future requiem

A héten szóba kerül G. K. Chesterton Eretnekekje, és ehhez kapcsolódóan az alábbi idézet a nevezett műből, amit sikerült pontatlanul idéznem, olyannyira, hogy gyakorlatilag épp a lényeg maradt le. Némileg ennek kompenzálásaképp beraknám ide:
 
 

“

Képzeljük el, hogy valami okból, teszem azt egy lámpaoszlop miatt, nagy felbolydulás támad az utcán. Befolyásos emberek le akarják azt dönteni. Előkerül egy szürke csuhás szerzetes is, aki nem más, mint a Középkor szelleme, és egy skolasztikus filozófus száraz modorában elkezd magyarázni: “Mindenekelőtt is, testvéreim, vegyük fontolóra, hogy miben áll a Világosság értéke! Mert ha a Világosság jó önmagában …” S ekkor, némiképp menthetően, a szerzetest leütik. Az emberek mind a lámpaoszlophoz rohannak tíz perc alatt ledöntik, és hol ide, hol oda szaladgálva gratulálnak egymásnak a középkor szellemét félresöprő tetthez. Ám ahogy múlik az idő, kiderül, hogy nem is olyan egyszerű a dolog. Voltak, akik azért döntötték le a lámpaoszlopot, mert villanyvilágítást akartak; másoknak a vasra volt szükségük; voltak, akik a sötétséget akarták, mert gonoszak voltak a tetteik. Egyesek azt gondolták, hogy a gázlámpa nem világít eléggé, mások meg azt, hogy túlságosan is világít; voltak, akik azért cselekedtek, mert össze akartak zúzni valamit. És az éjszakában dúl a háború, és senki sem tudja, hogy kit csépel. Így azután - fokozatosan és elkerülhetetlenül - ma, holnap, vagy holnapután visszatér a meggyőződés, hogy a szerzetesnek végeredményben igaza volt, mert attól függ minden, hogy miben áll a Világosság filozófiája. Csakhogy: amit megvitathattunk volna a gázlámpa alatt, azt most sötétségben kell megvitatnunk.

”

 
 
Újra kéne olvasni néhány régebben sokat forgatott könyvet, hm.
 
Egyébként ma voltam FSzEK-ben fénymásolni-kölcsönözni, és belefutottam az Aquinóiba. A mindenféle csíkos-kockás tüntetőket viszont sikerült kikerülnöm (ilyenkor bosszantó tud lenni, ha az ember a belváros egyik elég frekventált pontján lakik), az egészről akkor értesültem, amikor a FSzEk-ből elfelé jövet - olyan 3 óra körül -, a 3-as metrón bemondták, hogy a 2-es nem áll meg a Kossuth téren (eegen, kb. ennyire olvastam híreket az utóbbi pár hétben), utána tájékozódtam a dolgok állása felől, és úgy látszik, még épp időben sikerült lelépnem.

Ma volt vendégsereg itthon - Monoron -, amiből céltudatosan kimaradtam (nem kedvelem az ilyesmit), pozitív hozadéka a dolognak viszont az, hogy a maradék kaján kívül jelenleg van itthon Jägermeister, Bencés gyógynövény-, és Sheridan’s kávélikőr, Saily’s csokoládélikőr, Santicum keserűlikőr, meg pár üveg bor. Mind meg van bontva valamennyire, de ez most akkor is kanapéé. :)

Na, megyek vissza a könyvkupachoz, éppen Szent Ágoston van terítéken.