Szászrégen
Szászrégen (románul Reghin, korábban Reghinul Săsesc, németül Sächsisch-Regen, vagy Rennmarkt, erdélyi szász nyelven Sächsisch-Reen) város Romániában Maros megyében.Marosvásárhelytől 29 km-re észak-északkeletre a Maros két partján a Maros és a Görgény összefolyásánál fekszik. A város az 1926-ban egyesített Magyar- és Szászrégenből, valamint az 1956-ban hozzácsatolt Abafájából és Radnótfájából tevődik össze.A Maros folyó átlaghozama Szászrégenben 28-37 m/sec, mélysége 1-3 m között váltakozik. Szászrégenen áthalad a 15-ös országút (Marosvásárhely-Szászrégen-Maroshévíz), a 16-os országút (Szászrégen-Kolozsvár), a 16A országút (Szászrégen-Beszterce), valamint Görgényszentimre, Laposnya, Görgénysóakna, Alsóidecs, Dedrád, Bátos felé vezető megyei utak. A vasúti közlekedés a Székelykocsárd – Déda vonalon valósul meg.1228-ban II. András király egyik alapítólevelében, Regun néven említik először, habár a város stratégiai fekvése, és védelmi rendszerei azt valószínűsítik, hogy sokkal régebben, I. László idejében alapították. A város már a 13. sz. második felében a Tomaj és Kacsik családok központja, és a Magyar Korona által nekik adományozott földekre kezdődik meg a Tomaj nemzetségbeli Dénes által a szász kézművesek betelepítése. A 13. század második felében már uradalmi központ, 1330-tól esperesség székhelye. A 14. században felépül gótikus evangélikus temploma, mely a legnagyobb templom a környéken. A 15. század elején mezővárosi státust kapott. 1427-től vásártartási joga van, évente négy országos vásárral. 1564-ben a császáriak, 1603-ban Basta hadai, 1661-ben a török-tatár seregek pusztították. Magyarrégenben létesült 1725-ben a legrégebbi magyar református iskola.
Itt választották erdélyi fejedelemmé 1661. január 1-jén Kemény Jánost. 1848. november 2-án a helyi székelyek és szászok közt kitört harcokban a város a lángok martaléka lett. A város a 20. században egykori szász jellegét teljesen elvesztette, a kivándorolt szászok helyére románok telepedtek. 1910-ben 7310 lakosából 2994 német, 2947 magyar és 1311 román volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármégyéhez tartozott. 1992-ben 24 601 román, 12 471 magyar, 1790 cigány, 346 szász lakosa volt.
1990-ben a város környékéről indultak azon autóbuszok, amelyek a Görgény-völgyi román parasztokat szállították Marosvásárhelyre, akiknek nevéhez köthető a tragikus fekete március. Látnivalók Evangélikus temploma 1330-ban épült Mária tiszteletére. 1708-ban és 1848-ban tűzvész pusztította, melyek után átdolgozva építették újjá. A magyarrégeni református templom a 13. században épült, 1910-ben teljesen átépítették. A szászrégeni római katolikus templomot 1781-ben szentelték fel, a református templom pedig 1890-ben épült. A magyarrégeni görög katolikus templom 1744-ben épült, ma ortodox templom. A szászrégeni görög katolikus templom 1811 és 1813 között épült, ma ortodox templom Az 1990-es években ortodox székesegyház épült a városban. Híres állattani szertára és néprajzi múzeuma van. Híres emberek : Itt született 1822-ben Josef Haltrich szász történész. Itt született 1828-ban Kós Ferenc író. Itt született 1903-ban Rudolf Wagner-Régeny zeneszerző. Itt született 1907-ben Georg Maurer író. Itt született 1910. április 23-án Perényi László színművész Predics László néven. Itt született 1925-ben Jutta Pallos-Schönauer festő.
Szászrégen az Erdélyi-medence északkeleti felén, a Mezoség peremén, a Görgényi-havasok aljában, a Maros és Görgény folyó összefolyásánál fekszik; a hegy és dombvidék találkozása mentén fontos közlekedési útak keresztezodésénél alakult ki. Régen jelentos forgalmi hely, a Felso-Maros vidék virágzó ipari és kereskedelmi központja. Fa- és boriparáról valamint vásárairól volt nevezetes. A mai értelemben vett Régen az egymással összeépült, majd 1926-ban közigazgatásilag is egyesitett Szász- és Magyarrégent, valamint az 1956-ban hozzácsatolt Abafája és Radnótfája községeket foglalja magába.
Szászrégen környéke 1769-1773 között

Képek:




|