Petrás Mária
Csángóföld legismertebb gyermeke a Bákó megyei Diószénben született 1957-ben. Gyermekkorát szülő-falujában és Klézsén töltötte, itt tanulta meg a csángók népdalait, táncait, a latin nyelvű mise gregorián énekeit és az apokrif imákat. 1974-től a Brassó megyei Hétfaluban élt, grafikusnak tanult. 1991-től a Magyar Iparművészeti Főiskola hallgatója volt kerámia szakon, 1995-ben diplomázott Csekovszky Árpád növendékeként. 1997-ben volt az első önálló kiállítása, alkotásai azóta rendszeresen szerepelnek különféle hazai és európai kiállítótermekben. Énekesként rendszeres fellépője a moldvai csángó kultúrához kapcsolódó rendezvényeknek, gyakran szerepel a Muzsikás együttes vendégeként is. 2006-ban Szervátiusz Jenő-díjjal és Magyar Művészetért díjjal ismerték el képzőművészeti, illetve zenei teljesítményét.
"Névtelen szentek között nőttem fel, akik a sereg gyermekükkel körülvéve tudtak énekelve szőni, fonni, gyönyörűen hímezni, varázslatossá tenni azt a nehéz világot. Böjttel és imádsággal, Mária erejével elmesszítették a testi-lelki bajokat. Az ő képüket szeretném példaként a világ elé tárni."
"A moldvai csángók évszázadok óta megőrizték a hitüket és magyarságukat Mária-kultuszban, és mindabban, ami fontos ahhoz, hogy az ember emelt fővel tudjon élni. Mindezt úgy, hogy soha semmilyen ígéretet nem kaptak. S el is voltak térítve a jó útról. Messze voltak, és könnyű volt őket elrománosítani. Azért is, mert az anyaföld megfeledkezett róluk."
"Megpróbálok egy kicsit abból a világból egy kicsit a munkáimon keresztül megmutatni, de a régi csángó tavasz csodálatos volt, az mindenről szólt: az életről, a szentségről, a hitről, Mária kultuszáról, istenközpontú életről, a természet szeretetéről is. Nagyhéten már minden leáll, addig már lemetszették a szőlőiket, megkapálták a szőlőnek a tövét, s nagyhétben már visszavonulnak, otthon állatokat ellátják, kimeszelik az állatoknál, őket is meg szokták szenteltvízzel locsolgatni, aztán a kertet is nagyhéten meg szokták meszelni, derékig a fákat is, fehér mésszel, nagyon szépek a virágok körüli köveket is megszokták fehérrel, olyan szép, derékig minden fehér."
|
; "hetfalusi_csango_festett_butor")
; "csangofold")
; "forrofalva_fatemplom")
