Szerintem az van, hogy egyszerű horgászzsinórral varrtak össze. Most ilyen kisebb kötés van rajta, és kibökte a cérna. Most ez tíz napig itt lesz, ájdejó. Rendesen damil, nem hülyéskedek.
Nem tudom, mennyire preferáljátok az ilyen témákat, dehát most erről tudok írni, meg ez foglalkoztat, mert még sosem vágtak fel.
Ma mentem újrakötözésre, és a múltkori jófej doktornéniről lekerült a maszk, és a jófejség. Elég mufurc volt, és jó durván esett neki a sebem dörgölésének mindenféle alkoholokkal, meg betadinokkal. Közben hadarta, mit is kéne csináljak, de nem sokat fogtam fel belőle, mert el voltam foglalva a fogcsikorgatással, meg a műbőr szék szorításával. Megkértem, mondja el újra, miután visszaragasztott.
Az van, hogy ezt a tortúrát minden nap meg kell csinálni. De jó is lesz. Reggel is mehetek megint.
Amúgy, totál véletlen rájukvágtam az ajtót, de tényleg véletlen. Legközelebb meg fognak kínozni, ha megsértődtek.
Annyira nem hiányzik ez most nekem. Csak lézengek egész nap, nem vagyok valami jól. Szakdogában turkálok, igen vacak hatékonysággal, meg a Fullcircle forítást fejezem be lassan. Másra ma nem volt idő. Annyi, hogy ettem ma japán ételt, és nagyon tetszett, pedig csak ilyen zacskós volt. Hogy adjunk a multikultinak, Petiék meg beállítottak nekem egy jó kis belga sörrel, amit az imént el is fogyaszottam. Egészségemre vált, köszönöm szépen, Petiék! Nagyon finom volt, igazi különlegesség. Brüsszelből hozták, ott voltak.
Néha így rámtör a kilátástalanság, és akkor nagyon rossz kedvem van. Na, ez volt ma. Elmegy az időm mindenféle járulékos vackokra, mint a kórház, meg ez, meg az, és nem haladok semerre. Az idő meg telik, én meg ittmaradok. Nem tudom, hogy lesznek a dolgok, ez a rossz, de reméljük a legjobbakat. Jobb híján. Azt hiszem, túl messzire gondolkodom, közelbbre kéne. Mármint időben.
Kriszti sms-ei tolnak, látnak el lelki üzemanyaggal.