Bencsik József

Télen, a fiasítás hiányában, az atka, a hordozója testén élősködik. Ott meleg is van, és ennivaló is bőven. Semmi szükség, fölöslegesen leszállni a hordozó hátáról . Nem így tavasszal, amikor beindul a fiasítás a méheknél, úgy mint beindul, a szaporodási vágy is, úgy az élősködőknél is. Az etető méhek már elkezdték a tápanyag gyártását, mi több, elkezdték a kikelt lárvák etetését is. Ezen tevékenységek, máris sajátságos illatokat árasztanak szerte a kaptárban. A gyakorló méhész már ismeri is ezeket az illatokat amikor kiemel egy friss fiasításos keretet, messziről megérezheti, fölismerheti az onnan kiáramló illatokat. Sajátságos, különleges illatok ezek,amelyeket könnyedén fölismerhet az élősködő atka is, annál is inkább mert a szagló szervei érzékenyek, hatásosak. Érdemes megjegyezni, hogy a lárvák tápanyaga, közel se az atkák étele. Semmi közük egymáshoz. Mi több, az egyenesen undorító az atkáknak. Az atka, kérem, nem táp tejet szopik, hanem vért! Ráadásul a lárva tej ragadós, könnyen beleragadhat az atka lábai is, és olyankor valódi mozgás gátló is lehet, igazi borzalom. Következésképpen az élősködő részére a lárva közelsége, de csakis akkor izgalmas, amikor már fölnőtt, “megérett”. Akkor már nincs szüksége táplálkozásra, már a sejtje lefedelezését várja. No persze nem könnyű azt kivárni, de annál könnyebb fölismerni. A felnőtt lárva ugyanis értesíti, a táplálással megbízott egyedeket, “nincs szükségem táplálékra, tessék lehet lefedelezni a bölcsőmet” Márpedig ezen értesítés hogyan is történhet, ha nem éppen, és pontosan egy különleges illat feromon kiárasztásával. Mi több ezen különleges értesülés megerősítésére, pontosítására a felnőtt lárva akár különleges rezgés jeleket is leadhat.
Ezen állapot helyzet különleges jeleit az élősködő is fölismeri. Mint ahogy fölismeri a táplálékot szolgáltató, szállító egyed is, pontosan, és könnyen a táplálék illatok alapján. Amikor ilyen egyénnel találkozik az atka hordozó, olyankor könnyedén átszállhat egy “megállóban”a « jó irányba », közeledő hátára . Történik az így, nyilvánvalóan nem meggondolás folytán, hiszen az élősködőnek nincs esze, nem gondolkodik, és nem megfontolás folytán cselekszik. De a kaptár térben szállongó illatok esetenként több mint csábítóak. Azokkal találkozva, majd azokat követve, messze elvezethetik, egészen az illat forrásig. Nagyon is lehetséges, hogy amikor a lárva éhes, amikor már az élelmet kéri, akkor rezgésekkel is jelzi éhségét, csönget a felszolgálónak, itt vagyok, semmi az asztalomon és persze, éhes vagyok. Ezen rezgés, csöngetés,+ illat erjesztés eljárás folytán az éhező lárva pontos elhelyezése is rögzítve, és persze, fölismerhető úgy az etetők, mint az élősködők által. Ezen jelek alapján az éhező lárvákat előbb utóbb kiszolgálják, legalábbis ha nincs éhínség a kaptárban .
No persze, eredetileg, ezek a jelek kizárólag a fiasítást gondozó méhek munka beosztása érdekében kerültek alkalmazására. De az eljárás jogosan gondolkodóba ejtheti a méhészt is. Honnan ezek a jelek fölismerése, alkalmazása, az élősködők oldalán? Azok, csak éppen kihasználják az alkalmat. Miközben ezen csábító illatok gerjesztői, terjesztői még feltehetően, “csöngetnek” is, rezgési jelekkel is igyekeznek biztosítani az illat jeleik igazát, hollétét . Miközben az “ átszállás” után az új szállító, előbb utóbb, biztosan friss fiasítás közelbe érkezik. A fiasítás illatai, a rezgési csengők is egyre erősebben, hangosabban igazolják közellétüket . Nos akkor az atka már le is szállhat a hordozója hátáról annál is inkább mert újabb, még csábítóbb, ellenállhatatlan illatok terjengenek a közelben. Most már a sejtek szélein sétálva válogathat a nyitott sejtek között. Választani is lehet, melyik közöttük a legcsábítóbb, melyik lesz közöttük a legalkalmasabb az atka szaporodásának megvalósítására ? Minden esetre, az a lárva sejt mutatkozik a legalkalmasabbnak, amelyben már nincs ételmaradék sem, nem érezni annak illatát az atka . Az ilyen sejt lakója már a lefedelezését várja.
Miért mutatkozik érdemlegesnek az ilyen megfigyelések fölidézése, emlegetése ? Volt már ezekről szó, régebben is, számos írásomban. Például “Gondolatok, képzelődések az atka irtás körül”, 2015/12. Ma szinte mint egy rögeszme, számomra, újra, meg újra visszajön. Napjainkban, ésszerű elképzelések, és valóságok szerint ugyanis miért ne kihasználni, és hogyan, az atka, újabban fölfedezett eljárásait? Az ilyen eljárás, pontosabb ismerete, ésszerűbb, hatásosabb atka irtási lehetőségre nyújthat alkalmat, mindez jobb, erősebb hatásfokkal?
Végül is, az atkának nincsenek szemei, mégis lát, tájékozódni tud. Képes így eljárni, pontosan a feromon illatok áramlása, rezgés jelek értékelése segítségével. Márpedig ha így, akkor képzeljünk el, hogy ilyen eszközök, vagyis illat áramlatok, rezgés jelzések , segítségével, egy közeli napon , maga méhész oda vezetheti az élősködőt, ahová akarja, vagyis, lépre, a csapdába ! De ha már itt tartunk, akkor mire várunk ? Egy atka csapda ajánlat már leközölve, mi több egy csali illat anyag elméletileg ugyancsak ismeretes. Marad a feltehető rezgés jelek fölfedezése, pontosítása amelyet éppen a fedelező kérelmet sugárzó lárvák gerjesztenek . De hiányzik a gyakorlat. Hogyan megtalálni a leghatásosabb csali illatot ! Valójában, több mint számos , meghatározott pontosító kísérlet végrehajtására ugyancsak, és valóban szükség mutatkozik !
Természetesen, a méhészek között, sokan, fölülről várják a helyzet javulását. Amikor is a hivatalos intézmények, végül is fölismerik a csali illat létezését, annak jelentőségét. Majd 3-4 év múltán, a saját kísérleteik folytán, kutatják, tanulmányozzák annak összetételét, esetleges alkalmazását. Akkor, szerencsés esetben, újabb évek múltán vásárolható is lesz az, a méhészeti kellékek között is. Ki tudja, ez idő alatt mennyi kínlódás többlet munka, méh betegségek, hozomány csökkenés vár, a méhészekre ? No lám, akinek így jo, hát az várakozzon! Miközben dühöng az atka szaporodás, EU-szert, és azon túl!

A Jarnioux-i, kis “méhesemben” április 7 és 17 között, egy elképzelt atka csapdázás, gyakorlati kísérletezéseim is szerepelnek. Történik az, a Márton fiam, Dr. Bencsik Martin, a Nottingham-i Műszaki Egyetem, matematika fizika tanára szíves közre működésével! Néhány év óta nem csak egyetemi tanárkodással, de tudományos megfigyelésekkel is foglalkozik, méhészeti oldalon is. Több tudományos írása jelent meg, így a biztos rajzás előjelzés rezgés méréssel,10-14 nappal előre. Egyéb, rezgés értesülések forgalma, tanulmányozása is műsoron a méh családban. Lásd a legutóbbi tudományos írását, sajnos angol nyelven.: http://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0171162.
Míg az atka csapdázási kísérletezéseink sikere esetén, a magam részéről, igyekezni fogok beszámolni, röviden, magyarul is. Legyen az például az Európai Méhész honlapon, ahol, az utóbbi 10 év alatt megjelent írásaim is megtalálhatók.

Kérdés, mennyire érdekli a magyar méhészeket az írásaimban emleget, legutóbbi téma: az atka csapdázás? A magam részéről már többszörösen is felhívtam a figyelmet ilyen eljárás előnyeire. Ugyanakkor bennfentes vagyok , angol, és francia oldalon ténykedő kutatok, intézmények között is. Tervezzünk, alkossunk olyan eljárásokat, módszereket, amelyek a méhészek, közöttük első helyen a magyar méhészek előnyére szolgálnak. Például, és többek között hogyan lépre csalni az élősködő atkát? Elvégre is, a feltételek, a módszerek nyitottak, bárki bármikor bekapcsolódhat.
Tegyük fel, az erőfeszítéseink folytán a csapdázás segítségével, a magyar méhészeknek, sikerült megszabadulni az atka okozta óriási tehertől, az állandó költséges, fáradságos, munka és időigényes eljárásoktól, a méh családban okozott betegségektől, a méhész önmaga a mérgeződési veszélytől. . . . Amennyiben az erőfeszítéseink sikerrel járnak, annak jelentősége világra szóló esemény lehet!
Szabadon továbbítható, leközölhető.
Joseph.bencsik@free.fr 2017 április

Bencsik József

Az atka csapdázás, óriási előnyei
Már az első meglátásra úgy tűnik, hogy a csali illatra alapozott csapdázás alkalmazása óriási előnyöket ígér, de nem csak. Ezúttal az élősködőt sikerült halálos csapdába vezetni, egyszerű csali illat segítségével. Óriási előnyök többesével, szinte még ismeretlen számban és minőségben. Míg a kezelés, az alkalmazás egyszerűsége, tisztasága és hatásfoka ugyan csak meghökkentő, szinte elképzelhetetlen szinten. Ugyanakkor semmi hátrány, semmi kellemetlen meglepetés a láthatáron !
Jegyezzük meg máris, szinte minden hagyományos kezelés igyekszik betáplálni a méh család népességére valami olyan szert, mérget, amely halálosan káros az élősködőre, de legyen az elviselhető, a méhekre. A méhész amikor számolja a lehullott, az elpusztult méhéket, akkor, megállapítja azok alacsony számát vagy hiányát, máris megnyugszik, minden rendben a családban. Holott fogalma sincs a kezelési időtartam alatt okozott zavarokról, fölfordulásokról, rend bontásról. Valójában, minden szeres kezelés legyen az füstölés, gőzölés, rendkívül zavaró helyzetet teremt a családon belül. Esetenként, akár így, a méhésznek is, amikor különleges önvédő eszközöket, kesztyűket védekező gáz álarcot is kell hordania, bizonyos gyakori, vegyszeres kezelések alkalmával. Míg a kaptárban fölborult rendről szinte csak annyit tudni, hogy különleges, hallható, zümmögés növekedést okozott a családnak. Valójában azonban ilyen mesterséges kezelési közbelépés kellemetlen, természet ellenes nyomokat hagyhat a méh családban , úgy mint a méhészen is. Minden esetre, az ilyen kezeléseknek semmi köze a méhek természetes élet viszonyaihoz. Szigorú valóságok ezek, amelyekről természetesen jobb nem tudni a szerek gyártói, kínálói oldalán. De még az alkalmazó méhészek is jobb szeretnek ilyen hátrányokról nem beszélni, nem tudni ? Ilyen különleges eljárások leközölve, olvasatok, fényképek láthatok a szak lapokban is.
Nem hiábavalók tehát az erőfeszítések, az ilyet helyzetek elkerüléséhez ? Vajon, így ez jelen esetben is, amikor a valaki magam fajta méhész, olyan atka pusztító eljárásokat ajánl, amelyek igyekeznek elkerülni a hagyományos kezelési módszerek okozta hátrányokat ? Ez utóbbiak számszerű fölsorolása, idő veszteséges hosszadalmas, és fáradtságos eljárásnak ígérkezik. Tárgyon kívül ! Ellenben, annál inkább figyelmet érdemelnek , a nyerhető előnyők megjelölése, egyeztetése. Akkor fönnáll a nagy kérdés : Hogyan eljárni előnyösen, hogyan, az atkát irtani tömegesen, ésszerűen? Hogyan halálos csapdára csalni a vérszopott ?
Megjegyezni érdemes, hogy az évad alatt, az atka szívesen, és előszeretettel alkalmazza a szaporodására, a here sejteket , amikor csak megteheti (70-80%, lásd Dr Yves le Conte kutatásait 2016 !) No persze ezen eljárás igazi okainak semmi köze a lárva nemiségének. Az igazi okok abból adódnak, hogy a here sejtek nagyobbak, testesebbek súlyosabbak mint az átlag. Következésképpen nagyobb, tömegesebb feromonokat, szagosítókat árasztanak ki a testükből. Ennek következtében könnyebben azonosíthatóak, megtalálhatók a kaptár térben. Most már csak azt volna jó tudni, honnan tudja az atka, amikor eljött az idő, itt az idő, most ajánlatos beszállni a here sejtekbe és ott elindítani a szaporodási folyamatot ? Feltehető, és minden bizonnyal, történik az is különleges azonosító illatokkal, amelyeket, az adott időben, vagyis felnőtt korban, maga a lárva terjeszt. Ugyanakkor, ugyancsak feltehető, hogy az érett lárva rezgés jeleket is ad le az érettségi állapotáról a gondozó méheknek tudósítására. Ilyen különleges rezgés jelek, illatok, jelzik tehát :Itt az idő «nincs szükségem táplálékra, tessék befedelezni a sejtemet ! » No persze több se kell az atkának, hiszen ő az illatok segítségével tájékozódik. Márpedig különleges egybevágó jellegzetes valóságok is jellemzők : a here sejtek nagyobbak kényelmesebbek az atkának, bővebb, a tápanyag, hosszabb a here fejlődésének ideje a sejtben.
Nos ha már ez így számokban is kifejezve, igazolva, akkor ezek a tények azt jelentik, hogy a here lárva által árasztott « érettségi » feromon valóban és hatásos irányítója az atkáknak. Következésképpen, valóban ilyen feromonnal hatásosan lépre lehet csalni az atkát ? A szaporodni vágyó atka részéről a fő mérv adó, az igazi vonzó erő pontosan, a here lárva által árasztott illat anyag minősége, erőssége, tömegének nagysága. Ezen az oldalon, újabb kísérletek beütemezve Nottinghamban, Jarnioux Fr, Avignon Fr ban és miért ne Magyarországon ? Valójában az idevonatkozó írásaimon keresztül, ma már nincs titok. Az elképzelt módon, ajánlott eszközökkel ma már bárki, egyszerű értelmes méhész kísérletezhet. Mint ahogy jeleztem az eredményeket is kicserélődhetnek. Talán a magyar méhészeknek is jó lenne így eljárni ? Az előnyök nem csak számosak, de egyben óriási méretűek is. Lássunk közülük néhányat, részletesebb magyarázat nélkül.
Semmiféle szer, semmikor, nem alkalmazott a kaptárban!
Nincs szükség kaptár nyitásra
Semmiféle zavaró közbelépési kényszer nem szükséges
Működtetés folyamatos és hatásos az egész évad alatt
Semmiféle különleges kellék, (légzés, arcvédő, kesztyűk), nem szükséges
Másodlagos, atka okozta betegségek csökkenése, megszűnése
Alkalmazási hatásfok állandó, az egész évad alatt
Költségek, mint hereféromon, vaseline, beszerzésének csekélysége
Semmiféle maradék szer a kaptárfalakon
Semmiféle maradék szer a kereteken
Semmiféle maradékszer a méhviaszban
Semmiféle maradékszer veszély a termékekben
Az alkalmazott feromon, nem màs mint kaptártermék
Az alkalmazás nincs időhöz, időjáráshoz kötve
Nincs szükség különleges szaktudásra az alkalmazásban
Nincs szükség különleges szerszámokra.
Az alkalmazás semmiféle védekező kötelezettséghez kötve
Semmi hozzászokási, alkalmazkodási veszély
. . . .
Tökéletesítési próbálkozások : például olyan vazelin ragacs anyag alkalmazása amely egyben a csali illatot is tartalmazná ! Időközben sor kerülhet a lárva által késztetett rezgésjelek fölkutatására a csali illatok kifinomítására, megerősítésére. a csapdázási eljárás hatásfok, növelésére.
De ha már egyes előnyök fölsorolva, de akkor hol vannak a hátrányok ? Nos hát olyan is van ! Az évad csúcs időszakában 100% os a család tevékenysége. Ilyenkor vastagon hullik, a kihúzható tisztító lapra a család hulladékai is. Ilyen esetben gyakran kell cseréli lapot mert az atkafogó ragacs vazelint teljesen eltakarva, megakadályozhatja az atka beleragadását. Legalábbis így a rakodó kaptárok higénikus aljzata, a kihúzható ellenőrző lap alkalmazásával. De hogyan az a 100 éves fekvő kaptárok esetében ?
Történik az atka irtás első sorban a here sejtek nevelése idején (április 15- augusztus 15) Ez idő alatt pontosan akkor, és ott, a here lárvák mögött történik a leghatásosabb atka irtás. Az atka csapdázási időszak azonban folyhat az egész méhészeti idény alatt, megszakítás nélkül. Képzeljük el ha ez így, akkor milyen arányszámban történhet az atka irtás egy egész évad alatt ? Hihető, tárgyilagos becsülések szerint , ily módon közel nullára csökkenthető lenne atka népesség màr az első csapdázási idény év végén. Abbahagyni azonban közel sem ajánlatos , hiszen az újrafertőzés veszélye, állandó. A kijáró, a tolvaj, a rabló méhecskék, ugyanis állandóan, újrafertőzhetik a családot!
Szabadon leközölhető, továbbítható!
Joseph.bencsik@free.fr 2017 március.

Bencsik József

Valamikor a 90- es évek elején Jarnioux-ban (F-69640) megjelent a varroa atka, az én kis méhesemben is. Abban az időben, azonban még közel se volt ismeretes az a sok-sok varroa ellenes « gyógyszer » méreg amelyet ma ajánlanak a hirdetések . De már akkor köztudott volt a méhészek között a Thymol illóolaj hatása. Abban az időben is, a patikában, bármikor vásárolható volt. Az a hír járta róla, hogy az atka nem tűri illatát. Akkor itatóspapír csíkokra öntve, azokból, az ősz folyamán, föltettük egyet-egyet, a keretfedő hálóra. Ott is maradt az, az első melegebb napokig. Hullottak is az atkák, úgy ahogy, az illat hatására. A Thymol azóta is forgalomban, többféle hivatalos atkairtó szerekben is (pl. Apiguard, Apilife,+) de arról viszont nem sokat, tudunk, mi annak a hatása a méhcsaládra! Örültünk, ha sikerült valamit találni az atkavész ellen. Jó, jó, méhek ugyan nem hullottak az atkákkal, de a kezelés állandó alkalmazása eltanácsolt ma is. Milyen zavarást, felfordulást okoz a családi szervezeten belül, arról keveset hallottunk, hacsak nem, vigyázni a túlzott adagolásra . Jelentős zavarok keletkezhetnek a méhcsaládon belül. Végülis a méhek többé kevésbé elviselték a zavarokat, jobb híján, azzal meg kellett elégedni. Így ez ma is más atkairtó szerekkel is? Kinek a gondja az, ha nem a méhésznek?
Mi több, 35 éves távlatból, sehol semmi lényeges változás az atka elleni védekezési eljárásokban. Talán annyi, hogy most már a keretlécek közé csúsztatva ajánlott a védekező, a Thymol (apiguard) atkaölő csíkokat fölakasztani. Ezek szerint tehát az atkát, csakis a kaptártérben lehet, és kell irtani, vagyis a méhcsalád kellős közepén? Márpedig a vérszopó nem száll le, a hordozójáról, csakis, a saját szaporodási életfolyamat végrehajtása céljából. Ez utóbbi eljárás egyébként időben, pontosan a méhek szaporodási sorozat naptárjához illeszkedik. Márpedig, miután a felnőtt, az érett lárvasejt lefedelezés alá kerül, így tökéletesen hozzáférhetetlen lesz, bárkinek, az atkairtónak is. No, ha ez így igaz, akkor nem hiába csak nagyon rövid idő alatt és , nagy nehezen adódik alkalom a méhésznek, közbelépni, Hogyan kihasználni azt a néhány 5-6 napot, mialatt a lárvasejtek még nincsenek lefedelezve. Az meg már nem sokat számít, hogy ily módon, ez idő alatt családon belüli élet alaposan megzavarva, fölborítva, minden “gyógyszerezés “ alkalmával? Állítólag így ez, évtizedek óta, minden atka gyérítési eljárás érdekében.
“Egy gondolat bánt engemet” (Petőfi S)
Márpedig, a thymol illat olaj eredete úgy tudott a kakukkfű, vagyis, egy mindenütt jól ismert és emberi ízlés szerint is, jó szagú növény. Nem így az atkáknak. Annak a növénynek illata, úgy látszik neki az elviselhetetlen? Így ez nem véletlenül, számos kutatás, kísérletezés igazolhatta. De ki tudja, mennyire, milyen zavarokat okozhatott, a méhcsaládnak, lárváknak, felnőtteknek?
Nos, ha már így történnek a dolgok, akkor az is elképzelhető hogy létezik olyan szagos növény, olyan virágillat is amelynek nem elrettentő, hanem ellenkezőleg ellenállhatatlan, szédítően csábító lenne a hatása, az élősködő atkára? Elvégre is, az atka is, illatok segítségével “vadászik”, tájékozódik például, és első sorban, szaporodási, alkalmakra, lehetőségekre. Ily módon, minden bizonnyal a lárvasejtek különleges illata alapján talál maga, szaporodására alkalmas, nyitott lárvasejteket. Ezen a már megfigyeléssel is bebizonyult megállapítás alapján, most már olyan “illatvadászatról” is álmodhatok amelyek az atkákat vonzzák, szédítik, miért ne szinte megbűvölik. Miközben 35 éve, mást se csinálunk, mint, halálra undorítjuk, azokat holmiféle kakukkfű illattal? Ez idő alatt senki nem törődik olyan “fű-virág”phéromone illattal, amely azokat ellenállhatatlanul csábítaná , magához vonzaná. Még kevésbé nem hallottam 35 éven keresztül olyan atkairtási módszerről amely ilyen csábító illatok segítségével csapdába csalná az atkákat. Nos, akkor hogyan keresni, hogyan megtalálni az atkabűvölő illatokat? A magam részéről ilyenről még nem hallottam. Illatszertárban, mint a thymolt? Csak éppen a patikus se tudja melyik az? Szerintem, rendkívül érdemleges lenne ilyen csal illatokat keresni, alkalmazásukat tanulmányozni, például csapdázással. Nos, ha így, akkor máris keressünk ilyen atkacsábító illatokat, növényeket, legyen az a saját kertünkben? Mi több, még hatásosabb lenne nem egyedül keresgélni, de akkor miért ne számos méhésszel együtt, közösen, betervezett műsor szerint eljárni ?
Magyarországon, több mint 17 ezer méhész kolléga, akinek szinte létérdeke, a szakmában, az atkairtás. Közöttük, talán olyanok is, akik habozás nélkül, rögvest lépéseket is tennének egy hatásos; könnyen alkalmazható, méhcsalád kímélő, hathatós atkairtás reményében. Legalábbis így amennyiben a továbbiakban leírt módszer, ésszerűnek, előnyösnek ígérkezik a számára. Még inkább így, amikor és egyben a méhei élet feltételei javítása, nyugalma zavarmentessége is ígéretes, reményteljes lenne ugyanakkor? Annyi azonban máris tagadhatatlanul, igaznak látszik az pedig , egyenesen az atkacsapdázási eljárás egyszerűségében bizonyul. Így ez pontosan, a hagyományos atkairtó módszerekhez viszonyítva! Jelentős könnyebbségek, a hatásosság oldalán ugyanakkor, költség, fáradság és idő megtakarítás , a kilátásban.
Vannak persze az országban szakmabeli tudományos intézmények, szervezetek is, akiknek feladatai közé tartozik többek között a hatásosabb atkagyérítési eljárások fölkutatása . De ők fölülről kapják a kutatási megrendeléseket, nem pedig holmiféle magamfajta hatkaptáros műkedvelőtől, nyugalmazott építészmérnök ajánlataiból. Különben is, a fizetségüket is, nem tőlem kapják, de még csak nem is a méhészektől hanem sokkal magasabb helyről (EU!) miniszteri hivatalok tisztviselőinek közreműködéssel. Így az bonyolultabbnál bonyolultabb hivatali közbejárássokkal. Miközben eltelik akár 3-4 év is míg egy kutatás sikeresen befejeződik. Gyakorlati tapasztalatok is igazolják az ilyen eljárás lomhaságát, sikerhiányát. Így ez akár Nottinghamban, vagy Lyonban, de Budapesten is, ott még inkább, írásos példával is szolgálhatok . Ilyen körülmények között a kutatások, a kísérletek, pénzelése, szabályokhoz, határidőhöz kötve több mint jelentős költségekkel, időveszteséggel jár. De hogyan elkerülni ilyen bonyodalmas eljárásokat, jelentős időveszteségeket ? No persze, azt se lehet tudni mennyire lenne zavaró, a méhcsaládra egy ilyen atkacsábító “varázs illattal” eljárni ? De ésszerű részarányos feltételezések szerint nem várható különösebb zavaró hatás. Így ez már csak azért is mert maga az atkacsapda nem a család által elfoglalt téren elhelyezve, hanem a család alatt, elválasztott térben.
A korábbiakban már emlegettem egy ajánlatot: “Segíts Méhész Magadon “ elnevezéssel. No lám, most is emlegettem, miután az az érzésem, hatásosabb, gyorsabb lenne közösen eljárni, megosztani a kísérleteket, a megfigyeléseket. Röviden: keressünk atka- csal-illatokat! A méhészek virágos kertjeiben is találhatok szagos füvek, növények, mint a rozmaring, fodormenta ,. . . a kapor, a hagymák, a dió. . . A biológus méhészek minden bizonyára széles listát tudnának ajánlani egy kutatási próbasorozat beindításához.
Folytatás a következő irásokban
Továbbítható, leközölhető
joseph.bencsik@fee.fr 2017 február

Bencsik József

Valamikor a 90- es évek elején Jarnioux-ban (F-69640) megjelent a varroa atka, az én kis méhesemben is. Abban az időben, azonban még közel se volt ismeretes az a sok-sok varroa ellenes « gyógyszer » méreg amelyet ma ajánlanak a hirdetések . De már akkor köztudott volt a méhészek között a Thymol illóolaj hatása. Abban az időben is, a patikában, bármikor vásárolható volt. Az a hír járta róla, hogy az atka nem tűri illatát. Akkor itatóspapír csíkokra öntve, azokból, az ősz folyamán, föltettük egyet-egyet, a keretfedő hálóra. Ott is maradt az, az első melegebb napokig. Hullottak is az atkák, úgy ahogy, az illat hatására. A Thymol azóta is forgalomban, többféle hivatalos atkairtó szerekben is (pl. Apiguard, Apilife,+) de arról viszont nem sokat, tudunk, mi annak a hatása a méhcsaládra! Örültünk, ha sikerült valamit találni az atkavész ellen. Jó, jó, méhek ugyan nem hullottak az atkákkal, de a kezelés állandó alkalmazása eltanácsolt ma is. Milyen zavarást, felfordulást okoz a családi szervezeten belül, arról keveset hallottunk, hacsak nem, vigyázni a túlzott adagolásra . Jelentős zavarok keletkezhetnek a méhcsaládon belül. Végülis a méhek többé kevésbé elviselték a zavarokat, jobb híján, azzal meg kellett elégedni. Így ez ma is más atkairtó szerekkel is? Kinek a gondja az, ha nem a méhésznek?
Mi több, 35 éves távlatból, sehol semmi lényeges változás az atka elleni védekezési eljárásokban. Talán annyi, hogy most már a keretlécek közé csúsztatva ajánlott a védekező, a Thymol (apiguard) atkaölő csíkokat fölakasztani. Ezek szerint tehát az atkát, csakis a kaptártérben lehet, és kell irtani, vagyis a méhcsalád kellős közepén? Márpedig a vérszopó nem száll le, a hordozójáról, csakis, a saját szaporodási életfolyamat végrehajtása céljából. Ez utóbbi eljárás egyébként időben, pontosan a méhek szaporodási sorozat naptárjához illeszkedik. Márpedig, miután a felnőtt, az érett lárvasejt lefedelezés alá kerül, így tökéletesen hozzáférhetetlen lesz, bárkinek, az atkairtónak is. No, ha ez így igaz, akkor nem hiába csak nagyon rövid idő alatt és , nagy nehezen adódik alkalom a méhésznek, közbelépni, Hogyan kihasználni azt a néhány 5-6 napot, mialatt a lárvasejtek még nincsenek lefedelezve. Az meg már nem sokat számít, hogy ily módon, ez idő alatt családon belüli élet alaposan megzavarva, fölborítva, minden “gyógyszerezés “ alkalmával? Állítólag így ez, évtizedek óta, minden atka gyérítési eljárás érdekében.
“Egy gondolat bánt engemet” (Petőfi S)
Márpedig, a thymol illat olaj eredete úgy tudott a kakukkfű, vagyis, egy mindenütt jól ismert és emberi ízlés szerint is, jó szagú növény. Nem így az atkáknak. Annak a növénynek illata, úgy látszik neki az elviselhetetlen? Így ez nem véletlenül, számos kutatás, kísérletezés igazolhatta. De ki tudja, mennyire, milyen zavarokat okozhatott, a méhcsaládnak, lárváknak, felnőtteknek?
Nos, ha már így történnek a dolgok, akkor az is elképzelhető hogy létezik olyan szagos növény, olyan virágillat is amelynek nem elrettentő, hanem ellenkezőleg ellenállhatatlan, szédítően csábító lenne a hatása, az élősködő atkára? Elvégre is, az atka is, illatok segítségével “vadászik”, tájékozódik például, és első sorban, szaporodási, alkalmakra, lehetőségekre. Ily módon, minden bizonnyal a lárvasejtek különleges illata alapján talál maga, szaporodására alkalmas, nyitott lárvasejteket. Ezen a már megfigyeléssel is bebizonyult megállapítás alapján, most már olyan “illatvadászatról” is álmodhatok amelyek az atkákat vonzzák, szédítik, miért ne szinte megbűvölik. Miközben 35 éve, mást se csinálunk, mint, halálra undorítjuk, azokat holmiféle kakukkfű illattal? Ez idő alatt senki nem törődik olyan “fű-virág”phéromone illattal, amely azokat ellenállhatatlanul csábítaná , magához vonzaná. Még kevésbé nem hallottam 35 éven keresztül olyan atkairtási módszerről amely ilyen csábító illatok segítségével csapdába csalná az atkákat. Nos, akkor hogyan keresni, hogyan megtalálni az atkabűvölő illatokat? A magam részéről ilyenről még nem hallottam. Illatszertárban, mint a thymolt? Csak éppen a patikus se tudja melyik az? Szerintem, rendkívül érdemleges lenne ilyen csal illatokat keresni, alkalmazásukat tanulmányozni, például csapdázással. Nos, ha így, akkor máris keressünk ilyen atkacsábító illatokat, növényeket, legyen az a saját kertünkben? Mi több, még hatásosabb lenne nem egyedül keresgélni, de akkor miért ne számos méhésszel együtt, közösen, betervezett műsor szerint eljárni ?
Magyarországon, több mint 17 ezer méhész kolléga, akinek szinte létérdeke, a szakmában, az atkairtás. Közöttük, talán olyanok is, akik habozás nélkül, rögvest lépéseket is tennének egy hatásos; könnyen alkalmazható, méhcsalád kímélő, hathatós atkairtás reményében. Legalábbis így amennyiben a továbbiakban leírt módszer, ésszerűnek, előnyösnek ígérkezik a számára. Még inkább így, amikor és egyben a méhei élet feltételei javítása, nyugalma zavarmentessége is ígéretes, reményteljes lenne ugyanakkor? Annyi azonban máris tagadhatatlanul, igaznak látszik az pedig , egyenesen az atkacsapdázási eljárás egyszerűségében bizonyul. Így ez pontosan, a hagyományos atkairtó módszerekhez viszonyítva! Jelentős könnyebbségek, a hatásosság oldalán ugyanakkor, költség, fáradság és idő megtakarítás , a kilátásban.
Vannak persze az országban szakmabeli tudományos intézmények, szervezetek is, akiknek feladatai közé tartozik többek között a hatásosabb atkagyérítési eljárások fölkutatása . De ők fölülről kapják a kutatási megrendeléseket, nem pedig holmiféle magamfajta hatkaptáros műkedvelőtől, nyugalmazott építészmérnök ajánlataiból. Különben is, a fizetségüket is, nem tőlem kapják, de még csak nem is a méhészektől hanem sokkal magasabb helyről (EU!) miniszteri hivatalok tisztviselőinek közreműködéssel. Így az bonyolultabbnál bonyolultabb hivatali közbejárássokkal. Miközben eltelik akár 3-4 év is míg egy kutatás sikeresen befejeződik. Gyakorlati tapasztalatok is igazolják az ilyen eljárás lomhaságát, sikerhiányát. Így ez akár Nottinghamban, vagy Lyonban, de Budapesten is, ott még inkább, írásos példával is szolgálhatok . Ilyen körülmények között a kutatások, a kísérletek, pénzelése, szabályokhoz, határidőhöz kötve több mint jelentős költségekkel, időveszteséggel jár. De hogyan elkerülni ilyen bonyodalmas eljárásokat, jelentős időveszteségeket ? No persze, azt se lehet tudni mennyire lenne zavaró, a méhcsaládra egy ilyen atkacsábító “varázs illattal” eljárni ? De ésszerű részarányos feltételezések szerint nem várható különösebb zavaró hatás. Így ez már csak azért is mert maga az atkacsapda nem a család által elfoglalt téren elhelyezve, hanem a család alatt, elválasztott térben.
A korábbiakban már emlegettem egy ajánlatot: “Segíts Méhész Magadon “ elnevezéssel. No lám, most is emlegettem, miután az az érzésem, hatásosabb, gyorsabb lenne közösen eljárni, megosztani a kísérleteket, a megfigyeléseket. Röviden: keressünk atka- csal-illatokat! A méhészek virágos kertjeiben is találhatok szagos füvek, növények, mint a rozmaring, fodormenta ,. . . a kapor, a hagymák, a dió. . . A biológus méhészek minden bizonyára széles listát tudnának ajánlani egy kutatási próbasorozat beindításához.
Folytatás a következő irásokban
Továbbítható, leközölhető
joseph.bencsik@fee.fr 2017 február

Bencsik József
Egy kis település községházának közgyűlési határozata alapján hirdetmény jelent meg, a hivatal hirdető tábláján : vállalkozókat keresünk a községháza homlokzatának újrafestéséhez.
Három ajánlat érkezett be :
1. Egy falubéli cigány társulat egymillióért elvállalná: két réteg, garantált 10 éves időálló festékanyag alkalmazásával 1 millió Forint
2. A szomszéd faluban 1O éve székelő ismert építőipari kisvállalat ajánlata ugyanazon követelmények elvállalásával 2 millió Forint
3. Egy országosan ismert építőipari nagyvállalat ajánlata természetesen ugyanazon feltételek elvállalásával 3 millió Forint
Végülis a polgármester intézkedik :
1. A falubéli cigányok várakozzanak míg a beérkezett ajánlatok értékelése megtörténik
2. Így a kisvállalkozó is várakozzon míg a beérkezett ajánlatok értékelése megtörténik
3. Miközben, az építőipari nagyvállalkozó jelentkezett, részlet pontosítási ajánlatokkal. Röviden, ezek : a polgármester úr megtart magának 1 milliót, nekem átutal 1 milliót és a maradék pénzből munkát elvégezteti, a cigányokkal.
A baj csak akkor robbant ki amikor a cigányok, «  cigányosan » teljesítették a vállalkozásukat és cigányosan követelték a munkadíj elszámolásukat! Miközben egy « botrány vadász » újság nyilvánosságra hozta a csalafintaságot. No persze nem véletlenül ! Neki ugyanis, már nem jutott semmi a községháza lefestésének pénzeléséből. No ezt már meg kell bosszulni ! A községházi tisztviselők már megkapták a maguk részét, de elfelejtették lefizetni a botrányvadász újságot !
No persze nem újdonság az ilyen eljárás. A napokban 2017 február első napjaiban Romániában százezres, tömegek, többnapos tömegtüntetések dühöngenek a főváros utcáin. Történik az nem a csaló, sikkasztó eljárások ellen, hanem azok ellen akik hatalmon vannak. Ők ugyanis ez alkalommal az új törvény rendszer bevezetését tettek ajánlatot. Annak alapján, állítólag nem lehet felelősségre vonni a választottakat. Úgy tudott, innen a százezres tüntetések kiinduló pontja.
Jelen pillanatban is, csaló, sikkasztó eljárások a divatban Francia földön is. Lásd a köztársasági elnökválasztások első számú elnökjelölt Mr François FILLON , a napokban nyilvánosságra került esetét! Már január utolsó napjaiban csakis az elnökjelölt úr botrányos esete a napirenden úgy a TV- ben mint az újságokban, napilapokban. Mint minden választott képviselő, egy jelentős összeg áll a rendelkezésére, amelynek rendeltetése pontosan a hivatalbeli besegítő személyzet fizetségét szolgálja. A képviselő, szabadon választhat magának, akár a családtagjai közül is, munkatársakat, szabadon fizetheti meg a közreműködésüket. Így járt el Mr Fillon képviseló úr is, amikor kifizette a felesége és a gyerekei állítólagos szolgálatát. Az ilyen eljárás törvényes is. A nehézség csak abból adódott, hogy Mr Fillon, az első szinten, már megválasztott köztársasági elnökjelölt, elfelejtett szerződést kötni a családja tagjaival, nem tudja igazolni kitől, milyen szolgáltatást kért és mit kapott.
Tanulság: A “kétlábú emlősök” föntebb leírt eseteinek egyik jellemzője, hogyan az előnyök megszerzése, erőfeszítés, nélkül, csalással történik. Vajon így, az élősködő atkák esetében is kaptárban? Nem, de család értesüléseit kihasználva, és a vérét szívva szaporodik az atka?
Szabadon leközölhető, továbbítható
joseph.bencsi@free.fr Lyon, 2017 február

Tíz év összefoglalva egy elérhetőségbe.

Link elérés hivatkozás megnyitás itt
10 év

Bencsik József
A 46 éves méhészeti gyakorlatomban számos rendkívüli méhészeti eseményről tanúskodhatok ? Az eset, amely most felvillámlott előttem Kb. 20 évvel ezelőtt történt. A nyár folyamán, a szomszédom, öregúr, becsöngetett. A fia, a családival, egy hónapos vakáción a tengerparton, de a kis ház alsó bejárat kulcsait rábízta. Látogasson be időnként a nagypapa. De már az első látogatás alkalmával az öregúr, nem tudott bemenni a házba, mert egy hatalmas méhtömeg zsongott a kilincs és a kulcslyuk korul. Akkor segítségért jött hozzám, a méhészhez, hogyan kinyitni az ajtót? A méhek között, nagy tolakodás keletkezett, mert a szűkös kulcslyukon, csak egy méhecske közlekedhetett egyidőben. A füstölőmmel , valóban nem volt nehéz az ajtót kinyitni. No persze bent is nagy volt a méhek zsongása, tolakodása. Így ez, különösen, egy nyitott kaptár körül ahol még tele mézzel sorakoztak a keretek. No lám nem véletlenül! A teremben hatalmas mézkincsek hevertek szerte szét a pörgetőben az edényekben, mézes vödrökben. . . végül is , a tanácsomra, este a besötétedés után, az öregúr, leragasztotta kulcslyukat. A hónap végén hazatérő vakációzok megtanulták : a jövő nyáron a kulcslyukat leragasztani, avagy a kereteket, kipörgetve vagy nem, de gondosan lezárni !
Összefüggések ?
Az öreg szomszéd gyermekeinek méhei ez esetben nagyszerű alkalomvadászati képességről tettek tanúbizonyságot. Rögvest megtalálták a mézes kereteket, méghozzá egy rendkívül pici kis kulcslukon keresztül ! Az első felderítő « alkalomvadász » fölfedezte a kulcslyukat amelyen keresztül áramlott, imitt amott valami kis igazi mézillat ? No persze azon túl már könnyű volt megtalálni a mézforrást is, bent a helységben. Akkor a felderítő, rögvest hazatért egy kóstolóval. Majd, nagy örömmel bemutatta, megkóstoltatta a talált értékes kincset, de nemcsak, mert pontosan jelezte annak térbeli elhelyezését. Lelkesedésével számos « szüret »re váró, beosztott testvér ugyancsak fölfigyelt. De hogyan magyarázta meg azoknak pontosan, hol található az a kicsiny kis kulcsluk, amelyen keresztül mászva megtalálható rejtett kincs, nagy mennyiségben. (Lásd K. v. Frich 1973) Az első látogatók, majd a követők is, nagy lelkesedéssel, úgy jártak el ugyancsak. Egyre többen lettek a kivételes szüretelők. Később már, oly annyira hogy a környék nektár szegény virágjaira járó gyűjtögetők is egyre többen átálltak a kulcslyuk látogatottságra. Nem de hatásos, ésszerű, eljárás, egy hatlábú, “ ész nélküli” kis bogárka részéről ? Mindenki előbb, utóbb az első alkalomvadász, a szemfüles felderítő jelzését követi, No persze így is történt, mi több, hazatérve ugyancsak mindenki követte, jelezte a szerencsés kulcslyuk pontos elhelyezkedését a térben, úgy mint a forrás minőségét, bőségét. De nemcsak, hiszen valóban a környezetben abban az évszakban még szegényesen virágoztak egyes növényfajták. A virágpor hozam azonban már leszűkült, így a nektárhozam is, a minőség is legyengült. De nem így már kész mézhozam a kulcslukon keresztül. Nem véletlen ha az alkalomvadász méhek, tömegesen tódultak oda. A forrás kihasználása ugyanis, kevesebb energia ráfordítást igényelt, és több, értékesebb haszonnal járt mint a környezetben nyíló szegényes virágmező. Különben is, az átállás nem került semmi energiába, se időveszteségbe. Nem de viszont minden bizonnyal, ésszerű eljárásnak mondható?
A gyakorlatban.
Amikor egy méhész leteszi a kaptárjait egy új telephelyre, a méhei még nem tudják hová kell kirepülni virágporért, nektárért ,vízért. Az egész kijáró népesség eltájolódott. Tömeges zsongás, a kaptár ki-bejárat előtt is bizonyság. A kijáró bogarak ilyenkor, és először is betájékolnak. Míg a felderítő méhek máris munkában, megélhetési anyagok, elemek után, máris kutatnak. Ilyenkor még minden alkalom jó, legyen az eleinte , szegényes. Mihelyst közülük valaki egy érdemleges forrást talál, visszaszáll bejelenti, bemutatni a találmányt, tájékoztatni a bentlévő várakozókat a forrás helyéről, minőségéről, gazdaságos kihasználási lehetőségéről. No persze kóstolót is kapnak a várakozó, gyűjtő, szüreteléssel megbízott hontársak. Míg a kutatással megbízott, alkalomvadász méhecskék ilyen alkalommal nem csak tehermentesítik a méz-“tarisznyájukat”, de ugyanakkor átadják az talált források közül, az érdemleges “GPS címeket” de nem “@” segítségével, hanem, emlékezetből! Mert a méhek, visszatudnak emlékezni eseményekre helyekre, legalábbis az “emlékezetesekre “ amelyek érdemlegesek a kihasználásra. Lényeg a forrás minősége, bősége, kihasználhatóság szintje. Ezen értesüléseket elemezve azután, továbbítja, átadja azoknak akik pontosan arra várnak a kaptárban. Majd kutató, “alkalomvadász”, máris elindul újabb források fölkutatására. Ez a Ő dolga, ezért kapja a “fizetését”, vagyis az egész család szolidaritást, együttérzését, hatásos közreműködését. Ez utóbbi felsorolt “fizetségekben” fölbecsülhetetlen érték rejlik, amennyiben az, egy szilárd létbiztonságot szavatol. Talán éppen ezen eljáráshoz ragaszkodó hűség folytán éltek túl 80 millió évet? Ezen értékrendhez ma is hű a méhcsalád. De vajon túlélik e a kétlábú emlősök által alkalmazott újabb és újabb rovarirtók használatát, az ivóvizek, a levegő mérgezettségét? A kérdés nem alaptalan amikor is a mai szokás szerint vándorméhész egy vegyszerrel mérgezett virágzó repcetábláról, egy másik halálos vegyszerrel mérgezett napraforgóra vándorol. Miközben nem is tud az alkalmazott mérgek minőségéről, se mérgezési veszély szintjéről.
Összetartozása?
Összetartozás, az önzetlen haszonmegosztás , együttérzés , valamikor regés régen, volt a “kétlábú emlősök” között is. De időközben kiderült, hogy nem jó, nem hatásos, a hatlábú méhbogarak eljárása szerint eljárni? Ma a kétlábúak többsége nem kíván méhek módjára közös pénztárnak dolgozni, közös tartalékokat gyűjteni, abból élni, abból szaporodni . Na jó jó nem vagyunk méhek, de mi is vagyunk, legalább esetenként, alkalomvadászok. Egyesek szerint kincsek hevernek az utca porában is csak éppen nem látjuk azokat. No meg azokért le kell hajolni és kutatni! Mások úgy vélik, nehéz, és nem becsületes a kulcslukon keresztül a “kincstárba” jutni! Marad a herék esete, amikor is a nyár végén kizárják őket a közösségből. No persze, a hasztalan, a tehetetlen tétlenségükre a kaptárban, semmire kellő jelenlétükre, nincs szükség a tél folyamán. Annál inkább szükség van rájuk a szaporodási , kirajzás folyamán az eljövendő petéző anya megtermékenyítéséhez . Kérdés: vajon megbocsátható-e, a méhcsalád, velük szemben alkalmazott könyörtelen, kitagadó eljárása? Ésszerű hozzáállás? De honnan, tudja a közösség , a méhcsalád?
Ma is így?
Lehet-e levonni valami érdemleges tanulságot a szövegben szereplő, « alkalomvadászati » történetből ? Valójában, amikor a vándorméhész jó vándor telephelyet keres, végül is , Ő is ugyanakkor, alkalomvadászatot is gyakorol. No persze nem a kincstári kulcslukra vadászik, hanem tiszta, gazdag méregmentes, virágmezőkre, bőséges virágpor hozamra, nektárforrásra. De ez utóbbiakra , a vadászati alkalom, már egyre kevesebb, rövidesen semmi ! Ilyen úton haladunk?
Szabadon továbbítható, leközölhető!
Josep.bencsik@free.fr 2016, Január

Bencsik József
Az előző írás, « Elképesztő pontosítások 5 » végén, egy ajánlat olvasható : « Segíts Méhész magadon  » Ezúttal, tegyük fel, többen, önkéntesen, jelentkeztek. Elvégre is kutatási kísérletekről van szó, pontosabban az atka csapdázása érdekében. Annyi bizonyos, hogy egy kísérleti eszköz ajánlata, már megtörtént, (5) pontosan, egy atkacsapda vázlatrajz leközlése folytán . No persze az se szentírás ! De annak lényege alapján, bárki elkezdheti az egyéni kísérletezéseit, avagy, tervek szerint, közösen. Legalábbis így, és máris , amennyiben csábító illatanyaggal is, rendelkezik.
Első feltétel, megtalálni, kikísérletezni azt a csal-illat, feromont , amelyre, hatásosan, legjobban, « harapnak » az atkák. Ma már tudjuk, hogy azt a különleges illatanyagot, maga a « kamasz » korba növekedett lárva « gyártja» és árasztja magából. Egyben azzal kéri a sejtje lefedelezését. No persze ezt a jelzést , a szaporodni vágyó atka is fölismeri. Csak hát, ilyen illat nem vásárolható, a szakpiacon. No persze nem így, amikor majd az atkacsapda kísérletek sikerével, az is, pontosan ismeretes lesz. Rajtunk, kísérletező méhészeken is múlik!
Nos hát, akkor mire várunk? Előbb, találjuk meg , majd pontosítsuk, és gyártsuk azt az illatanyagokat, melyek a leghatásosabban csábítják az atkákat, Ugyanakkor pontosítsuk a csapdázáshoz illő, besegítő, biztosító, csábító lárvarezgéseket is. No lám a jelen írás célja is, pontosan ilyen kísérletek elvégzésére probléma méhésztársakat meghívni. Márpedig a csapdázasi eljárás pontosítsa folytán, rendkívül hatásos, és gazdaságos atkagyérítési előnyök, ígérkeznek.
Ne felejtsük el, hogy a kutatási gyakorlatok szerint, még a másodlagos jelentőségű kísérletek igazolására is legalább 40 kísérleti kaptár kerül alkalmazásra. Ilyen esetekben, szükséges egy gyakorlott méhész közreműködése, egy a kutatást kisegítő személyzet alkalmazósa, és természetesen, maga kutatás felelős személy közreműködése, jelenléte, valamint, a vásárlási,és a szállítás költségek fedezése . Mindez, esetenként több éven keresztül. Nem hiába, az ilyen kísérletek tervezése, pénzelése, a legtöbb esetben, állami, és egyéb (EU) intézményeken keresztül szokásos. Ily módon, a gyakorlatban 3-4, akár több év is eltelik, egy - egy kísérleti sorozat megtervezése, jóváhagyása elvégzése alkalmával.

Jelen esetben, amennyiben egy méhész, legyen az műkedvelő, de kísérletezni is szeretne, akár, csak egy kaptárral is, több mint jelentős előnyre számíthat, már saját méhészetében! De még inkább jobban, ha többen is, sokan, megosztanák egymás között a tapasztalataikat, az eredményeket. Melyik az a internetes honlap, melyik az a szaklap amely elfogadná közreműködését legyen az csak eredmények folyamatos kicserélődését ? A lehetőségek kihasználásával, minden bizonnyal, óriási gyakorlati előnyök, költségek, munkaidő, megtakarítások várhatók a méhészeti szakma számára.

Amikor maga a méhész ajánlkozik egy élő kaptár bevetésével, a kísérletek előkészítésével, az eredmények följegyzésével, továbbításával, akkor, már az első, akár részleges, kísérleti eredmények fölhasználásával jelentős e atkagyérítési reményekre számíthat. . . Ugyanakkor, egy ilyen “egykaptáros” kutató szolgálat költségei szinte jelentéktelenek. No persze, történhet az így, önzetlen módon, közösen is, egymás között is. Jelen esetben azonban, már az egyéni kísérletek elkezdéséhez is, feltétlen szükséges egy kiinduló « csal-illat » felfedezése, beszerzése. Annak ismerete folytán , no persze, az ma már előállítható, gyártható is lenne ! Siker esetében az illatanyag piaca, rövid időn belül, jelentősen kibontakozhat .
Hozzá kell tenni, hogy Francia, Angol oldalon már megtörténtek a lépések . De valójában ésszerűbb, gyakorlatiasabb lenne helybéli szolgáltatokkal egyeztetni. Így ez, annál is inkább, miután a nagyobb hatásfok kikísérletezése érdekében, több illatváltozat alkalmazására mutatkozik szükség. Azok fölfedezése érdekében esetenként, egymás-közötti szoros közreműködés kerülhet napirendre. Például, ma még nem tudni pontosan, hány nappal a sejt lefedelezése előtt indul be, lárva “kamasz” kora, mikor indul be a kornak a különleges illatjele, van e abban időközi minőségi, és erősségi változás, hogyan zajlik le a rezgésváltozás? Ilyen pontosításoknak igen nagy jelentősége lehet az atkaírás hatásosságában. Márpedig ezen kérdésekre a gyakorlati választ, csakis gyakorlati kísérletekkel lehet kimutatni. Ily módon, az egyéni méhészek közreműködése, valóban jelentősnek bizonyulhat.

Az első évad eredményeinek elemzésével, azonban, még számos eljövendő évad tökéletesítő kísérletei, megfigyelései, hasznosnak ígérkezik. Ily módon és egyben ilyen kísérletek segítségével sikerülhet egy valódi, tiszta, vegyszermentes, atkamentességet megközelíteni. Majd az újabb atkafertőzést, ugyancsak ily módon újabb és újabb, hatásosabb, tokéletesebb csapdázási eljárással sikerülne az atkamentességet ily módon szavatolni. Szerencsére ilyen eljárás nem kerül különlegesebb költségekbe, se fáradságba, se időveszteségbe se a méhcsalád zaklatásába! Érdemes újra, meg újra, szem előtt tartani, az ajánlott módszer többesszámú jelentős előnyeit.

A méhész egy kísérleti kaptárjában elért első sikerek alapján, azonnal beindíthatja az egész állománya kezelését ! Ugyanakkor , összehasonlítható kísérletek folyhatnak bárhol, az ország négy sarkában. Egyforma feltételek között, egyforma eszközökkel egyforma, kísérleti illatanyaggal egyforma, hasonlítható körülmények között, egy időben végrehajtva. Ilyen körülmények között, és persze, folyamatosan a minden idők leghatásosabb, atkairtási szint ígérkezik . Egyben, a módszerek, az eljárások tökéletesítésével, az évről évre hathatósabb eljárás várható.
Ugyanakkor vegyük figyelembe az érdekeket : a méhészet és az iparág érdekeit, a feromon, csal-illat piac jövőbeli robbanás szerű növekedését is. Marad a felnőtt lárva különleges sejtfedelezési kérelemének azonosítása, pontosítása rezgésméréssel. Angliában ezen kutatási műsorterv, már folyamatban! Francia, angol, tapasztalatok szerint, egy első a csal-illat azonosítása már megtörtént. Marad a pontosítási és hatásfok kísérletek végrehajtása. A legjobb hatásfokú csal-illat fölfedezése, még, a további feladatok között ! Valójában, tekintettel a jelentéktelen előkészületi költségekre, bárki egyedül is, akár egy kaptárral belevághat ilyen kísérletezésekbe, vagy, legyen az csoportosan ! Lényeg az atka mielőbbi legyőzése ! « Segíts Méhész Magadon » ! Avagy várjunk még 3-4, még több évig , míg az intézményes EU« támogatott » eljárások közé kerül a csal-illatos csapda módszer ?
Tessék, ajánlkozni, véleményt nyilvánítani ! Cseréljük ki nézeteinket, osszuk meg a kísérleteinket !
Szabadon továbbítható, leközölhető !
Joseph.bencsik@free.fr December 2016

Bencsik József

Mielőtt belekezdenénk az olvasásba ,magam és olvasóink nevében .
Köszöntöm Jóska Bátyámat a 84 Életévében .Nagyon sok erőt egészséget kívánunk .


Elképesztő pontosítások (5) az atkairtás körül
A témában fogalmazott, korábbi írásomban, (N4) már szó volt az « atkairtás pheromon csapdával » eljárásról. Valójában, már 2013 februárjában is, a www.europaimehesz.atw.hu honlapon leközölt írásomban, szinte csak arról volt szó, csak éppen, tényleges megvalósítási ajánlatra nem került sor. Márpedig közel 3 év idő alatt, valójában semmi lényeges változás nem történt az atkairtás gyakorlata oldalán. Ha csak nem, az ami, az utóbbi időkben fölmerült, az « Elképesztő Pontosítások » folytán. Az atkagyérítés a méhcsaládoknál, ma is, szinte méhészeti létkérdés. Évente több alkalommal szer kezeléssel, több tíz éves hagyományos szokások szerint próbáljuk elviselhető szintre csökkenteni az újra, meg újra, megújuló atkaözönt. Miközben az alkalmazott atkairtó szerekből, több mint bőven jut, a méhcsaládok zaklatására, kínozására, akár megmérgezésére is. Egyesek szerint azokból még a fogyasztási mézbe is jut! Így az most már több mint 30 év óta !
A magam oldalán, a türelmetlenség hajt, rövidesen, holnap, már belépek a 84. élet évembe ! De még most is, ma is, zaklatni, mérgezni kell a méheimet, az atkák elleni kezelésekkel. Nem is beszélve a munkáról, a fáradságokról a költségekről. Hogyan, az ilyen eljárástól mielőbb megszabadulni? Jó, jó, nem vagyok, se kémikus, se biológus a szakképzettségem szerint nem tanácsolhatok csodaszereket. Miközben a közelemben, “Elképesztő pontosítások” (1-4) kerültek a napvilágra az kipusztithatatlan élősködő életmódja körül . Lásd ugyancsak a www.europamehesze.atw.hu honlapon! Ezek folytán, már úgy vélem, tenni is kellene, újabb, hatásosabb, veszélymentesebb eljárás érdekében, és minél előbb! Márpedig, a gyakorlat szerint, egy új alapokra épülendő , atkairtási eljárás, pontos, és hivatalos kidolgozása, sajnos jelentős időt vesz igénybe. Számos részlet kidolgozás , hosszabb kisérletezések, próba eljárások, elkerülhetetlenek. A költségekről nem is beszélve! De mi történhet akkor, ha többen is, magam is, elképzelnénk, és kipróbálnánk egy új, veszélytelen, hathatós, és olcsó atkairtó eljárást csapdázással? Legyen az pontosan, az elképesztő pontosítások alapján ? Bátorítva érzem magam, már azért is, mert a továbbiakban ajánlott eljárás, semmiféle szert, nem alkalmaz! Következés képen semmi veszéllyel nem jár, se a méhekre, se a méhészekre, se a környezetre. Nos akkor miért ne kipróbálni?
Dr Yves le Conte (INRA-Avignon-Fr) méhészeti kutató, az év elején leközölt kutatási pontosításai szerint a szaporodni kívánó atka, a felnőtt lárva sejtjébe csakis, és kizárólag a lefedelezést megelőző órákban lopakodik be. Márpedig ezen kutatási eredmények ismeretében, elképzelhető, az élősködő csapdába ejtése. Egy feromon, csal-illat-rezgésgerjesztő együttes alkalmazásáról van szó. Elképzelések szerint rendkívül hatásosnak, eredményesnek ígérkezne. De nem csak, hiszen igen jelentős előnyök származhatnak abból, a méhészeti gyakorlatban is. Például és többek között , a módszer nem igényel semmiféle szer alkalmazását, kivéve, maga a lárva által termelt, és alkalmazott különleges, feromon illatszert. Miközben, egy ilyen csapda alkalmazása a teljes évad alatt, sikeresen, használható lenne, méghozzá kaptárbontás, a méhek háborgatása, ráadásul, különleges, és jelentős a méhészeti közbelépés, időráfordítás, munka, és különleges költségek nélkül. Óriási fölbecsülhetetlen előnyök !
Lásd a csapda vázlatos fölépítésének rajzát, saját elképzelés szerint.


Valójában, a szerkezeti alkatrészek , úgy mint, a kaptárfenék, a rács-háló, a kaptáralapzat, a kihúzható lappal. Ezek az alkatrészek, már évtizedek óta alkalmazásban a méhészeti gyakorlatomban. Azokat ma is alkalmazom azóta is, például a lehullott atkák számlálására. Ami viszont hiányzik, az egy olyan illatanyag, amely pontosan a fedelezésre váró felnőtt lárva áraszt ki magából. Valójában ez lenne az igazi csábító feromon illat. Ezzel a különleges illat áramlattal jelzi, kérelmezi, a felnőtt lárva, hogy most már, és pontosan a sejt befedelezését várja ! Ugyan akkor, ezzel, akaratlanul, jelzi az atkának is : itt az idő a belopakodásra ! Maga a “csal-illat” áramlása azonban, legyen valamivel erősebb, mint a természetes . Magyarázat, miért alkalmaz az atka többségben (70-80%) a herelárvákat ; mert bőségesebben árasztják a jelző illatot. Most képzeljük el hogy ezzel a csapdázási módszerrel, nem egy alkalommal okoznánk 70%- os atkaelhullást, hanem, így, és folyamatosan, az egész évad alatt ? Mennyi atka maradna élve az évad végére ? Akkor, tegyük fel, már rendelkezünk « csal-illattal » most már csak egy hathatósan ragacsos, szagtalan, vaseline féle zsiradék szükséges, az atka megfogásához. Így, az illatárasztó körül, elegendő lenne, körbe , körbe, abból, a ragacsból, egy réteget kenni. Ezen berendezés természetesen, közvetlenül méhcsalád alatt, a kihúzható lap közepén kap helyet. Így folyna az atkairtás akár az egész méhészeti idény alatt, és bármikor ellenőrizhető, formában !
Feltehető, hogy ilyen csal-illat még nem létezik a magyar szakpiacon de annak előállítása ma már nem okoz gondot Magyarországon sem. Hozzá kell még tenni, hogy az érett lárva pontos rezgéseinek minősége, jellegzetessége a teljességében, még ugyancsak nem tisztázódott, de már folyamatban a Nottingham-i Műszaki Egyetemen. A feltevések szerint, az érett, a felnőtt lárvák (élet)rezgései ugyancsak különlegesek. Amikor a herelárva « kamaszkorba” ér, kiegyenesedik, kinyújtózkodik. , Ezzel megváltozik, a rezgése, hangja is vagyis « mutál ».Minden valószínűség szerint ez a jelenség ugyancsak csillogó iránypont az atka tájékozódásának pontosítására. A szaporodásra vágyó atka fölismeri a lárva illatát és egyben a kifejtett rezgéskülömbségeket, oly annyira, hogy azok lesznek, a tájékozódási iránytűje . Amikor az atkát hordozó méhecske, aki egyben a tápláló « tehene »is, olyan övezetbe érkezik ahol, a felnőtt lárva illatát érzékeli, ugyanakkor annak rezgéseit is észleli, akkor, az leszáll a hordozója hátáról. Majd a lárvasejtek szélén mászkálva, kiválasztja magának, a számára csábító illatot és rezgéseket sugárzó lárvát és belopakodik melléje, az adott megfelelő pillanatban . Ezen megállapítások már tudományos megfigyelések által is be bizonyultak. Egy élő kaptárban, az értesülések nem csak különböző féromon illatok által terjengenek, de ugyanakkor, terjednek és pontosan, rezgések által is. Márpedig az atka, ebben a környezetben, születik, él, és pusztul. Minden bizonnyal ismeri, alkalmazza a környezetében áramló értesüléseket. Nos ha így igaz, akkor félrevezető értesülésekkel, könnyen csapdába is csalhatók. Marad az eszközök, az eljárás, pontosítása. A megfelelő csalogató feromon illatok, a szükséges rezgéskeltő eszközök, kipróbálása. Nincs kizárva, nagyon is lehetséges , hogy az ajánlott csapda módszerrel, az ügyesebb, a törtetőbb méhészek, már az elkövetkező évad folyamán megtalálják, a saját, hatásos atkairtó módszereiket. Megtakarítanák a kezelési költségek nagy részét. Így a kezelési szerek árát, az alkalmazásra fordított jelentős fáradságot, időráfordítást. De, kímélnék a méhcsaládjaikat is, a zaklatástól, a mérgezéstől, és egyben, garantálnák a termékeik minőségét! Nem de óriási előnyök ezek?
« Segíts Méhész Magadon » ! Ajánlkozz a további kutatási pontosítások megvalósításához a www.europamehesze.atw.hu a hűséges, a kitartó honlap, közreműködésével !
joseph.bencsik@free.fr szabadon leközölhető, továbbítható!

Bencsik József





Kaptam ezt az üzenetet a napokban Angliából Márton fiamtól, holott a felvétel Jarnioux faluban a vidéki házam kertjében készült Franciaországban !
Valóban meglepetés több szinten egyszerre, mert egy angol méhészeti szaklapban éppen most jelent meg! Ráadásul a cikket nem Márton írta, hanem a szaklap egyik hivatalos méhészeti szakírója. A Márton szerint, személyesen nem is találkozott az íróval ! A cikk, egy telefonbeszélgetés alkalmával készült, a helyi szokások szerint. Annyit fűzhetek a cikkhez, hogy a fénykép valamikor ez év áprilisában készült kutatási eszközök előkészítése közben. Megjegyezném, nem az első eset amikor én is beavatkozok a kutatások gyakorlati eszközeinek előkészítéséhez. Jelen pillatatban is dolgozok egy « forradalmi » atkacsapda megtervezésén, majd a kivitelezésén, no és természetesen a kipróbálásokban, a működtetésében is részt veszek. A cikk pontosabb tartalmához nem tudok megjegyzéseket fűzni, nem beszélek angolul. Úgy tudom azonban hogy magyar oldalon a méhészeti kutatásokban bennfentes szakemberek már elsajátították az angol nyelvet. Legalábbis akik így, majd elolvassák, ha egyáltalán leközölnéd a honlapodon, akár e jelen üzenettel. Avagy akár le is fordíthatja magyarra valaki önkéntes jó szándékú méhésztárs. Nincs kizárva hogy a cikk tartalma a magyar méhészek, nem utolsó sorban a méhészeti kutatok figyelmét is kiérdemelné.
Továbbra is bátoritó üdvözlettel : Józsi Bácsi Lyon 2016 október .29.

Teljes méretben /Full size image

Bencsik József
A fölvetett tárgykör, vitaindító , esetenként valóban több mint érdekes, gyakorlat lehet! Valójában nem vitatkozás a fő cél, hanem az olyan elgondolások, tervek, ajánlatok megfontolása, amelyek megvalósítása, valóban érdemlegesnek számíthatnak a méhészeti szakmának. Számos területen kínálkozik, számos alkalom. De igazában nem látjuk azokat, de talán ha többen látjuk, azt a keveset, akkor azt más kép láthatjuk! Magam is mint műkedvelő méhész , régóta morfondírozok a szakma kibontakozásához szükségesnek mutatkozó feltételek megvalósításán. Így ez nem csak a méhek által begyűjtött, elő állított különböző termékek oldalán, de szakmában alkalmazott eszközök, eljárások meg újításában, is. A közelmúltban szerkesztett idevonatkozó írásaim megjelentek francia nyelven, a szaklapokban, de ma is jelen vannak a www.rhone-apiculture.fr honlapon (rubrique : Tribune libre……) többféle témakörben. Közöttük, egyesek, angol fordításban is, még az USA- ban is. De így magyar nyelven is, többek között, 2006 év óta, a www.europaimehesz.atw.hu honlapon, ma is olvashatóak.
A mézárak jelentős zuhanása a világpiacon, valóban, kínos jövedelem csökkenést okozott a magyar méhészek részére is. A nehézségeket még megtetőzte a méhbetegségek fokozódó terjedése és nem utolsó sorban az egyre csökkenő mézhozam is . Mégis nem így, a különféle másodlagos méhészeti termékek esetében. Közöttük első helyen a minőségi virágporok, ugyancsak , és például a “hydromel” mézes itóka , vagy akár a méhgyanta,. . . esetében is. Márpedig egy méhész akit kizárólag a méz termelése érdekel, az lemond a többi termékből származtatható jövedelemről? Holott, ilyen termékek előállitása végülis méhésznek ténylegesen is, a rendelkezésére állnak, és jelentősen jövedelmezőek is lehetnek .Miközben a fogyasztási igények, a kereslet is jelentősen, emelkednek Az ilyen termékek jó áron értékesülnek, nincs árcsökkenés. Így ez, és pontosan a virágpor esetében is.
Ezúttal a virágpor fogyasztásának növelése érdekében, a “vitaindító” hírekre hivatkozva , 84 évesen megint kezdeményezni szeretnék ! “Egy gondolat bánt engemet,. . . . Ágyban, párnák közt halni meg”: Petőfi Sándor versének nyomán. Elgondolás : A virágport is termelő magyar méhészek alapítanának egy “Virágpor Méhész” társulatot. Majd a társulat a joghurtot gyártó cégekhez fordulna, egy jó illatú “virágpor” ajánlattal: Tegyünk néhány grammnyi súlyú virágport a fogyasztó joghurttal telített tégelyébe! Ezzel az eljárással alaposan megjavíthatnánk a joghurt ízét, illatát, megnövelnénk annak minőségét, természetes vitamin, és energia oldalán is. Felhívni a figyelmet: A méheink közel 80 millió évet megéltek, kizárólag a méz és a virágpor fogyasztásával ! Legyen a virágpor fogyasztása is, népszerű, mint a méz, és lényeges a korszerű fogyasztó szemében is akár a virágporos joghurt rendszeres fogyasztásával. Egy jó hír könnyen elterjedhet. A virágpor, mint egyre keresettebb sikeres táplálék, jó pénzért nagy mennyiségben értékesithető lehet . Így az, előbb a körzet, majd az országos, miért ne EU szinten? Fogyasztása, a nagyközönség növekvő igényei közé sorolható lehet a közeljövőben, mint hatásos egészségvédő, természetes tápanyag . Egyes virágporok illatosabbak mint mások, közöttük egyesek különleges vitaminokat is tartalmaznak. Mi több, mások, akár gyógyászati kezelésre is alkalmasnak bizonyulhatnak. Az újabb kutatások, felfedezések folytán, széles alkalmazási szintre számíthatnak.
Valamikor, több mint 20 évvel ezelőtt magam is próbálkoztam egy úgynevezett “Tiszta Virágpor “ termelésével, mint műkedvelő méhész no persze nem ipari szinten. Sikerült is, egy olyan virágpor elszedőt szerkesztenem, amely önműködően “tiszta” virágport gyűjtött. Ráadásul, kiderült hogy így eljárni lehet, szinte kiméletesen, vagyis a méhcsalád működésének különösebb zavarása nélkül. Az ajánlott megoldásnak volt is sikere. Az eljárás megjelent a méhészeti szaklapokban, és bemutatásra is került, egy francia, országos kongresszuson is. Ha jól emlékszem a szerkezet és az eljárás leírása magyarul is megjelent a www.europaimehesz.atw.hu honlapon is. Mindezek folytán, nem mutatkozott jelentős kibontakozás sem az eljárás sem a virágpor termelése oldalán. Nem véletlenül! A fogyasztó nagyközönség többségének abban az időben, közel 25 évvel ezelőtt, ugyanis, nem volt ilyen termékre különleges igénye. A “környezet rongálódása” ismeretlen volt! Különben is, a nagyfogyasztó közönségnek semmi ismerete a virágpor fogyasztásából származó, előnyös hatásokról. Ismeretterjesztő hirdetmények híjján, így hát sikertelenségre ítélt fogyasztási cikk lett a virágpor nagybani fogyasztásának ügyéből. A “Bio” áruházakban ugyan, még ma is kapható különleges virágpor, de nagyközönség, talán csak néhány % -a vásárol az ilyen áruházakban. Miközben ma, a közönséges joghurt, virágpor nélkül, szinte mindennapi tömegfogyasztási termék l
Márpedig, a virágpor termelő méhészek , komoly jövedelemforrásra számithatnának, amennyiben sikerülne a szuperàruházak, pédául joghurt szolgáltatóit meggyőzni a tiszta, szermentes, virágporral zamatosított, vitaminokkal erősített, tejtermékek szolgáltatásával.
Ez esetben a fogyasztói nagyközönség is meggyőződhet a viràgpor fogyasztásának előnyeiről, legyen az a virágporos joghurttal és azontúll! Mig a magyar méhészek is megtalálnák a szakmabéli és pénzügyi számitásaikat, megélhetésüket. Legyen ezen, elgondolás, ajánlat, “vitaindító”!
Máris föltehető, hogy a mai fogyasztói tömegek felvilágosultsága minden bizonnyal alaposan megváltozott, kiszélesedett, az utóbbi 25 év alatt. Megnövekedettek a fogyasztási cikkek minőség igényei is. Márpedig a virágpor is, a méz is, joggal sorolható, a vitaminokkal telített fogyasztási cikkek közé. A korábbi, és a mai, orvosi tudományos kimutatások is igazolják. Mindezek ellenére a mai szuper áruházak polcain virágporral gazdagitott, nemesített , a tömeges élelmiszer termékek között joghurt nem található.
Az ajánlott elgondolás szerint, eljött az idő, olyan mindennapi méhészeti fogyasztási cikk előállitására, egy újabb eljárási lehetőség , amely a méhészeti szakma megbecsülésére szolgálna. A címkéken világosan hirdetve, kiemelve, a különböző vitaminok jelenléte, azok fogyasztásának előnyeivel. Ilyen termékek előállítása, elsősorban a gyártó és az értékesítő kereskedő közvetlen ügye. De ugyanakkor a méhész ugye is, aki a méhészeti adalékokat termeli. Ésszerűnek, és remek eljárásnak mutatkozna, többek között, például, néhány joghurt gyártó cégnél, feltenni a kérdést : érdekelné-e az iparágat új, egyben értékesebb tejtermék árukat kínálni , mint például a virágporral, mézzel, gazdagitott joghurt ? Az eljárás nem de komoly minőségi előnyökkel szolgálna a fogyasztóknak, egyben a gyártónak is, a kereskedőnek is ? Majd meglátjuk, ha ki próbáltuk ? Nem könnyű dolog megtalálni azt az egyensúlyt amely mindenkit kielégít, a méhészt, a gyártót, a kereskedőt, és a fogyasztót ! De siker esetén mindenki jól járna , és nem utolsó sorban a méhész ! De nem nekik lenne illő, és alkalmatos, megtenni az első lépéseket, ajánlatokat, ez irányban ?
Természetesen szabadon továbbítható, leközölhető !
joseph.bencsik@free.fr 2016 október!