![]() | |
Nyitólap | Formula–1 Az autóversenyek
legmagasabb kategóriája, szabályait a Nemzetközi Automobil Szövetség
(FIA) határozza meg. A Formula–1-es világbajnokságban nyitott
karosszériájú, együléses, atmoszférikus nyomáson működő belső égésű
motor által hajtott autók vehetnek részt. A versenysorozat több
állomásból, Grand Prix-ből (Nagydíjból) áll, melyeket szilárd
burkolatú, erre a célra kialakított zárt, vagy városi pályákon
rendeznek. Az eredmények alapján évente két világbajnokot avatnak, egy
egyénit és egy konstruktőrit (csapatvilágbajnokság). A versenyeket több
millióan nézik televízión, a világ több mint kétszáz országában. Az
első Formula–1-es világbajnokságot 1950-ben rendezték, idén az 59.
szezont futották. A Formula–1 történelmi központja Európa, ahonnan a
dohányreklámok tilalma, valamint a feltörekvő ázsiai országok gazdasági
nyomása miatt kezd kiszorulni. Ma már a világ számos pontján tartanak
Formula–1-es nagydíjat, többek között Malajziában, Kínában, Bahreinben,
Törökországban és Szingapúrban. 2008-ban tizennyolc versenyt
rendeztek, ebből nyolcat Európán kívül. 1986 óta 22 alkalommal
rendezték meg a Formula–1 Magyar Nagydíjat, a versenysorozat eddigi
egyetlen futamát, amelyet volt szocialista országban rendeztek. |
F1 törénete | |
Szabályok | |
Schumacher | |
Új nemzedék |
Az
autók a 750 lóerős, 19 000 percenkénti fordulatra képes V8-as, 2,4
literes motorok segítségével gyakran elérik a 300 km/órás sebességet,
egyes kanyarokban 5 g-s erő is nehezülhet a versenyzőkre. A sportágban
számos technikai újítás jelent meg története során. Az autókban a motor
teljesítménye mellett sokat fejlődött az elektronika, az aerodinamika,
a felfüggesztés és a gumiabroncsok. A
Formula–1 a világ egyik legdrágább sportága, a csapatok költségeit
nagyrészt szponzorok fedezik. A legnagyobb befolyással a Formula–1-ben
a brit Bernie Ecclestone, a Formula One Management (FOM) elnöke
rendelkezik |