Gelence
A háromszéki medence északkeleti részén, a 45 51 40"–45 58 30" északi szélesség és a 26 10 00"-26 22 30" keleti hosszúság között terül el. 23 km-re Kovásznától és 11 kilométerre Kézdivásárhelytől. A megyeszékhelytől (Sepsiszentgyörgy) 51 km választja el. A 121 F megyei úton érhető el. Közigazgatásilag hozzátartozik Haraly falu, mely hagyományos kádáripari termékeiről és műemléktemplomáról is híres.E terület nyugati része a Kézdivásárhelyi medencében, keleti része a Háromszéki-havasokban terül el, nagyjából megegyezve a Háromszéki-havasokból eredő Gelence patak vízgyűjtő területével.
A térségben két fő domborzati formát különíthetünk el : a hegyvidéket és a medencei síkságot.
A hegyvidék – e térségben – 700-1600 m tengerszint feletti magasságban jelentkezik (Musát -1501 m, Nagy Asztag -1525.7 m, Bonyó -1542.8 m, Kóróbérc -1515 m), mely magasságtól a domborzat a medence felé hirtelen lejt egész a 600 méteres szintvonalig.
Helyenként a síkság mélyen benyúl a hegyvidékbe "tölcsértorkolatok " révén melyeket a hegyekből leszaladó rövid vízfolyások hordalékkúpjai foglalnak el.
A község területéről őskori agyagkarikák, füles-kávás bronzvésők és tetradrachmák (görög érmék) kerültek a Székely Nemzeti Múzeum gyűjteményébe. Az Eger nevű helyről kuruc kori pénzeket mentettek meg.
Irásos formában 1539-ben Gelenche formában fordul elő, 1567-ben már Gelencze néven szerepel. A település jóval régebbi, ezt bizonyitja a XIII. század elején épült, majd több építkezési szakaszon átesett műemlék erődtemplom, mely értékei miatt világörökség (az elmult 700 év kulturális emlékeit őrzi). A műemléktemplom GPS koordináta értékei: 45°56.602 N, 026°14.861 E.
A község népessége 4840 lélek. Közigazgatási területe 1 1 .222 ha, melyből az erdő 7.237 ha-t (64,49 % ) tesz ki, a mezőgazdasági terület 3.764 ha (33,54 % -ebből 1.400 ha havasi legelő).
Gelence
és Haraly
népessége a 2002-es
népszámláláskor 4774
lélek volt.
Községszinten 98,50% a magyarok, 1,34% a
román
nemzetiségűek számaránya, 0,16%
vallotta
magát romának.
Nagykiterjedésű
erdőségeiben virágzik a fakitermelő ipar, a
községben a fűrészáru
gyártás.
Többen művelik a
hagyományos
mesterségeket is, a gelencei fafaragók
műhelyeiben
készült számos belföldi
és
külföldi köztereken,
emlékparkokban,
településbejáratoknál
elhelyezett,
felállított fából
készült
műalkotás, székelykapu.
Többen művelik a
zsindelykészítést is.
A
település központjában
emlékpark található, itt az
1848-1849-es
szabadsábharcban (15 gelencei és 4 haralyi
lakos), a két
világháborúban (247 lakos)
elesett hősök emlékét
emlékmű őrzi.
Ugyanitt található a Millenium
emlékére felállított
sajátos
emlékkereszt, Gábor Áron
emlékplakett, Kopjafa
és Lélekharang, Oltárkő.
Az emlékpark
közelében található a
háromszéki székely székeket
ábrázoló hármas kopjafa,
melyen
Háromszék és
Székelyföld címere is
látható, fennebb
Árpád vezért
ábrázoló
fából készült
térplasztika
látható, tetején
turulmadárral. A
község bejáratánál
nagyméretű
székelykapu köszönti a
látogatót a
következő felirattal: "Hazádnak
rendületlenül
légy híve...", belső felén pedig "A
nagyvilágon e kivül nincsen számodra
hely" felirat
olvasható.
Mellszobrot állított a
faluközösség Gelence jeles
szülöttének, a
történész,
publicista, pedagógus Dr. Jancsó Benedeknek (1854
-
1930), a Gelencén nevelkedő és a
szaladári
temetőben pihenő jogász,
történész, politikus
Bodor Györgynek (1904 - 1976). Előző nevét viseli a
helyi
I-VIII osztályos általános iskola,
utóbbiét a helybeli
közművelődési
egyesület. A központi
római-katólikus
templom bejárata előtti udvarban kapott helyet Márton
Áron (1896-1980) Erdély püspöke
1938-1980,
és Fekete János Gelencén
szolgáló,
mártirhalált halt
főesperes-plébános
egészalakos szobra (1885-1952).
A háztáji
gazdaságokban
tenyésztett állatállomány
jelentős
számu. Községszinten jelenleg 436
szarvasmarhát, 1699 sertést, 1480
júhot és
11500 szárnyast tenyésztenek. Az
igáslovak
száma meghaladja a 300-at. A mezőgazdasági
területen
termesztett kultúrnövények
közül
jelentősebbek, a területnagyság szerint:
búza,
burgonya (helyi köznyelven pityóka),
árpa, zab,
rozs, zöldségfélék
(főként öszi
káposzta, sárgarépa stb.),
cukorrépa, az
utóbb években a kukorica
termesztésében is
eredmények mutatkoznak.
A kikapcsolódást
a 150
férőhelyes sportcsarnok, sportpálya, 4
sávos
tekepálya, több 100 méteres
felvonóval
ellátott sí- és
szánkó-pálya,
étt biztosítja; a falu
határában, a
fenyvesek aljában az önkormányzat 5
hektár
területet foglalt bele az
Általános
Településrendészeti Tervbe (PUG) a
lakosság "természetbe
való
visszatérésének" ,
pihenésének
kielégítésére. Itt
több
hétvégi ház
épült.
A gelenceiek a megyében az
elsők
között ismerték fel a
faluturízmus adta
lehetőséget, szervezett formában 22
minősített
panzió működik. Ez köszönhető az
általános érdeklődésnek
örvendő,
a községben
található
világörökségnek is, a falu festői
környezetben valő fekvésének is, de
elsősorban a messzeföldön híres gelencei
vendégszeretetnek.
A '90 évek elejétől használt településcímert 2007 végétől egy másik, kormányhatározattal hitelesített címer váltotta fel. Ebben a címerben az Árpád-kori korona Szent Imre herceget, a világörökség részévé nyilvánított XIII. századi római katolikus templom védőszentjét jelképezi, a csatabárd Szent László királyunkra utal annak okán, hogy említett templomban Szent László-legendarészleteket ábrázoló, híres falképek találhatók. A három csillag a Háromszékhez való tartozást szimbolizálja. A pajzs zöld mezeje a község kiterjedt erdeire utal.
Gelence testvértelepülései a magyarországi Dunaszentgyörgy, Balatongyörök, Nagybánhegyes, Encs települések, melyek címerei bevésve láthatóak a gelencei régi címer mellett a falu bejáratánál levő székelykapun.