nostalghia
kategorizálatlan, 2009047
Épp az imént néztem meg Tarkovszkijtól a Nosztalgiát (ld. porthu). Összetettebb (és talán kevésbé kézzelfogható), mint a Stalker volt (lévén az, akármennyire más lett is a végeredmény, egy sci-fi novella feldolgozása), de ugyanúgy nagyon atmoszférikus. Még le kell ülepedjen, és meg kell még nézzem párszor, hogy érthetőbbé váljék. Egyébként rengeteg a képi visszautalás a Stalkerre, hasonló helyszínek, képi megoldások, hangulatok — holott teljesen másról szól a film, más a környezet, a koncepció. Érdekes, hogy az olasz nyelv, illetve Toszkána (nem a napsütötte, hanem az elvont, a misztikus) egyáltalán nem lóg ki, kifejezetten illik az egész hangulathoz. És belegondolva a maga kissé nyakatekert módján pont illik Nagyhétbe is, ha szabad ezt mondani.
A következő azt hiszem, az Áldozathozatal lesz.