A Templom
Irotán csak görög katolikus templom(és kápolna) van.A római katolikusok is idejárnak. A falu közössége
nagyon összetartó, s amennyire lehet, őrzik hagyományaikat.
Erre mutat az is, hogy az ószláv evangéliumos könyv
ma is ott van a templomban az oltáron, bár a
szertartásoknál már a magyar nyelvűt használják.
A görög katolikus parókiát 1783-ban alapították.
(A falu előzőleg Felsővadászhoz tartozott mint leányegyház,
azaz filiális. Felsővadászon volt a Rákóczi-uradalom
központja, hisz a Rákócziak nemesi előneve is: felsővadászi.
Ezért is kérdéses Irota nevének népi magyarázata az iroda szóból!
De mutatja a lakosság ragaszkodását a Rákóczi hagyományhoz.
200l-2003: a lelkipásztori ellátás Felsővadászról történt.)
Az anyakönyv szintén 1783-tól van meg. Benne a ma is élő
családnevekkel: Kis, Tóth, Feczkó, Kisgőczi, Miklós, Majori, Vecsei,
Sztucsan, Demkó, Lesó, Kosztyó stb.
Azért alakult meg a parókia ilyen későn, mert a hívek szegények
voltak, s nem volt biztosítva a lelkészi javadalom.
A görög katolikus templom fából volt, a község
történetének egymásutánjában háromról tudunk:
1. A Várhegy előtti síkon, ez leégett;
(maga a Várhegy elnevezés azt sejteti,
hogy Irotán vár is állott, de erről közelebbit nem tudunk!);
2. A régi református temető mellett, kőalapon épült,
a fundamentuma ma is megvan, idővel kicsinek bizonyult.
3.A mai templom helyén. (A második fatemplommal kapcsolatos
adathoz azt tennénk hozzá: valamikor a reformátusoknak is
nagyobb szerepük lehetett a község életében, ha
külön temetőjük is volt. A fundamentummal kapcsolatosan pedig
azt említenénk, hogy ott a közelmúltban voltak
ásatások, de visszatemették.)
A hívek mindig vágytak arra, hogy kőtemplomuk legyen.
A költségekre a pénzt úgy teremtették elő, hogy 12 évig a
földesúrtól nem kérték ki az aratási és cséplési járandóságukat.
Nappal a földesúr földjén dolgoztak, éjjel a magukén.
Végül 1846ban felépült a templom Szent Miklós tiszteletére.
A község egykori pecsétjén is Szent Miklós alakja látható.
A pecséten levő ábrázolást egy fatáblán is megfestették,
s ez ma a polgármesteri hivatalt díszíti. A templom építése
után is nehéz idők jártak. 1860-ban tűzvész pusztította a
községet, 1872-ben pedig járványok dúltak. 1898-ban az eddig
belülről csak fehérre meszelt templomot kifestik, a zsindely
tetőt bádogra cserélik. A hívek kívánságára megváltozik a templom
búcsúnapja: okt. 1-jére kerül át, az Istenszülő oltalmának az
ünnepére. 1917-ben a három harangból kettőt elvittek háborús célra,
csak a nagyharang maradt meg, melyet a hívek még 1846-ban
Eperjesen vásároltak. 1922-23-ban sikerült új harangokat beszerezni.
1989-ben volt a templom belső festése. A templom a falu keleti
oldalán, közvetlenül a település feletti dombtetőn épült.
Kanyargós úton lehet megközelíteni. A templom előtti teraszról
nagyon szép a kilátás, de magát a templomot is látni szinte a
falu minden pontjáról.
Szentélye kelet felé, homlokzata nyugat felé van.
A nyugati homlokzat felett van a torony.
Későbarokk,klasszicista stílusúnak mondható.
A homlokzatot a torony alatt háromszög alakú párkány (timpanon) zárja le.
A torony négy sarkán, a homlokzaton és az oldalfalakon oszlopokat
utánzó falsíkok. Az oszlopfőnek tekinthető részük egyszerű, a
dór oszlopokéhoz hasonlítható.
A tornyot háromrészes toronysisak zárja le:
1. az alsó rész a torony fölé domborodik, sarkai
tompítottak, s így nyolcszög alakot vesz fel alaprajzilag;
2.a középső rész nyolcoldalú, a négy égtáj felé 1-1
lanternás ablakkal;
3. a felső rész is megmarad nyolcoldalúnak, először
hagymaszerű alakot vesz fel, majd kihegyesedő gúla
tartja a toronygombot s azon a kettős keresztet.
A templom mérete 14 '10 méter. Kórusa nincs.
A kántorszék - amíg volt állandó kántor - a szentély
és a hajó találkozásánál állott, ma a jobb oldali
padsor végénél. A hajónál keskenyebb - köríves záródású -
szentélyben baldachinos oltár,a szentélyt
a hajótól ikonosztáz választja el.
Az ikonosztáz legfelső részén a kereszt látható.
Az úgynevezett prófétasorban:
Négy képen Mózes és Áron, 2-2 próféta, Dávid és Salamon.
Az apostolok kettesével szerepelnek 6 képen.
Az ünnepsorban:
Mária születése (szept. 8.), Jézus névadása (jan.1.),
Mária mennybevitele (aug. 15.);
Valamint karácsony, húsvét, pünkösd.
Középen Krisztus főpap, alatta - a királyi ajtó felett -
az utolsó vacsora.
A királyi ajtón a négy evangelista.
A legalsó (az alapképek) sorában - északról délre-
Szent Miklós - északi ajtó - Mária - királyi ajtó-
Krisztus - déli ajtó - Szent Mihály.
A szélső ajtókon nincs kép.
Szent Mihály helyén a templom búcsúnapja ikonjának
kellene lennie az előírások szerint. Magyarázatul,
talán az szolgál, hogy ez az ikonosztáz
eredetileg máshová készülhetett. A készítés idejéről,
festőjéről nincs adatunk, a képek népi jellegűek.
A Mária oltalma ünnep ábrázolása egy régi körmeneti
(hordozható) ikonon látható, mely most a hajó északi
falán van elhelyezve. Van még a templomban két régi
fából készült körmeneti kereszt. A szentélyhez északról
utólag épített sekrestye csatlakozik. A homlokzatot
díszítő timpanon alatt pedig az 1.világháborúban elesettek
emléktáblája van elhelyezve. A második világháború
áldozatainak az emléktábláját a templom mögött épült
ravatalozó falán helyezték el. Maga a temető a templom
mellett van, s lenyúlik az előtte levő teraszig.
A falu főutcáján van egy kis kápolna,nyugati fekvésű,
Jézus szíve tiszteletére épült (1925-ben) Lengyel József
adományából.1
1965-ben restaurá1lták. (Más csereháti községekben is
van a falu belterületén kápolna, s a hétköznapi liturgiákat
ott végzik: Abod, Gadna, Rakaca.)
A parókia 1835-ben épült. Leégett, majd 1867-ben
újjáépülése után cseréppel fedték.
Renoválva:1906 és 1942-51.
A temető déli oldala amelyről jól látható a falu
Templomi ikonosztáz
Régi Feszület a falu határában (elszállítva)