Fidesz - Magyar Polgári Szövetség

A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (rövidített nevén Fidesz) konzervatív-keresztényszociális néppárt. Régebbi nevei: Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz), Fidesz – Magyar Polgári Párt (Fidesz–MPP). Ifjúsági szervezete a Fidelitas.

A Kongresszuson megválasztott elnökségi tagok (balról jobbra): Varga Mihály, Pokorni Zoltán, Pelczné Dr. Gáll Ildikó, Orbán Viktor, Kósa Lajos

Navracsics Tibor (balra), az országgyûlési képviselõcsoport vezetõje. Kövér László (jobbra) Az Országos Választmány elnöke.

Budapesten, a Bibó István Szakkollégiumban 1988. március 30-án 37 egyetemi és fõiskolai hallgató, fiatal értelmiségi megalapította a Fiatal Demokraták Szövetségét (Fidesz). Az alapítók a következõ nap nemzetközi sajtótájékoztatón jelentették be a független ifjúsági szervezet megalapítását. Egy héttel késõbb a rendõrség figyelmeztette a Fidesz öt alapítóját - köztük Orbán Viktort és Kövér Lászlót -, hogy "tevékenységük illegális szervezet létrehozására irányul".

Április végén egy budapesti filmszínházban a Fidesz 400 fõs nagygyûlést tartott, amelyen már számos helyi Fidesz-csoport deklarálta megalakulását. A részvevõk elhatározták, hogy a szervezet az õsszel megtartja elsõ kongresszusát. A Fidesz két részletben - októberben és novemberben - megtartott I. Kongresszusán elfogadták a szervezet politikai programnyilatkozatát és alapszabályát, létrehozták az operatív testületeket, valamint megválasztották a Fidesz Ideiglenes Választmányát. November végén megalakult a Magyar Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa (MISZOT), amelynek munkájában a Fidesz kongresszusi döntése alapján részt vett.

1989-ben a Fidesz egyik szervezõje és aktív résztvevõje volt március 15-én, a nemzeti ünnepen a 31 független szervezet által megtartott megemlékezés-sorozatnak, amelyen több mint 100 ezer fõ vett részt, szemben a hivatalos ünnep 20 ezer részvevõjével. A Kossuth téren a Fidesz részérõl Orbán Viktor mondott beszédet.Március 19-én a Fidesz Országos Választmányának veresegyházi tanácskozásán döntés született arról, hogy a testület javasolja a Kongresszusnak: a Fidesz induljon az 1990-es parlamenti és helyhatósági választásokon. Március 22-én a Független Jogász Fórum felhívására nyolc szervezet megalakította az Ellenzéki Kerekasztalt azzal a céllal, hogy tárgyalásokra szorítsák az állampártot, az MSZMP-t a demokráciába való békés átmenet feltételeirõl. Az alakuló ülésen a Fideszt Kövér László és Orbán Viktor képviselte. Májusban a Fidesz kilépett a MISZOT-ból, mivel úgy ítélte meg, hogy nincs szükség Hazafias Népfront típusú ifjúsági tanácsra.

Június 16-án Nagy Imre miniszterelnök és mártírtársai kivégzésének 31. évfordulóján a Hõsök terén tartott gyászszertartáson Orbán Viktor, a Fidesz szónoka a hazai és a külföldi sajtóban egyaránt nagy visszhangot kiváltó beszédet mondott, amelyben többek között tárgyalásokat javasolt az orosz csapat kivonásának haladéktalan megkezdésérõl. Szeptemberben befejezõdtek az Ellenzéki Kerekasztal, az MSZMP és a harmadik oldal tárgyalásai a békés átmenetrõl. A Fidesz és az SZDSZ nem írta alá a paktumot, de nem is vétózta meg, mert ragaszkodott ahhoz, hogy 1. a köztársasági elnök megválasztása ne elõzze meg a szabad parlamenti választásokat, 2. az állampárt, az MSZMP számoljon el vagyonával, 3. az MSZMP vonuljon ki a munkahelyekrõl, 4. szüntessék meg az állampárt fegyveres testületét, a Munkásõrséget. A Fidesz által is kezdeményezett, november végén 58 százalékos részvétellel megtartott "négyigenes" népszavazással teljesült a kezdeményezõk követelése a felvetett ügyekben. A Fidesz októberben Budapesten megtartott II. Kongresszusán a küldöttek elsöprõ többséggel határoztak arról, hogy pártként indulnak az 1990-es parlamenti választásokon. A novemberben megrendezett választási felkészülési konferencián egyebek között döntöttek arról, hogy a Fidesz választási színei a narancssárga és a kék lesznek.

1990 Februárjának végén befejezõdött a jelölõcédulák gyûjtése a negyven év után elsõ szabad parlamenti választásokra, és eldõlt, hogy a Fidesz minden megyében tudott listát állítani, országos listája élére pedig Orbán Viktor került. A március 25-én és április 8-án megtartott választásokon a Fidesz 22 mandátumot szerzett, képviselõi közül Kövér László és Szájer József egyéni választókerületbõl jutott az Országgyûlésbe. A Fidesz frakcióvezetõvé Orbán Viktort választotta meg. A Fidesz III. Kongresszusát három fordulóban tartották meg: a június elején Budapesten rendezett elsõ szakaszban gyökeresen megújult a választmány, mivel a parlamenti képviselõk többsége nem vállalta a jelölést. A régi testületbõl csak Deutsch Tamás, Fodor Gábor, Hegedûs István maradt, s visszakerült Orbán Viktor. A két fordulóban szeptember-októberben tartott önkormányzati választások eredményeként a Fidesz a harmadik helyre ugrott elõre a pártok rangsorában. A helyhatóságokba 792 képviselõjét választották be. Az országban 15 városnak - köztük öt megyeközpontnak -, két fõvárosi kerületnek és 16 községnek lett fideszes polgármestere.

1992-ben a közvélemény-kutatási adatok szerint a Fidesz népszerûségi indexe az esztendõben tartósan 30 % körül mozgott. Az 1992-ben pécsen tartott IV. kongresszuson megújult a Fidesz választmánya, amelybe hét új tag - köztük Áder János, Glattfelder Béla, Kövér László és Rockenbauer Zoltán parlamenti képviselõ - került be. Októberben a budapesti Corvin moziban rendezett Fidesz-nagygyûlésen Orbán Viktor kijelentette: az ország sorsát csak egy polgári középerõkbõl álló kormány tudja megnyugtatóan kézbe venni. 1993 áprilisában a Fidesz V. (debreceni) Kongresszusa eltörölte a párttagság korábbi feltételeként szabott 35 éves korhatárt és új szervezeti modellt fogadott el. Utóbbi döntés alapján a legfõbb operatív testületként a választmányt az elnökség váltotta fel, amelynek élére a párt elnökévé megválasztott Orbán Viktor került. Ezt követõen Orbán Viktort a parlamenti frakció élén Kövér László váltotta fel.

1994-ben Székesfehérvárott, a Fidesz márciusi országos kampánynyitó rendezvényén Orbán Viktor pártelnök kijelentette: a párt számára továbbra is vezérelv a polgári középerõk összefogása. Olyan kormányt mellett érvelt, amely tudja, hogy Magyarországot történelmi hagyományai és nemzeti értékei Európa nyugati feléhez kötik, s amely eltökélten akarja az ország mielõbbi csatlakozását a NATO-hoz és az Európai Unióhoz. A májusi parlamenti választásokon a Fidesz a listás szavazatok 7,02 százalékát szerezte meg és 20 képviselõt juttatott az Országgyûlésbe. A választásokat követõen lemondott a párt teljes vezetõsége. A csaknem kétharmados többséggel újra elnökké választott Orbán Viktor elnöki kortesbeszédében leszögezte: a Fidesz célja, hogy az MSZP-SZDSZ koalíció által létrejött baloldali blokkal szemben megõrizze Magyarországon a polgári fordulat esélyét.

Az 1995 április végén Budapesten rendezett VII. Kongresszuson a küldöttek döntöttek arról, hogy a párt neve egészüljön ki Fidesz - Magyar Polgári Párttá. Elfogadták A polgári Magyarországért címû programnyilatkozatot, amely többek között deklarálta, hogy a Fidesz szabadelvû, polgári párt. Egyben emlékeztetett arra, hogy a Fidesz kezdetektõl fogva az egyének és közösségek anyagi, szellemi és erkölcsi kiteljedésének programját, vagyis a polgárosodás, az új Magyarország megteremtésének programját hirdeti. A kongresszus harmadszorra is Orbán Viktort választotta meg elnökké. Alelnök lett: Áder János, Deutsch Tamás, Illés Zoltán, Kövér László, Németh Zsolt, Pokorni Zoltán, Szájer József és Varga Mihály. Októberben a pártelnök, Orbán Viktor egy sajtónyilatkozatában a KDNP-vel és az MDF-fel hárompárti polgári szövetség létrehozásának gondolatát vetette fel, mert szerinte csak így mutatható fel alternatíva a 72 százalékos MSZP-SZDSZ többséggel szemben.

1996-ban Orbán Viktor, a Fidesz-Magyar Polgári Párt és Lezsák Sándor, az MDF elnöke májusban megkezdte a tárgyalásokat a két párt 1998 decemberéig tartó együttmûködésérõl. Szeptemberben Deutsch Tamás kirobbantotta az úgynevezett Tocsik-ügyet, amelynek késõbbi vizsgálata során kiderült: az állami privatizációs vállalat és az önkormányzatok belterületi földjeiért cserébe járó vagyonról folytatott tárgyalások nyomán a közvetítésért járó pénzbõl százmilliós összegek kerültek a két kormánypárthoz közel álló üzletemberek cégeinek számlájára.

A Fidesz-Magyar Polgári Párt 1997 áprilisában, Budapesten tartott VIII. Kongresszusán elfogadták a Van más választás: polgári Magyarország címû programtéziseket, amelynek alapján megkezdõdött a párt választási programjának kidolgozása. A tisztújító tanácskozáson negyedszerre is - az akkor sportbalesete miatt kórházban ápolt - Orbán Viktort választották meg elnökké. Orbán elnöki korteslevelében leszögezte, ha megválasztják, továbbra is törekedni fog a jobbközép polgári erõk és koalíciójuk összefogására. Áder János alelnök politikai vitaindítójában kiemelte, a Fidesz nemzeti és euro-atlanti elkötelezettségû, szabadelvû néppártként olyan Magyarországot akar, ahol megvalósul Széchenyi álma: szabadság és jólét, polgári lét mindenkinek. Júniusban a reformkor szabadelvû politikusa, Deák Ferenc által 150 évvel azelõtt kiadott ellenzéki nyilatkozat évfordulóján a Fidesz meghirdette a polgári ellenzék napját, és a Zeneakadémián megtartott rendezvényen 10 pontos új ellenzéki nyilatkozatot fogadott el. A Fidesz a nyáron részt vett a külföldiek földszerzésének engedélyezése elleni aláírásgyûjtésben, amelynek eredményeként szeptemberre összegyûlt a népszavazás kiírásához szükséges számú aláírás. Bár a kérdésben a balközép parlamenti többség az év õszén megakadályozta a referendum kiírását, a Horn-kormány kénytelen volt elfogadni a Fidesz-Magyar Polgári Párt javaslatát arra, hogy Magyarország NATO-csatlakozásáról ne csupán véleménynyilvánító, hanem ügydöntõ népszavazást rendezzenek. (A novemberben megtartott referendumon a szavazók elsöprõ többsége voksolt hazánk NATO-csatlakozása mellett.)

Szeptemberben a Fidesz parlamenti képviselõcsoportjához csatlakozott a KDNP akkor megszûnt frakciójának 13 tagja, és az MDF frakciójának 1996-os szakadása után már fideszessé vált Salamon Lászlóval együtt 34 fõsre bõvült képviselõcsoport a legnagyobb ellenzéki frakcióvá vált, amely Áder János személyében alelnököt jelölhetett az Országgyûlésbe. Az új frakcióvezetõ Pokorni Zoltán lett. Októberben a Fidesz választmánya határozatot fogadott el arról, hogy a párt kössön megállapodást az MDF-fel a minél sikeresebb parlamenti választási szereplés érdekében. Ezt az év végén kötötte meg a két párt. A Fidesz szintén együttmûködési megállapodást kötött a KDNP-bõl kivált Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) nevû szervezettel, amelynek a Fidesszel közös jelöltjei indultak az egyéni választókerületekben, illetve felkerültek a Fidesz listáira.

Az 1998 májusában tartott parlamenti választásokon a Fidesz listán 29,48 százalékot ért el, és a legtöbb mandátumot, 147-et szerzett. Emellett az MDF 16 képviselõje a Fidesszel közös jelöltként, egyéni választókerületbõl jutott be az Országgyûlésbe. Június 6-án a Fidesz X. Kongresszusán a küldöttek felhatalmazást adtak Orbán Viktornak, hogy az MDF mellett kezdjen koalíciós tárgyalásokat a Független Kisgazdapárttal is. Megbízták azzal, hogy alakítsa meg a polgári jövõ kormányát és az ország politikai stabilitása érdekében többségi kormányt alakítson. Június végén a kijelölt miniszterelnök aláírta a megállapodásokat Torgyán Józseffel, az FKGP és Lezsák Sándorral, az MDF elnökével. Az új Országgyûlés június 18-ai alakuló ülésén Áder Jánost, a Fidesz alelnökét választotta meg a magyar parlament elnökévé. Július 8-án pedig letette a hivatali esküt az Orbán Viktor vezette kormány. A kabinet 17 miniszterébõl 12-õt a Fidesz jelölt és ugyancsak 12 államtitkárt ad a Fidesz.

A Fidesz - Magyar Polgári Párt Országos Választmányának 1999. januári ülésén Szájer József alelnök, parlamenti frakcióvezetõ értékelte a polgári kormány és a párt elsõ féléves tevékenységét. Beszédében megállapította: az Orbán-kormány hat hónap alatt több munkát végzett el, mint amit más kabinetek évek alatt. Megvalósította a polgárok életkörülményeinek javítására kidolgozott 40 pontos cselekvési program túlnyomó részét, mindössze néhány pont húzódott át erre az évre.Orbán Viktor kormányfõ-pártelnök február 6-án, a Pesti Vigadóban egyebek között kiemelte: az egyéni szabadság és a jogérvényesítés határának megtalálását, a kábítószerrel és a bûnözéssel szembeni fellépést, a családi értékek, a nemzeti hagyományok és a kulturális örökség megõrzésének törekvését.

A 2000. január végén megtartott XII. Kongresszus döntött a miniszterelnöki és a pártelnöki tisztség szétválasztásáról. A Fidesz elnökévé Kövér László volt alelnököt választották meg, aki május 1-jével megvált miniszteri posztjától. A Fidesz ügyvezetõ alelnökévé az elnökség újra Áder Jánost választotta meg. Novemberben az Európai Néppárt (EPP) társult tagjává vették fel a Fideszt. Decemberben a Fidesz tagja lett az Európai Demokratikus Uniónak (EDU) is. Az év utolsó hónapjában a Fidesz volt a házigazdája a Közép-európai Polgári Pártok II. Konferenciájának. December 18-án letette a hivatali esküt az Orbán-kormány két új, a Fidesz által jelölt minisztere, akik 2001. január 1-jétõl kezdték meg munkájukat az egészségügyi és a pénzügyi tárca élén. Mikola István az egészségügyi miniszteri székben Gógl Árpádot, míg Varga Mihály márciusban a Magyar Nemzeti Bank elnöki posztját elfoglaló Járai Zsigmondot váltotta fel a pénzügyminiszteri tisztségben. Varga utódja az államtitkári poszton Tállai András fideszes országgyûlési képviselõ lett.

A Fidesz - Magyar Polgári Párt 2001. május 5-6-án Szegeden megtartott XIII. Kongresszusán Pokorni Zoltánt választotta meg a párt elnökévé. Alelnökké választották Kövér Lászlót, Áder Jánost, Varga Mihályt, Szájer Józsefet, Deutsch Tamást, Németh Zsoltot, Kósa Lajost és Rogán Antalt, az elnökség póttagjává Sasvári Szilárdot és Illés Zoltánt. A kongresszuson elsõ olvasatban tárgyalták meg A jövõ elkezdõdött címû vitairatot. A szegedi tanácskozáson mondott beszédében Orbán Viktor miniszterelnök kiemelte: a Fidesznek jó esélye van arra, hogy megnyerje a 2002-es parlamenti választásokat, hiszen a polgári Magyarország jövõképével szemben nincs más értékteremtõ jövõkép. A kormányfõ felhívta a figyelmet a nemzet összefogásának fontosságára is. A Fidesz - Magyar Polgári Párt májusban választási együttmûködési megállapodást írt alá két partnerszervezetével, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetséggel és a Fidelitasszal. Augusztus 31-én pedig a Fidesz és a Magyar Demokrata Fórum választási megállapodását írta alá Pokorni Zoltán, a Fidesz és Dávid Ibolya, az MDF elnöke.

Az országgyûlési választások elsõ fordulója nem igazolta a közvélemény-kutatások jobbközép erõk javára mért elõnyét. Április 9-én Orbán Viktor a Testnevelési Egyetemen, majd 13-án a Kossuth téren közel egymillió választópolgár elõtt elmondott beszédében a választás elsõ fordulójára utalva felhívta a figyelmet: sokan voltunk, de nem voltunk elegen. A választásokon végül a polgári összefogás 48,7%-os eredményt ért el, mely összesen 188 mandátumot eredményezett. Szocialista-szabaddemokrata koalíciós kormány alakult. A megállapodásnak megfelelõen a Magyar Demokrata Fórum 24 fõs önálló frakciót alakított, a Fidesz 164 tagú képviselõcsoportot hozhatott létre. Május 7-én Orbán Viktor a Dísz téren bejelentette a Demokrácia Központ létrehozását és polgári körök megalakítását kérte az egybegyûltektõl. Beszédét a hajrá Magyarország, hajrá magyarok jelszóval zárta. Nem sokkal késõbb létrehozta a Szövetség a Nemzetért Polgári Kört.