Híres gelenceiek: Dr. Jancsó Benedek
Dr. Jancsó Benedek
(történész,
publicista)
(Gelence,
1854. nov. 19 - Budapest, 1930. jún. 27.)
Jancsó
Bendek Gelencén, a Ladia (régi
formában
''Ladika'') nevű falurészen született; a
''nagynyújtódi'' előnevet viselő
Jancsó
család leszármazottja; elődje Jancsó
István
perceptor 1727-ben költözött át
Gelencére.
1625 január 25-én Jancsó
István és
Jancsó Gáspár Bethlen
Gábortól
kaptak címeres nemesi levelet. Cimerük:
Két részre osztott kék pajzs, a felső részben két páncélos kar karddal, az alsó részben egy szántóföldön néhány búzakalász látszik. Sisakdísz. Foszlányok: piros-ezüst, kék-ezüst.
Két részre osztott kék pajzs, a felső részben két páncélos kar karddal, az alsó részben egy szántóföldön néhány búzakalász látszik. Sisakdísz. Foszlányok: piros-ezüst, kék-ezüst.
Jancsó Benedek a gimnáziumot
Csíksomlyón
és Kolozsvárt, az egyetemet Kolozsvárt
és
Bécsben végezte, magyar-latin szakos
tanári
oklevelet szerzett, 1878-ban Kolozsvárt
bölcsészeti
doktorá avatták. Pancsován
tanít, majd
1880-tól az aradi állami főreáliskola
tanára, ahol megalapította a
''Középiskolai
Szemle'' folyóiratot. 1881 jan. 16-án alakult
aradi
egyesület Jancsó Bendek érveinek
hatása alatt
kapta a Kölcsey Egyesület elnevezést,
melynek
választmányi tagja és az irodalmi
szakosztály első elnöke volt. 1887-től a budapesti
II.
kerületi
gimnázium tanára, ahol a
"Közoktatási Szemle" alapítója.
1892-ben Romániában fél évig a tanügyi és közműveltségi viszonyokat tanulmányozta, visszatérve, 1894 elejéig a budapesti I. kerület főgimnáziumának igazgatója, lemondása után megmaradt tanárnak. 1895-től a Bánffy-kormány idején a miniszterelnökség nemzetiségi ügyosztályának munkatársa, 1907-től a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban a szabadoktatási ügyek vezetője, e tárgyban 1908-ban emlékiratot írt, az ennek alapján létrehozott Szabadoktatási Tanácsnak 1911-1919 között ügyvezető alelnöke.
1905-től az Országos Középiskolai Tanáregyesület alelnöke. 1902-03: a Magyarság főmunkatársa. 1903: az Országos Magyar Szövetség főtitkára. 1916-tól a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 1. tagja. 1917-18-ban a bukaresti osztrák-magyar parancsnokság nemzetiségügyi előadója volt. 1922-től a Ferencz József Tudományegyetem tanára. 1921-ben alapította a Népies Irodalmi Társaságot, mely diákotthont tartott fenn menekült erdélyi egyetemi hallgatóknak.
1923-ban adta ki Bartók Béla-Kodály Zoltán: Erdélyi Magyarság - Székely népdalok c. gyűjteményét magyar, angol és francia nyelven.
"Közoktatási Szemle" alapítója.
1892-ben Romániában fél évig a tanügyi és közműveltségi viszonyokat tanulmányozta, visszatérve, 1894 elejéig a budapesti I. kerület főgimnáziumának igazgatója, lemondása után megmaradt tanárnak. 1895-től a Bánffy-kormány idején a miniszterelnökség nemzetiségi ügyosztályának munkatársa, 1907-től a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban a szabadoktatási ügyek vezetője, e tárgyban 1908-ban emlékiratot írt, az ennek alapján létrehozott Szabadoktatási Tanácsnak 1911-1919 között ügyvezető alelnöke.
1905-től az Országos Középiskolai Tanáregyesület alelnöke. 1902-03: a Magyarság főmunkatársa. 1903: az Országos Magyar Szövetség főtitkára. 1916-tól a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 1. tagja. 1917-18-ban a bukaresti osztrák-magyar parancsnokság nemzetiségügyi előadója volt. 1922-től a Ferencz József Tudományegyetem tanára. 1921-ben alapította a Népies Irodalmi Társaságot, mely diákotthont tartott fenn menekült erdélyi egyetemi hallgatóknak.
1923-ban adta ki Bartók Béla-Kodály Zoltán: Erdélyi Magyarság - Székely népdalok c. gyűjteményét magyar, angol és francia nyelven.
Művei:
-Szenczi
Molnár Albert -Kolozsvár, 1878
-Magyar nyelvtudomány-történelmi tanulmányok a XVI. és XVII. századból -Budapest, 1880
-Szavaló könyv -Arad, 1884
-Kölcsey Ferenc élete és művei -Budapest, 1885
-Fábián Gábor élete és irodalmi működése -Arad, 1885 (megj.: F. G. aradi származásu
műfordító)
-Gábor Áron, az ágyúöntő székely -Bp., 1888
-Magyar irodalmi olvasmányok a görög nyelv pótlásául. A gimnáziumi 5-8 osztály számára 1-4
kötet -1890-91, 1893-94
-Középiskoláink reformja -1891
-Arad vármegye és város monográfiája. 1-3 kötet -Arad 1892-95
-A Daco Romanizmus és a magyar kultúrpolitika 1893 (névtelenül)
-Román politikai és történelmi tanulmányok -1894
-Szabadságharcunk és a dákoromán törekvések -1895
-A román nemzetiségi törekvések története és jelenlegi állapota. 1-2 kötet, 1896-99
-Bánffy Dezső nemzetiségi politikája -1899 (névtelenül)
-A romániai parasztság helyzete -1901
-Tájékoztató az Országos Magyar Szövetség céljáról és eszközeiről -1903 (névtelenül)
-A szabadoktatás országos szervezete -1909 (névtelenül)
-Magyar nyelvtudomány-történelmi tanulmányok a XVI. és XVII. századból -Budapest, 1880
-Szavaló könyv -Arad, 1884
-Kölcsey Ferenc élete és művei -Budapest, 1885
-Fábián Gábor élete és irodalmi működése -Arad, 1885 (megj.: F. G. aradi származásu
műfordító)
-Gábor Áron, az ágyúöntő székely -Bp., 1888
-Magyar irodalmi olvasmányok a görög nyelv pótlásául. A gimnáziumi 5-8 osztály számára 1-4
kötet -1890-91, 1893-94
-Középiskoláink reformja -1891
-Arad vármegye és város monográfiája. 1-3 kötet -Arad 1892-95
-A Daco Romanizmus és a magyar kultúrpolitika 1893 (névtelenül)
-Román politikai és történelmi tanulmányok -1894
-Szabadságharcunk és a dákoromán törekvések -1895
-A román nemzetiségi törekvések története és jelenlegi állapota. 1-2 kötet, 1896-99
-Bánffy Dezső nemzetiségi politikája -1899 (névtelenül)
-A romániai parasztság helyzete -1901
-Tájékoztató az Országos Magyar Szövetség céljáról és eszközeiről -1903 (névtelenül)
-A szabadoktatás országos szervezete -1909 (névtelenül)
-Akinek
nincs szerencséje -1910 előtt
-Aki másnak vermet ás -1910 előtt, Ladikay Vince álnéven
-Erdély és a nagyromán aspirációk -1918
-Defensio nations Hungaricae -1920
-Quelques réflexions crit. sur l'essai de M.P. Comnéne "La terre roumainea traveors
les ages" Paris, Payot 1910
-A székelyek -1921 )angolul: The székelys -1921, franciául: Le sicules -1921,
németül: D. székler -1923)
-A román irredenta mozgalmak története -1922
-Erdély története -1923, Ladikay Vince álnéven
-A Magyar Szemlében megjelent 1928-ban: A katolikus Egyház helyzete Romániaban
c. munkája, 1930-ban: Ady a román parlamentben c. munkája.
-Aki másnak vermet ás -1910 előtt, Ladikay Vince álnéven
-Erdély és a nagyromán aspirációk -1918
-Defensio nations Hungaricae -1920
-Quelques réflexions crit. sur l'essai de M.P. Comnéne "La terre roumainea traveors
les ages" Paris, Payot 1910
-A székelyek -1921 )angolul: The székelys -1921, franciául: Le sicules -1921,
németül: D. székler -1923)
-A román irredenta mozgalmak története -1922
-Erdély története -1923, Ladikay Vince álnéven
-A Magyar Szemlében megjelent 1928-ban: A katolikus Egyház helyzete Romániaban
c. munkája, 1930-ban: Ady a román parlamentben c. munkája.
Halála után 1930 okt. 6-án az Erdélyi Férfiak Egyesülete (EFE) megalakította a Jancsó Benedek Társaságot, s megindította a Jancsó Benedek Könyvtár sorozatot.
Jancsó
Benedek mellszobra a nevét viselő gelencei iskola
udvarán
Jancsó
Benedek síremléke a budapesti
Farkasréti temetőben