken termelőszövetkezetekben folyt a termelés. A termelőszövetkezeti mozgalom a paraszti életmódot gyökeresen megváltoztatta. A gazdálkodók nem örültek a közösségbe kényszerítésnek, sem annak, hogy az addig az általuk termelt javak és gondozott jószágok közös tulajdonba kerülnek.
Míg a termelőszövetkezetek rendszerét Kelet-Európába a XX. század közepén vezették be, addig, egyes források szerint a közösségi kertek mozgalma már az 1890-es években elindult, az egészséges életmód jegyében. Miközben mondhatni, hogy manapság a mezőgazdasági munka értéke hanyatlik, a hatalmas méretű földek megművelése nem kifizetődő, addig a fővárosiak szomjazzák a kertművelést.
Az ő igényüket is kielégítő kezdeményezésbe fogott a KÉK, a Kortárs Építészeti Központ. Budapest egyelőre nem kihasznált telkeit keresik meg, önkormányzatokkal veszik fel a kapcsolatukat és nagy sikerrel mozgósítják a kerület és a szomszédos kerületek lakosságát, akik nagy örömmel (és túljelentkezéssel) kertészkednének Budapest jövőbeni közösségi kertjeiben. Egy-két sikertelen kísérlet után most sikerrel nyitja meg kapuit a Millenárison a KÉK közösségi kertje. Négyszeres volt a túljelentkezők száma. Őket az sem rettenti vissza, hogy parcellájukat nem hagyhatják gondozatlanul, mivel azonnal elvesztik a használati jogukat felette, nem használhatnak mesterséges gyomirtókat és természetesen a szomszéd kertjét is tiszteletben kell tartaniuk. A közösségi kertek parcellatulajdonosainak nem kell osztozkodniuk, bátran megtermelhetik a maguk számára szükséges zöldséget, gyümölcsöt; a többi tulajdonossal pedig legfeljebb csak baráti viszonyt kell ápolniuk.
| Részlet a közösségi kertek szerződéséből: “Közösségi kert: A Közösségi kert a közösségépítés, öngondoskodás, környezetvédelem, -építés és kertészkedés céljából civil önszerveződés útján létrehozott és gondozott zöldtér, korlátozott használatú közkert. Elsődleges célja, hogy a közösség tagjainak életét és háztartásának fenntartását megkönnyítse, emellett hozzájárul az egészség megőrzéséhez. A Közösségi kert Parcellákból és a Közös használatú területekből áll.” |
Bakk Ágnes
Forrás: http://mandarchiv.hu/cikk/247/Gazdalkodj_okosan_szomszedoddal_baratsagban