|
Felsosófalva (románul Ocna de Sus)
Felsosófalva (Nagysófalva) megnevezés csak az 1770-es évek után jelenik meg, amikor kiválik belole Alsósófalva (Kissófalva) A hivatalos elválás 1802-ban történik meg, amikor a református parciális zsinat elfogadja Alsósófalva önállósulását, eddig az idopontig a település csak Sófalva (Soofalva, Sooffalva, Sófalua) néven szerepel.
A falunak 1910-ben 2177 túlnyomórészt székely-magyar lakosa volt. A trianoni békeszerzodésig Udvarhely vármegye Parajdi járásához tartozott. 1930-ban 2130 lakosából 2112 magyar, 9 cigány, 6 román, 3 zsidó volt. 1992-ben 1420 lakosából 1290 magyar, 127 cigány, 3 román volt.
A település kofallal körülvett, tornyos temploma 1802-ben épült. A templom tornyát 1777-ben építették, emiatt feltételezheto, hogy azt még eredetileg a régi (katolikus) templomhoz építették, s aztán az újhoz magasították.
Sófalvi református egyházközség 1766-ban Udvarhelyszék legnagyobb lélekszámú gyülekezete, még Udvarhely városánál is nagyobb volt, de továbbra is voltak római katolikus hiten lévo székelyek is a faluban. Ebben az idoben, évtizedeken keresztül az udvarhelyszéki református egyház esperesi székhelye Sófalva.
Sófalva egészen 1968-ig községközpont volt, de a Maros Magyar Autonóm Tartomány felszámolásával egyidejuleg Felsosófalvát is Parajd községbe olvasztották.
Látnivalók: - Református templom: még a 13.-14. századi gótikus stílusban építették. - A templomot várfalszeru kofal veszi körül, mely fal elott látható az elso és második világháborúban meghalt katonák emlékére emelt kobol faragott emlékmu.
Felsosófalva (románul Ocna de Sus): falu a mai Romániában Hargita megyében.
Fekvése A falu Székelyudvarhelytol 35 km-re északnyugatra a Korond-patak jobb partján, Parajdtól délkeletre 3 km-re fekszik.
Története 1493-ban Soofalva néven szerepel. 1760-ban vált külön az addig egységes Sófalva Alsó- és Felsosófalvára. A falutól keletre emelkedo Kodáros-dombon a hagyomány szerint vár állott, melynek csekély nyomai vannak. Határában 1.- 3. századi római leletek kerültek elo. 1910-ben 2177 túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerzodésig Udvarhely vármegye Parajdi járásához tartozott. 1930-ban 2130 lakosából 2112 magyar, 9 cigány, 6 román, 3 zsidó volt. 1992-ben 1420 lakosából 1290 magyar, 127 cigány, 3 román volt.
Látnivalók Római katolikus templomának tornyát még a 14. századi gótikus templomhoz építették1777-ben. Temploma 1802-ben épült, de nyugati csúcsíves kapuzata 14. századi.
A mai helyzetrol A korábban biztos megélhetést nyújtó gazdálkodási formák ellehetetlenülése, ennélfogva a falu elöregedése és elnéptelenedése jelenti a legfobb bajt. A szarvasmarha és juhtenyésztés, valamint a burgonya, hagyma és gyümölcstermesztés ma is él, és a munkában a falu apraja-nagyja részt vesz, mindez azonban csak szukösen jövedelmez. Úgy látszik, a régi út lassan már elvész, az új pedig még nincsen meg.
-------------------------------------------------------------------------------- Hol is vagyunk? Hódmezovásárhelytol pontosan Kelet felé, légvonalban 425 km, Marosvásárhelytol 48 km, (muúton 85 km) távolságban, a Szovátát Székelyudvarhellyel összeköto útvonal mentén. Felsosófalva és Korond között Nyugat felé induló, a Réda sziklás oldalába vágott bekötoút vezet fel a faluba.
-------------------------------------------------------------------------------- Oda fel? A település határában a legendás tábla köszönti az érkezot. A lélekszám napjainkra háromszáz fo alá apadt. A falu korábbi fényének nyomai, a további fogyatkozás és a minden bajjal dacoló élni akarás, a jövo útjainak kipuhatolása egyszerre érzékelheto.
-------------------------------------------------------------------------------- Fel a hegytetore? Jó idoben különösen érdemes a fél - háromnegyed órás útnak nekivágni. A Fiasteton (980m) elénk táruló festoi képet Orbán Balázs jó száz évvel ezelott "nagyszeru körlátvány" kifejezéssel illette. Útközben alkalmunk lehet egy búvópatak titkával, és munkájának nyomával találkozni, ismerkedhetünk a terület változatos növény- és állatvilágával. A magaslatról a szomszédos települések, Parajd, Felsosófalva, Korond, Énlaka, Etéd, Küsmöd madártávlatból láthatók. A közelebbi-távolabbi hegyvonulatok, a Görgényi havasok, a Hargita, olykor a Kárpát-Kanyar és a Déli-Kárpátok csúcsai is mutatkoznak.
-------------------------------------------------------------------------------- Tovább a környéken? A közeli Küsmödi-ko (991 m), a parajdi sóhegy, a sóbánya, a Firtos (1060 m), Énlaka, a Kalonda, a Likasko, Árcsó, az aragonitbánya helye, a Siklód-ko (1028m), Alsósófalva, a szovátai tavak mind élménydús kirándulással kecsegtetnek. . Az élmény igazi, a napsütés, a vihar, az éjszaka sötétje, a falu hangjai és csendje, mind-mind nagyon igazi. Korond délutáni fényben, napközben verofényben, másfél órával késobb viharban, másnap kora reggel, eso után és éjszaka.
-------------------------------------------------------------------------------- Mit eszelt ki a székely? A Hargita vonulatai a távolban, három székely a hegyen. Mit vettek a fejükbe? Kilátót építeni? Csak nem? Vagy mégis? Igen! Az emlékezet szerint a hegyteton korábban is állt valamilyen építmény, a most megvalósuló kilátó Atyha újabb nevezetességeként a Fiasteto nagyszeru körlátványának megismertetését kívánja szolgálni.
ATYHA FIASTETOI KILÁTÓ t.sz.f. 980 m A 2006-ban felépült kilátó felavatására és felszentelésére 2006. július 22-én, Magdolna napján, kora délután került sor. Ez alkalommal a gondolat elindítói, segítoi, a falubeliek szukebb baráti körben kisebb ünnepséget tartottak a helyszínen. Kirándulókat vonzó látnivalót sikerült létre hozni, amely azóta sok-sok látogatónak nyújtott élményt.
-------------------------------------------------------------------------------- Orbán Balázs Honismereti Emléktúra? Aki bepillantást szeretne nyerni a múltjába és nem fél benne a jövojét megérezni, aki szellemi, lelki tornára vágyakozik, annak ezen a vidéken eszményiek a körülmények. A Székelyföld járása ma is kimeríthetetlen kincsestára az embert nemesíto hatásoknak, ez a Csíksomlyón évente megforduló százezrek, és a lélekben velük lévok elott ismert. A testvéreinkkel való találkozás tovább gazdagítja a természeti szépségekkel amúgy is lenyugözo kirándulásokat. Ismeretesek természetjáró programok, amelyek Orbán Balázs emléke elott tisztelegve sokakat megmozgatnak. Mára körvonalazódni látszik egy nagyszabású természetjáró útvonal elképzelése is, amely az "Orbán Balázs Honismereti Emléktúra" nevet kaphatja. Az eredeti forrásmuben leírt tájegységeket úgy ismerteti meg, hogy egybefüggo útvonal bejárását ajánlja. A látnivalók felkeresése közben az évszázadnyi idot átívelo összehasonlító felfedezés lehetoségét is nyújtja. | |