Ritka lapos hétvégének indul, bár maga a hét is eléggé semmilyen volt. Olyan hamareltelős, elsuhanós. Valahogy írni sem volt kedvem. Azt hiszem, ez az alja a blogírásnak, mikor arról írok, hogy nincs kedvem írni. Na, jó, megemberelem magam…
Már csütörtökön hazament Kicsilány, jött az Anyuja messziről, Németországból, rég nem látta. Azóta valahogy unatkozok, a haverok kirepültek már abból a világból, amelyikben én vagyok, Gábor melót talált végre, Sanyi nem veszi fel, Attila Miskolcon van, gondolom a fejére mászott a felsőoktatás neki is. Egy sört nem tudok meginni egyikőjükkel sem ezen a hétvégén.
Nekünk is kedden kombinatorika zéhá, rendesen félek tőle. Illetve nem a zéhától, hanem az eredményétől. Eddig nem tudok semmit, bár ahogy néztem, át kell csak rágnom magam rajta, menni fog az. Csak önbizalom, nyugalom, kitartás, és meglesz az. Még ma neki kéne állni, és remélem együtt is át tudjuk nézni, mert nekem ehhez a tárgyhoz annyira nincs eszem, hogy az valami hihetetlen. Ott volt a matlog. Na, arra nem lehetett mondani, hogy ködös, mert olyan előadást kaptunk, hogy a hülye is megérti, hát még egy ilyen önironikus hülye. Nem mondhattam, hogy nem értem, mert ahhoz csak segg kellett, sok gyakorlás, és meg lehetett csinálni.
Kicsilány nagyon csikis, arra jöttem rá, csak néha sikerül meggyőznie magát egy pillanatra, hogy nemis. Bár hozzám képes semmiség. Ha engem csikiz, akkor aztán fedezékbe, ütök-vágok ösztönösen, még magamban is kárt teszek. Múltkor is térdenfejeltem, meg megkarmoltam. Véletlen. Mekkorákat bír visítani, hehhejj. Múltkor felkaptam, hát, vagy én vagyok nagyon erős, vagy Ő pehelykönnyű, de nem sok gondot okozott. Legalább tudom, hogy ha majd elrabolom, nem lesz nehéz dolgom, csak fel kell kapni, és szaladni.
Megnéztük a Derült égből Polly-t, kellett már egy ilyen viccesnek szánt halivúdi limonáde is.
Itt a március, szépül az idő is, rengeteg kirándulás van betervezve, Kicsilány, Öregharcos, és én.
Mostanában a last.fm-re vagyok rákattanva, ez megy egész nap, jobb szórakozásom híján. Lagwagon, Bad Religion, Pennywise, Sublime, Millencolin, Less Then Jake, Me first, és még sorolhatnám az ámerikai punkrock scene többi résztvevőjét. Önszorgalomból meg Hiperkarmát hallgatok, megszerettem, józene, hallgasdmegzene, ismernikellzene.
Írok majd még, ha nem lesz ilyen bicajillatú napsütés odakint. Sziasztok…