Alakul a hóhelyzet.
Tegnap éjjel 1.50-kor még nem esett, tudom, mert fel kellett kelni köhögni, meg fuldokolni, de egy hasonló hajnali ébredéskor már havas volt a táj. Azóta is esik.
Szerencse, hogy nem ma kell menni Ferihegyre. Ha épp nem vágja oda magát az ember valahova (’stenőrizz), akkor még mindig jóeséllyel ülhet valami dugóban, mert valaki más megtette, és áll a forgalom.
Bedeltáztam ma a suliba, rendes téli idő, kavarja a havat a szél, imádom. De most így lábadozás közben annyira nem esett jól. Rendesen rosszabbul lettem tőle, de muszáj volt bemenni. Sikerült szerezni egy jegyet a Munkácsy kiállításra, de sajnos csak egyet. Aki esetleg “kiváltotta” a sajátját, és nem kell neki, az dobjon már egy mailt, legyen szíves. Nyílván nem egyedül akarok menni.
Holnap még be kell ugrani az indexemért, meg a wxmaximával kapcsolatos dolgokat megbeszélni. A 22.-ei vizsgával nem is tudom, mi legyen. Ha még lesz időm péntekig tanulni rá, akkor talán elmegyek. Ha nem, akkor lesz még időpont máskor is.
És akkor még ott az ehavi Fullcircle levelezési rovat lefordítása.
Ó, ha látnátok Kriszti blogját. Gyakorlatilag ugyanazt leírta, ugyanabban az időben, amit én tegnap. Telepátia, tényleg. Ilyen elvileg nem létezik. Aztán tessék.
Hihetetlen.
Nagy terveink vannak, és erősek vagyunk. Ezt így deklarálnám.