Borul a kártyavár

Totál össze van szakadva a rendszerem, lassú, instabil, szépen elhanyagoltam, lelaktam, nem volt rá időm. Mostmár talán lesz, csak kedvem is lenne végre. Legyen már vége ennek az évnek.

Mennyit írok mostanában… Rákaptam valahogy. Megkönnyebbülök tőle, meg egyébként is jó érzés alkotni, szórakoztat is tehát. Addig folytatom ezt a mindennap-blogolást, amíg jólesik. Ha nem lesz kedvem, akkor majd nem írok, egyszerű ez. Nemhivatalos látogatáson voltam tegnap, 3XS-ék demójának felvételeit megtekinteni. Mindent rendben találtam, jómunkásemberek ezek, csinálják a józenét. Nem viccelnek, nagyon komolyan állnak a dologhoz, eddig csak ilyen hobbizenekarokat láttam közelebbről, amik sokszor mindenről szóltak, csak arról nem, hogy zenélni is kéne. Ők aztán nem vacakolnak, vérprofik, és rúgják a segget. :)

Ha már megint kiköttem a zenénél, akkor elmesélem, hogy Graham Coxon-t hallgatok. Nem is tudom miféle zene ez, olyan angol. Ez a fickó a Blur gitárosa talán, nem biztos, nincs kedvem most wikipédiázni, meg googleni. A freakin out című művét hallottam az mtv2-n, jó kis vidám nóta, igazából csak ezt akartam hallgatni, de a többi száma is fogyasztható. Nem lesz nagy kedvencem.

Egyedül vágok neki az új évnek majd. Az egyedül szónak abban a legkellemetlenebb jelentésével. Nem akarok siránkozni, de muszáj, mert tényleg ilyen rosszul érzem magam. Lesz majd valahogy. Csak ne gondoljak bele, ebbe az egészbe, és akkor úgy lesz, ahogy lennie kell.
Olyan fura, hogy nem változott semmi, ugyanott vagyok, ahol tavaly ilyenkor, mégis vacakul érzem magam. Már nem az az égető érzés, eltompul szépen, lassan. Annyi a titka, hogy nem kell gondolkodni rajta. Ki kell ürülni, el kell sivárosodni. Remélem, igaza van Gábornak, és majd egy nap nagyon vidáman fogok felkelni, és nem fog hiányozni. Bizony, le kell menni a padlóra, hogy legyen honnan felállni. A legutóbbi ilyen padlótfogásom három éve volt, olyan egy év telt el, mire úgy tudtam már rá gondolni, hogy semmit nem éreztem.

Szilveszterre azt fogom fogadni, hogy nem térek le az útról, amin mostanában járok. Maradok céltudatosnak, törekszek majd, fejlesztem, alakítom magam, sínre teszem az életem. Mióta agyalok én az életről, meg a jövőről? Nem ismerek magamra.

Azért jó év volt ez. Számjegyeinek összege nyolc, kettő a harmadikon az megint nyolc, kétszer három meg hat.

This entry was posted in élet. Bookmark the permalink. Trackbacks are closed, but you can post a comment.

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.

  • Barátok