Első bejegyzés gyanánt 2 router vezeték nélküli híd kapcsolatáról szerzett tapasztalataim fogom megosztani.

A műveletre használt ‘vas’:

• TP-LINK WR-340GD (4 port, 54Mbps, 10/100)
• TP-LINK WR-1043ND (4 port, 300Mbps, 10/100/1000, USB csatlakozó)

A teszt célja:

ha van két épületünk melyek között valamilyen módon át szeretnénk hidalni a távolságot, és “átvinni a netet egyikből a másikba” kábelek nélkül (!), akkor vajon megéri-e ezen megoldást használni. Folyamatos sebességtesztekkel is készültem.

A routerek adminisztrációs felületére belépve be kell állítani a WDS Bridge (wireless distribution system) módot, majd megadni annak a hálózatnak az SSID-jét, mellyel szeretném hogy kommunikáljon az 1-es router, majd a 2-es routeren szintén ugyanezeket beállítani. Itt ellentmondó infókat olvastam, pl a hivatalos TP-Link oldal azt írta hogy teljesen meg kell hogy egyezzen minden beállítás (titkosítás módja, kulcs, és a csatorna) míg másik fórumon azt írták ne legyen ugyanaz a csatorna, mert interferálhat.

Én mindent egyformára állítottam, és így sem volt hajlandó tökéletesen működni.

A szituáció: a wifi híd létrejön, a klienseken kapcsolódási kísérlet, bekéri a kulcsot, elfogadja, viszont mégis csak “A windows nem tudott csatlakozni a hálózathoz” üzenetet dobja ki.

Ha kikapcsolom a titkosítást, tehát nyitva hagyom a wifit, akkor minden tökéletesen működik. A 2 router kommunikál egymással, az 1-esbe megy a netkábel, a 2-es pedig a híd kapcsolaton keresztül kapja a netet, és szórja a wifi hálózatot.

Na és akkor jöjjenek a sebesség és távolság tesztek eredményei! A kapcsolat felépülését először a routereket egymáshoz közel elhelyezve teszteltem.

Érdekes, hogy már csak azon is mennyi múlik, hogy kábelesen vagy vezeték nélkül csatlakozik egy kliens a routerhez…

Sebesség az 1-es routeren WiFivel:

Ugyanez kábelen…

Az 1-es router maradt fenn a panel 3. emeletén, a 2-eset pedig levittem a földszinti biciklitárolóba, (20 méteres hosszabbítóval jegyzem meg konnektor híján ) ahol aztán laptoppal ki is próbáltam a kreált hálózatot.

És… a konkrét példa. (a 2-es router 3 emeletnyi távolságra az egyestől):

Nos, eléggé megdöbbentő eredmény lett. Hozzá kell tenni persze, hogy ezek SOHO routerek, lehet hogy komolyabb – mondjuk Cisco-s, ipari használatra tervezett aktív eszközökkel jobb eredmény születne. Vagy akár a vasbeton fal is közrejátszhat abban, hogy ennyire kegyetlenül lecsökken a sávszélesség egy ilyen pici távolság áthidalása esetén is.

A teszt mérlege így a NEM felé billen. Nem éri meg ezt a megoldást használni a súlyos sávszélesség csökkenés miatt.

Amiért nem:

• csak WEP titkosítást tud kezelni a Bridge mód, illetve nálam a teszt során ezt sem, csak titkosítatlanul.
• A WiFi mód csak 802.11g lehet, ami  max. 54Mbps-ot tud csak.
• Leeső sávszélesség.

További kapcsolódó képek