Cím:

7681 Hetvehely, Rákóczi F. u. 36.

Elnök:

Strauszné Hell Magdolna

Alelnök:

Horváth Lászlóné

Képviselő:

Stengl Zoltánné

Magasi Róbert Dániel

Telefon/Fax:

73/378-664

BÚCSÚZTATÓ

Búcsúzunk Qvell Antaltól, képviselőtársunktól, aki életének 65. évében lelkét visszaadta teremtőjének.

         Ez a november 25.-i nap is úgy indult számára, mint előző években bármely másik. Reggel a madarak énekére ébredt és elindult Pécsre, hogy ügyeit intézze. Nem tudhatta, hogy ez a nap számára a végzetet jelenti, hogy szeretett faluját utoljára látta.

Délelőtt 9 óra tájban érkezett a hír, hogy Qvell Antal örök álomra szenderült. Sajnos az élet nem adott számára új esélyt, ahogy mondják, hirtelen halál következett be. Az életvidám ember hangja elcsuklott és némaságba merült. A hír fájdalmas volt mindannyiunk számára. Hihetetlen, hogy néhány nappal ezelőtt még tervekrol beszélgettünk, melynek kivitelezésében aktívan kívánt részt venni. Mára azonban nem maradt más, mint csak az emlékképe és a tisztelet, amit életében kiérdemelt.

Qvell Antal született 1937.04.19-én Hetvehelyen.

 

Gyermekéveit falunkban élte. Az általános iskola befejezése után tanítóképzőbe nyert felvételt, majd kitanulta a bognár mesterséget. Munkahelye az erdőgazdaság volt, ahol ifjúként kezdte, s ahonnan nyugdíjba ment. A hosztoló ifjúból főkönyvelővé nőtte ki magát. A volt munkatársai szerették és becsülték a mindig vidám, örökmozgó embert.

Széles társadalmi kapcsolatokkal rendelkezett, amelyből sokat kamatoztatott falunk fejlődéséhez. Szerette a településünkön élő embereket, akikért sokat vállalt és tett. A rendszerváltás előtt és utána is munkája mellett kántori feladatokat látott el az egyház területén. 1990-tol tagja lett településünk képviselőtestületének és abban három cikluson keresztül alpolgármesterként dolgozott. Munkáját falunk polgárai elismerték a negyedik ciklusban is. Ez év október 20.-i helyhatósági választásokon negyedszer is megválasztott képviselőként került be a testületbe. Mindez nem a véletlenek sorozata. Feltettem a kérdést ki volt Ő valójában? Egy érző szív, akinek családja volt, egy nagy családja melybe az egész falunk hozzátartozott. Az emlékképek közt kutatva egy történet jutott eszembe. Rafzi vendégeink voltak és a Havihegyi templomot mutattuk meg nekik. A szent helyen megszokott alázattal lépett be mindenki e csodálatos templomba és ekkor megszólalt az orgona a "Mária, az én édesanyám", természetesen németül. Ez oly váratlan volt és oly csodálatos, hogy mindenki szeme könnyes lett. Az orgona mögött Tóni ült és az éneket Tőle hallottuk. Sokoldalú, művelt ember távozott körünkből, aki segítőkész és akaratos tudott lenni, amikor falunk érdekeiről volt szó. A sok közös élményből csak ezt ragadtam ki, mert azt gondolom, hogyha röviden kell bemutatnom, akkor ez a kép illik leginkább hozzá.

Kedves Tóni! Fájó szívvel búcsúzunk Tőled és azt kívánjuk, hogy ez az ének kísérjen végső utadon.

Búcsúzunk Tőled:

Hetvehely képviselőtestület tagjai

Német Kisebbségi Önkormányzat

Cigány Kisebbségi Önkormányzat

Körjegyzőség és intézményeinek dolgozói

Hetvehely polgárai

A képviselőtestület saját halottjának tekinti és intézkedik a temetésről.

Temetés:      2002. 12. 03-án 14 órakor a pécsi központi temetőben.

Busz indul a templomtérről december 3-án 13 órakor. A korlátozott utaztatási lehetőség miatt kérjük, hogy aki a temetésen szeretne részt venni, jelentkezzen a Teleházban Lókiné, Veránál.

Hetvehelyi Hírmondó 2002. december

Im memoriam Qvell Antal

Itt hagyott bennünket a falu nagy öregje. Eltávozott körünkből a mindenki Tóni papája. Távozása váratlan volt és felkészületlenül ért bennünket. Nem mintha fel lehetne készülni egy ilyen szomorú eseményre. Idő előtt vitte haza Őt a Mindenható, hiszen kora szerint erre még nem számítottunk. A Teremtőnél viszont mindennek rendelt ideje van, Ő nem emberi lépték szerint méri az emberi sorsok alakulását.

Csak annyit tehetünk, hogy fejünket meghajtva és fájó szívvel magunkban elmondjuk:

legyen meg a Te akaratod!

Bizonyára majd jönnek mások és a helyére állnak, de az már soha nem lesz ugyanaz. Mert Tóni papa egyszeri és megismételhetetlen, sajátosan egyedi és egyéni. Pótolni valahogyan majd lehet Őt a falu életében, de hiányát megszüntetni, és a maga után hagyott űrt betölteni lehetetlen! Egy héttel ezelőtt szorítottam meg utoljára öregedő kezed és akkor nem gondoltam arra, hogy ez az utolsó baráti kézfogás köztünk. Meg kell tanulnunk Nélküled élni, de tudnod kell, hogy kitörölhetetlen nyomot hagytál az emberekben és bennem is. Tisztességben megőszült fejjel és egy tevékeny, a közösségért felelosséget (és nem pozíciót) vállaló élettel a hátad mögött tértél meg lelked Teremtőjéhez. Mi, akik hiszünk az örök életben, hiszünk abban is hogy találkozni fogunk Veled ott ahol már nincs fájdalom és keserűséggel való sírás. E gondolatokkal és a feltámadás reményében búcsúzom Tőled Tóni papa!

Petrin László

Hetvehelyi Hírmondó 2002.december

Emlékezünk

Egy Kedves Barátunk egy évvel ezelőtt november 25.-én reggel becsukta maga mögött az ajtót és többet nem tért haza. Elment búcsúszó nélkül, azaz ember, akinek mindenkihez volt szava, és aki ha tudott mindenkinek segített.

Álmai közt sokszor szerepelt falunk melyért sokat dolgozott, fáradozott.

Hitte, hogy kicsi falunk ujjá éled és benne mindenki megtalálja a boldogságát, a jövőjét.

Tervei voltak, melyek elakadtak az esélytelenségben.

Szomorú, hogy az örök sötétség ölelte magához nem véve tudomást a befejezetlen tervekről.

Ha Ő ma szólhatna, ezt mondaná: ne velem foglalkozzatok, hanem építsétek fel mindazt, amit én is szerettem volna. Őt mindig ez jellemezte. A mogorva tekintet mögött egy igaz érző szív dobogott, mely tudta, hogy szív fájni is tud, de panasz, csak ritkán hangzott el Tőle.

Sokat dolgozott az itt élőkért. A képviselő - testületben alpolgármester volt 12 éven keresztül. Vezette a Német Kisebbségi Önkormányzatot és a nehéz időkben kezdett kántorizálást, haláláig folytatta.

November 25.-én Rá emlékeztünk templomunkban, ahol keresztelkedett, és ahol megkapta a vallásos nevelést.

Az egyházi kerület főtisztelendői, tisztelendői falunk polgárai a képviselő testület tagjai és nem utolsó sorban a családja, barátai emlékeztek Rá a szentmisén.

Kedves Tóni! Emlékezetünkben örökké élsz, és bár nem a temetőnkben nyugszol, a sírodat felkeressük, és egy szál virággal Közénk emelünk.

Neved legyen felvésve az örök könyvbe, mely feletted állít emléket, hogy éltél és voltál mindannyiunknak.

Legyen Béke szívedben, az örökkévalóságban!

Hetvehelyi Hírmondó 2003. december