Terhelt évtized volt, az biztos -főként, hogy akkor születtem-, de azért történt valami értelmes is a nyolcvanas években. Ez volt a Commodore, mely mélyen beégetett emlékeket hagyott bennem, olyanokat, amiket már fel sem tudok idézni magamtól, csak akkor jönnek elő, ha elindítom a Commodore emulátort. Zenék, hangok, pixelek… de aki valaha látott ilyen 8 bites gépet, tudja miről beszélek.
Na, ez a banda ezekre a bizonyos prütyögésekre építi metálzenéjét. Le lehet tölteni, ingyen és bérmentve. Leszedtem már mind. Gyerek akarok lenni újra, és Commodore-ra akarok áhítozni, mint akkoriban. 
Machinae Supremacy
This entry was posted in élet. Bookmark the permalink. Trackbacks are closed, but you can post a comment.