Elkezdtem meghallgatni a Cseh Tamás gyűjteményt, amit a lánytól kaptam kölcsön, akiról mostanában annyit írok. Elfogultság nélkül mondhatom, nagyon tetszik. Olyan amire számítottam, vagy tán még olyanabb.Eddig csak néhány dalt hallottam tőle, és paródiákat. Remek versek, és kellemes gitármuzsika, olyan játék, amire a gitárt kitalálták. Szeretem azért Petrucci játékát is, nem arról van szó, de ez más…
Voltam futni is, lement a két kör, az első lazán, a második meg félig öntudatlanul, de eszembe sem jutott megállni. Nehéz volt, mondhatni gyilkos, de lefutottam, a trófea megvan. Jó lenne nem eltunyulni ezen az évvégén, járok majd edzeni, és rohangászni az erdőbe.
Kaptam ajándékot Gábortól, Gáboréktól, én meg nem adtam semmit, szép vagyok. Este kibontom, de pótolnom kéne az ajándékot nekem is…