A Magyarországi Ruszinok
A magyarországi ruszinok őshonosak a Kárpát-medencében
bár eredetüket illetően mindmáig nem dőlt el a kontinuis
és a betelepülő elmélet. Jelenlétük a gyepürendszer idején
és azt követően is igazolható az Északkeleti Felvidéken. Mára
önelnevezésként használt ruszin nevük mellett a korábbiakban
(gyakran politikai szempontokat követve) hívták őket
oroszoknak, magyaroroszoknak, rusznákoknak, kárpátukránoknak stb.
Sorsuk szinte teljes egészében azonos a magyarságéval és a
többi hungarus tudatú nép történelmével. Bátran kimondhatjuk,
hogy a ruszin az egyetlen Kárpát-medencei nép, amely sosem
fordult szembe a magyarsággal, hanem mind a Rákóczi, mind a
Kossuth neve által fémjelzett-szabadságharcban együtt harcolt
a közös gazdasági és nemzeti érdekekért.
Bár sosem volt meghatározott szervezeti keretük, mai szemmel
elgondolkoztató, hogy az u. n. „mátyási” törvények (amelyeket
az itt birtokos Corvin János is megerősített) bizonyos gazdasági
védelmet biztosítottak számukra (épp úgy, mint az ausztriai
rendelkezések, amelyek az alpesi lakosok helybenmaradását
segítik elő). Vallási szerveződésük megkésett, kezdetben a
keleti egyház elemeit vegyítették a természethit mitikus
elemeivel.
Két egyházi központjuk a munkácsi (csernekhegyi) és a
körtvélyesi (Máramaros) kolostor volt. Korszerű egyházi
szervezetük az egyházi unió után alakult ki az előbb Munkácson,
majd a jezsuiták távozása után Ungváron székelő Munkácsi
egyházmegye megalakulásával, amelyről később levált az
eperjesi egyházmegye. Ezek voltak a ruszin lakosság
kulturális központjai is.
A munkácsi egyházmegyében alakult ki a ruszinok első irodalmi
nyelve, a „jazicsie”, amely a reformkor időszakában
népnyelvi kifejezésekkel gazdagodva egy alakuló irodalom
alapjává vált. Ezen a nyelven írta a Himnusznak és a
Szózatnak megfelelő nemzeti verseit Alekszander Duhnovics,
itt írta a Hasznos mulatságokban és a Tudományos
Gyűjtemény ben helyrajzi tanulmányait Duliskovics
János és Mihály, itt írta alapvető fontosságú tanulmányait
Dohovics Vaszil, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
(Ezek a tanulmányok ruszin, latin és magyar változatban
is ismertek voltak!). A nemzet- és nyelvfejlődés folyamata
azonban megtört a nagyorosz gondolat helyi képviselőinek
és a bécsi vezetésnek „köszönhetően.” Csak a kiegyezés után,
a századfordulón született újra a ruszin nemzeti gondolat
(amelynek legkiválóbb képviselője Hodinka Antal). Ez azóta
folyamatosan jelen van, annak ellenére, hogy a csehszlovák
korszak alatt az állam erősen támogatta a nagyorosz és
nagyukrán irányzatokat, 1944 októberében pedig a bevonuló
szovjet hadsereg politikai osztályának egyik első rendelkezése
volt a ruszin nyelv betiltása. Az átmeneti magyar közigazgatás
idején azonban itt jött létre a Duna-medence első autonómiája,
a Ruszin Vajdaság, amelyben megvalósult a közoktatás teljes
strukturája, hivatalos nyelve a ruszin és a magyar volt,
hivatalnok csak a ruszin nyelvi minimum elsajátítása után
maradhatott helyén stb. Megalakult Kárpátaljai Tudományos
Társaság néven a ruszin akadémia.
A változó hatalmak világában az önelnevezés is tilos volt,
így a ruszinok az esetleges nyelvüket firtató kérdésre azt
válaszolták, hogy „po násemu” (a mi nyelvünkön) beszélnek.
Ma az eredeti földrajzi térségben Ukrajnában (Kárpátalján),
Szlovákiában, Romániában és kis lélekszámban Magyarországon
élő ruszin lakosság mellett erős diaszpóra található a
Vajdaságban és Észak Amerikában. A falvak sorát elpusztító
Rákóczi szabadságharcot követően a magyar ruszin nyelvhatár
sokáig ingadozott. Mára az eredetileg több tucatnyi magyarországi
ruszin faluból a természetes beolvadás következtében csak
Komlóska őrizte meg ruszin többségét. Jelentős azonban a
diaszpóra és a migráció kapcsán is számos nyelvét és
nemzeti öntudatát őrző ruszint találhatunk hazánkban.
(2001-ben: a nyelvet vallók száma 1.113; a nemzetiséghez
való tartozást vállalók száma 1.098)
RUSZIN HIMNUSZ
Elég volt az álomból,
Fölötted az ébredésre
Hívó harang most kondul.
Szabadon, békében
Éljen ruszin népem,
Ott lakozzék az igazság
És távol a háború.
Kék egünket ne búsítsa
Kérve kérjük, a ború,
Egész világ hadd hallja,
Hogy ez a nép óhaja:
Magasságos Úristen
Szent kegyelmed segítsen,
Adj ránk jobb jövőt itten.
Alexander Dukhnovics
A ruszin címer
Forrás: www.rusyn.hu