Szilveszter dicső napja óta nem volt netem, úgy meg csak a log marad a blogból, bár azt sem írtam.
Végül Tivadarnál voltam szilveszterezni, jó nagy társaságban, és nagyon jól éreztük magunkat. Megismerkedtem új arcokkal, jókat ettünk-ittunk, leírni sem lehet, mennyi mindent. Igyeleztem nem szomorkodni, pedig nagyon van mit. Igen, még mindig. Sőt most megint egyre erősebben fáj a dolog. Mi lesz velem, jaj!?
Sanyival beszéltünk sokat, ővele is rendesen elbánt a sors nemrég, írtam is régebben, hogy szakítottak hat év után a barátnőjével. Szarabbul van mint én, de ez totál indifferens minden szempontból.
Most a fonyára kéne tanulnom, de semmi hangulatom, rossz kedvem van egész 2007-ben még idáig. Folytattam ma a kis irományt, amit olyan titokban emlegetek itt mindig. Kezd egész komoly lenni, már terjedelemre. Kicsit még inkozisztens, de majd rendbehozom, jó lesz az. Hát, a franc gondolta volna, hogy valaha írni fogok, de nagyon úgy néz ki, hogy ez van. És egyre jobban tetszik.
Már csak ki kéne választani, de meglesz hamarosan a karórám, úgyhiszem. Szép elegánsat akarok. Van egy ízlésem sajna, de annyi pénz meg a világon sincs, amelyik óra igazán tetszik. Mindegy, majd lesz valahogy.
Szép lassan visszasülyedek oda, ahonnan büszkén másztam elő. Egész nap ülök a gép előtt, ma már edzeni sem mentem, futni sem valószínű, hogy fogok, tanulásra sem bírom rávenni magama. Eltévedtem, nincs már célom sem… Ez volna a boldog új év? Újnak új, kétség nem fér hozzá…
Szökőév. Legalább hamarabb eltelik.