Elegem van a tanulásból, úgyhogy szusszanásként blogot írok.
Tegnap este óta darálom a definíciókat, tételeket, lemmákat, reggel keltem korán, és folytattam, amit este abbahagytam. Meglepően jól megy, bár vannak olyan részek, amiket nem bírok felfogni teljesen, így visszadni sem. Van 53 definíció/tétel/lemma, ezek tehát úgy-ahogy mennek, de át kell még nézzem a logikai törvényeket, olyan 80 darab, ha jól rémlik. Egyrésze triviális, ki is lehet találni, de jó lenne sokat tudni közülük, mert bár nem valószínű, de esélyes, hogy feladja a tanár.
Egyóra körül voltunk futni Gáborral, nem bírtam ki, kellett egy kis kimozdulás, mert már pótcselekvéseim voltak. Jót tett, mert önbizalommal, és kihajtott tüdővel, szívvel(szervi értelemben:U), és keringéssel jutalmazott a két kör lefutása. Olyan 4 km ez, de majd le fogom mérni bicajjal is, úgyis rég ugrabugráltam már, vannak jó kis ugratók… 
Van még néhány óra a napból, megnézem még ezt a matlogot, meg megpróbálom a gyomoridegem elmulasztani. Relax, dude, relax…
Ehh, nem vagyok valami jól, pedig bírni szoktam a stresszt. Most egy kicsit összejött minden… Minél több pontpontpont látható az írásomban, annál dekoncentráltabb, bizonytalanabb vagyok, ráadásul, amint olvashatod, még csapongok is.
Szóval a pontpontpont ilyen hangulati lakmuszpapír nálam. Már a blogon. Fórumon, és egyéb helyeken stíluselem…
Kicsi ikon nem zöldült ma, de beszeltünk telefon.
Nincsenek terveim, teszek, ahogy pillanatnyilag jónak érzem. Persze a sulira azért hagyok a felelősségteljes Én-ből. Az csak meló, csak segg kell hozzá, amivel ülök a jegyzetek felett.
Kéne venni sisakot, már ki is gondoltam a színét, rikító citromsárga, vagy narancsszínű kell. Praktikus, és vagány. Kell még slick abroncs is, mert javarészt aszfalton járok a bicajjal, és szeretek jó mélyen belefeküdni a karnyarba, úgyhogy oldalt is kell tapadjon…
Elviszem a méhbe a sok vasat, aztán ráköltöm a kétkerekűre…
Szorítsatok, holnap reggel kilenckor vizsgázok. Csak lenne már meg, hócipóm tele van az egésszel.