Az
ipari forradalom a termelés műszaki alapjának minőségi változása.
Az első vagy klasszikus ipari forradalom egyben a manufaktúrától
a gyárak kialakulásáig vezető folyamat. 1780-tól 1860-ig
tartott, Angliában bontakozott ki, majd terjedt át Európára.
Angliában egy időben több területen jelentős változások
mentek végbe, emiatt mehetett végbe az ipari forradalom.
A mezőgazdaságban az 1760 és 1820 közötti időszak a bekerítések
csúcspontja, ekkor jöttek létre a tagosított (már nem szétszórtan
elhelyezkedő) modern eszközökkel felszerelt, termelékeny
farmergazdaságok és ekkor alakult ki a tőkés bérleti rendszer.
A mezőgazdaság így be tudta tölteni az iparosodáshoz szükséges
funkcióit. A termelékenység növekedésével egyre kevesebb
ember egyre többet termelt, a munkaerő-felesleg a városokba
áramlott, ahol olcsó munkaerőt jelentett. A mezőgazdaságban
felhalmozódott tőke átáramlott az iparba. A mezőgazdaság
nyersanyagot és egyben piacot is biztosított az ipar számára.
A mezőgazdasági forradalom következményeként új, korszerű
gépek jelentek meg, fejlődött a technika (vetésforgó, istállózó
állattartás, állat- és növénynemesítés, öntözés, trágyázás).
A hatalmas gyarmatbirodalom kimeríthetetlen nyersanyagforrást
és nagy felvevőpiacot jelentett. A gyarmatokkal folytatott
kereskedelem extra hasznot, extraprofitot hozott, amit ugyancsak
be lehetett fektetni az iparba.
A korszakban jelentős társadalmi- és gazdasági változások
is végbe mentek. A népesség gyors növekedésnek indult, a
polgári forradalom nyomán jórészt megszűntek a vállalkozások
korlátai, így a már tőkés vállalkozóvá lett földbirtokosok
(gentry-k) még aktívabbá váltak. Kialakultak a vállalkozást
elősegítő elméletek (Smith, Ricardo), gyorsan kiépült a
vállalkozások hátterét jelentő pénzügyi infrastruktúra (bankrendszer).
Megindult a
gőzgépek gyártása, melyeket először a bányászatban alkalmaztak.
James Watt 1769-ben általánosan alkalmazható gőzgépet alkotott.
Az elsőként gépesített iparág a pamutipar volt, melynek
alapanyaga a gyapot volt. Két részfolyamatában (fonás, szövés)
újabb és újabb találmányok jelentek meg. 1733-ban Kay a
szövéshez használt repülő vetélőt, majd 1785-ben Cartwright
a gépi szövőszéket találta fel, Hargreaves és Crompton pedig
a fonást forradalmasította.
A korszakban terett hódított a gépek gépekkel történő gyártása.
A gazdaság egyre több vasat és acélt igényelt. A korban
két fontos eljárást fejlesztettek ki: Darby 1709-ben a szén
kokszolását, majd Cort 1783-ban a vas széntartalmának oxidációval
való csökkentését.
A közlekedésben megjelent a gőzmozdony, melyet 1814-ben
Stephenson fejlesztett ki. Az első vasútvonal 1825-ben épült
Stockton és Darlington között.
1809-ben Fulton létrehozta az első menetrend szerint közlekedő
gőzhajót.
Egyéb találmányok:
1810: MacAdam zúzottköves / makadám út
1835: Colt revolver
1837: Morse elektromos távíró
Az ipari forradalom következményeként Anglia gazdasági és
politikai világhatalommá vált: növekedett a termelés, fejlődtek
a városok, emelkedett a lakosság lélekszáma.Az iparosítás
együtt járt a természeti környezet átalakításával: bányákat
nyitottak a föld alatt és a felszínen; utakat, vasutakat
építettek (erdőirtás, mocsárlecsapolás); szabályozták a
folyókat (gátakat, zsilipeket építettek); városok épültek
és növekedtek; a gyárak igen jelentős szennyezést bocsátottak
ki, szennyezték a levegőt (szmoggal) és a vizeket is.
A középkori falusi jellegű tájakat felváltotta az ipari
jellegű táj, jellemző volt a városiasodás.A városokban egyszerre
volt jelen a szegénység és a jólét, a fényűzés. Jellemző
volt egyes rétegek (vállalkozók, politikusok) gazdagodása
és az alsóbb osztályok elszegényedése (pauperizálódás).
A gazdagok villanegyedekben,a szegények nyomornegyedekben
éltek.
Az életkörülmények viszonylagos javulása azonban valamilyen
szinten mindenkit érintett: az éhínség visszaszorult, jobb
egészségügyi és higiéniás körülmények jöttek létre.
Az ipari forradalom idején alakult ki a gyáripar: az emberi
erő mellett, majd helyett megjelent a gépi erő. Általános
volt a női- és gyerekmunka (kevesebb bért kaptak).
A találmányoknak köszönhetően felgyorsult az információáramlás,
az áru- és személyszállítás, az ember egyre kevésbé függött
a természettől. A közpénzekből fenntartott ingyenes oktatás
gyakorlati megvalósulása a XIX.század második felére tehető,
mivel a gyáriparnak szüksége volt szakképzett munkaerőre,
a hivatalnoki réteg is bővült és a szervezkedő munkásság
is rájött az oktatás fontosságára.