Nem is írtam, a nagy izgalmak közepette, hogy csütörtökön meghozta a futár az alaplapot.
Nagy Fedex doboz, benne egy kicsi, amit egy pukkantós borítékkal peckeltek ki. Aztán ebben a kis dobozban egy mégkisebb, nagy piros zacskóban alaplap. Megadták a módját.
A vámosok is.
Annak rendje, és módja szerint rátették az áfát, meg vámkezelési költséget, így nyolcezerrel növelve a fizetendőt. Örültem.
De még így is sokkal-sokkal olcsóbb volt, mintha itthon veszek új alaplapot. (Feleár.)
Nagynehezen be is építettem, de sajnos a touchpad alaplapi csatlakozóját sikerült elrontanom, így kereshetek valakit, aki tud ilyen picit forrasztani. A hangszóró sem szól, úgyhogy vagy azt is elrontottam, vagy nem jól dugtam rá. Lehet szétszedni, csak mostmár annyira nincs kedvem. Jó ez így. Végre van elég lóerő, ez a lényeg. Kész felüdülés a mobileAthonXP után a Core2.
Azon frissibe’ újítottam a Karmic-ra is, és csak kapkodom a fejem. Nagyon szép új dizájn van, és sok előrelépés. Hogy a fontosabbakat említsem, előrelépés történt a wifi- és videoteljesítményben. Ez már időleges volt, mert eddig igen vacakul muzsikált a Híres Intel a Híres Linux alatt. Kész szégyen volt, de mostmár alakul.
Az újabban nagyon tolt UbuntuOne is jó lenne, ha lenne. Nem sikerül csatlakoznia az applettnek, és valahogy bugzik az egész. Maradok a Dropbox-nál, eddig bevált.
Úgyhogy van újra notim, nem is akármilyen. Megszenvedtem vele, de megérte. Kell ez a teljesítmény 2009-ben. Főleg, ha haladni is akarok a munkáimmal.
Vissza 2009-be…
This entry was posted in élet. Bookmark the permalink. Post a comment or leave a trackback: Trackback URL.