Magyarország

Magyarországon a 2000 előtti közel negyven évben hozzávetőlegesen 500 kilométer autópálya épült meg,2000 és 2009 között valamivel több, mint félezer kilométernyi hosszúságú sztrádaszakaszt adtak át, ezzel napjainkra már mintegy 1300 kilométeren autózhatunk. Magyarországon az első autópályát, azM1-es és M7-es közös szakaszát 1964-ben építették. A motorizáció alacsony szintje miatt csak lassan haladt a magyar gyorsforgalmi úthálózat fejlődése. Az 1980-as években felpörgött az ütem. Az 1989-esrendszerváltás után leállt az építkezés, majd magánbefektetők bevonásával indult újra. Az úgynevezett autópálya-kereszt elemei 1996 után kezdték elérni a határokat, ekkortól kezdődött a magyar autópálya-hálózat másodlagos elemeinek (M15, M70, M30 stb.) kiépítése. AzEurópai Uniós csatlakozás az autópálya-építés újabb hullámát hozta. Az 1990-es évekközepéig Magyarország autópályái ingyenesek voltak. Ezt követően előbb a közvetlen, ún. „kapus” díjszedési mód kezdett terjedni, de ezt az ezredforduló környékén kiszorította az adott időtartamra az egész hálózat használatára feljogosító matricák rendszere. Az új autópályaszakaszokon nemzetközi hírnévre szert tett műtárgyak épültek. Ilyen például az M70-es Korongi hídja, az M8-as autópálya Pentele hídja, az M7-esen megtalálható Kőröshegyi völgyhíd, vagy éppen a fővárosi körgyűrűn álló Megyeri híd. Az autópályák nevében az M betű azt jelenti, hogy magyar, nem pedig motorway (angol) vagy magisztral (orosz). Az autópályákon a személygépkocsik és motorkerékpárok részére megengedett legnagyobb sebesség 130 km/h, az autóutakon 110 km/h.

Magyarország átadott autópálya szakaszai

Állami Autópálya-kezelő Zrt.

INTERTOLL - Autópálya épitő, fenttartó