Az ipari forradalom a termelés műszaki alapjának minőségi változása. Az első vagy klasszikus ipari forradalom egyben a manufaktúrától a gyárak kialakulásáig vezető folyamat. 1780-tól 1860-ig tartott, Angliában bontakozott ki, majd terjedt át Európára.
Angliában egy időben több területen jelentős változások mentek végbe, emiatt mehetett végbe az ipari forradalom.
A mezőgazdaságban az 1760 és 1820 közötti időszak a bekerítések csúcspontja, ekkor jöttek létre a tagosított (már nem szétszórtan elhelyezkedő) modern eszközökkel felszerelt, termelékeny farmergazdaságok és ekkor alakult ki a tőkés bérleti rendszer. A mezőgazdaság így be tudta tölteni az iparosodáshoz szükséges funkcióit. A termelékenység növekedésével egyre kevesebb ember egyre többet termelt, a munkaerő-felesleg a városokba áramlott, ahol olcsó munkaerőt jelentett. A mezőgazdaságban felhalmozódott tőke átáramlott az iparba. A mezőgazdaság nyersanyagot és egyben piacot is biztosított az ipar számára.
A mezőgazdasági forradalom következményeként új, korszerű gépek jelentek meg, fejlődött a technika (vetésforgó, istállózó állattartás, állat- és növénynemesítés, öntözés, trágyázás).
A hatalmas gyarmatbirodalom kimeríthetetlen nyersanyagforrást és nagy felvevőpiacot jelentett. A gyarmatokkal folytatott kereskedelem extra hasznot, extraprofitot hozott, amit ugyancsak be lehetett fektetni az iparba.
A korszakban jelentős társadalmi- és gazdasági változások is végbe mentek. A népesség gyors növekedésnek indult, a polgári forradalom nyomán jórészt megszűntek a vállalkozások korlátai, így a már tőkés vállalkozóvá lett földbirtokosok (gentry-k) még aktívabbá váltak. Kialakultak a vállalkozást elősegítő elméletek (Smith, Ricardo), gyorsan kiépült a vállalkozások hátterét jelentő pénzügyi infrastruktúra (bankrendszer).

Megindult a gőzgépek gyártása, melyeket először a bányászatban alkalmaztak. James Watt 1769-ben általánosan alkalmazható gőzgépet alkotott.
Az elsőként gépesített iparág a pamutipar volt, melynek alapanyaga a gyapot volt. Két részfolyamatában (fonás, szövés) újabb és újabb találmányok jelentek meg. 1733-ban Kay a szövéshez használt repülő vetélőt, majd 1785-ben Cartwright a gépi szövőszéket találta fel, Hargreaves és Crompton pedig a fonást forradalmasította.
A korszakban terett hódított a gépek gépekkel történő gyártása.
A gazdaság egyre több vasat és acélt igényelt. A korban két fontos eljárást fejlesztettek ki: Darby 1709-ben a szén kokszolását, majd Cort 1783-ban a vas széntartalmának oxidációval való csökkentését.
A közlekedésben megjelent a gőzmozdony, melyet 1814-ben Stephenson fejlesztett ki. Az első vasútvonal 1825-ben épült Stockton és Darlington között.
1809-ben Fulton létrehozta az első menetrend szerint közlekedő gőzhajót.

Egyéb találmányok:
1810: MacAdam zúzottköves / makadám út
1835: Colt revolver
1837: Morse elektromos távíró

Az ipari forradalom következményeként Anglia gazdasági és politikai világhatalommá vált: növekedett a termelés, fejlődtek a városok, emelkedett a lakosság lélekszáma.Az iparosítás együtt járt a természeti környezet átalakításával: bányákat nyitottak a föld alatt és a felszínen; utakat, vasutakat építettek (erdőirtás, mocsárlecsapolás); szabályozták a folyókat (gátakat, zsilipeket építettek); városok épültek és növekedtek; a gyárak igen jelentős szennyezést bocsátottak ki, szennyezték a levegőt (szmoggal) és a vizeket is.
A középkori falusi jellegű tájakat felváltotta az ipari jellegű táj, jellemző volt a városiasodás.A városokban egyszerre volt jelen a szegénység és a jólét, a fényűzés. Jellemző volt egyes rétegek (vállalkozók, politikusok) gazdagodása és az alsóbb osztályok elszegényedése (pauperizálódás). A gazdagok villanegyedekben,a szegények nyomornegyedekben éltek.
Az életkörülmények viszonylagos javulása azonban valamilyen szinten mindenkit érintett: az éhínség visszaszorult, jobb egészségügyi és higiéniás körülmények jöttek létre.
Az ipari forradalom idején alakult ki a gyáripar: az emberi erő mellett, majd helyett megjelent a gépi erő. Általános volt a női- és gyerekmunka (kevesebb bért kaptak).
A találmányoknak köszönhetően felgyorsult az információáramlás, az áru- és személyszállítás, az ember egyre kevésbé függött a természettől. A közpénzekből fenntartott ingyenes oktatás gyakorlati megvalósulása a XIX.század második felére tehető, mivel a gyáriparnak szüksége volt szakképzett munkaerőre, a hivatalnoki réteg is bővült és a szervezkedő munkásság is rájött az oktatás fontosságára.