"Ha élet zengi be az iskolát,                                        www.gelenceisuli.atw.hu
 Az élet is derűs iskola lesz"    (Ady Endre)




 

ISKOLATÖRTÉNET 

  A gelencei iskola írásos említése 1628-ból való, 1780-ban két tanítóval működött a "Római katholikus felekezeti népiskola". Ekkor tanítottak Baricz Simon kántor és Pataki Miklós instruktor. Az iskola ekkor a kántor lakásául is szolgált egy külön helyiséggel. 1800-ban petőfalvi Déva István a kántor, Jancsó János pedig a harangozó, vagyis segédtanító; később Vizi Elek, utána Molnár Elek voltak a kántortanítók. A népesség szaporodásával 1840-ben megosztották az iskolát: -a kántor megmaradt a templom mellett levő iskolaházban, a másik tanerő pedig a "faluderékon" fekvő községházának egyik nagyobb termében tanított. Az 1842-ben kiütött tűzvész a községházát elpusztította, pár évig magánházban folyt a tanítás. Utóbbi iskolának tanítói voltak 1840-1890 között: Jánoska János, Gergely Imre, Jakab Ferencz, Bartis Endre, Ambrus Ferencz, Bartó Mihály, Baka András, Bartis Lajos, Molnár Mihály, segédtanítók: Veres János, Őseh Lajos, Bartalis János, Vas Ferencz, Veres Mihály, Bencze György, Fülöp István, Nagy Kálmán, Opra János, Szabó Péter, Bende László, Jakab János, Bálint Sándor, Balási Sándor, Horváth Mihály.
  A két tanterem azonban rövid idő mulva elégtelennek bizonyulván a tankötelesek befogadására, Csiby Tamás plébános kezdeményezésére és buzgólkodása folytán épült fel 1890-ben a  központi iskola  3 tanteremmel, 2 lakosztállyal a tanítók számára valamint melléképületek. Az 1895-ös évi alkalmazottak: Jánosi Antal segédlelkész, hitoktató, Jakab Ferenc kántortanító, Molnár Mihály tanító, Kovács József tanító, a női kézimunkát Deák Anna díjtalanul tanította, ki "jeles házi szőtteményei és szép női kézimunkáiért" az 1887 évi sepsiszentgyörgyi kiállításon első díjat nyert. 
1892-ben  Mikes Ármin  zabolai gróf magániskolát nyitott a Zernye fakitermelő telepen 40 tanköteles részére 2 tanerővel, ahol a munkások gyermekei tanultak. 
1919 és 1939 között állami elemi iskola működött, az oktatás román nyelven történt. Ezzel egyidőben a római-katolikus felekezeti iskola is „szolgált”. Az 1930-as évek végén épült a mai központi iskola épülete első szakasza  4  új tanteremmel az itt álló régi iskola helyére. Ebben az épületben az 1950-60-as években tantermek hiányában a folyósókon rögtönzött osztálytermekben is folyt a tanítás. A régi épület folyamatosan bővült, 1975-ben nyerte el mai formáját, ekkor épült az "új szárny", ezzel 12 tanteremmel bővült az eredetileg 4 tanteremmel rendelkező épület.  Az 1948-as tanűgyi reform során a felekezeti iskola megszűnik és létrejön a 7, majd 8 osztályos általános oktatás, a 80-as évek elején 10 éves oktatás, utána IX-X osztályos esti líceum. 1993-tól az 1. számú Általános Iskolában I-VIII osztályos oktatás van.    
     2000 október 10-től a központi iskola
Jancsó Benedek nevét viseli.


Az 1930-as évek végén épült iskola épülete

    


A római katolikus felekezeti népiskola ("Tornaterem")

        

Az iskola épülete 2007-ben


webmester: Kovács Attila >