A 6. tüskében írtam az Aloekról, de származásukat tekintve saját állásfoglalásomat írtam le. Ugyan kritikai megjegyzés még nem ért, vitairatom mégis helytálló, ugyanis a nevezett növények valóban Amerikában őshonos-jellegűen elterjedtek, de igazi hazájuk valószínűleg Afrika.

Több fajuk vadon is előfordul Ausztráliában, Óceániában, Dél-Európában és keleten is. Egy közismert japán szukulens kertészet a 30-as években beindított Aloe termesztési akciója során a japán szigetekről hat önálló fajtát gyűjtött be. Amiért önmagam kritikáját írni elszántam magam, azt éppen az említett drogériai hatóanyaggal kapcsolatosan "éltem" meg. X-i illatszer cég jelezte: "az őshonosan dél-afrikai piacról beszerzett droganyag"… Itt ébredtek fel kétségeim. S ami ezután következett, az rémálom - legalábbis egy szakember részére.

A csekély hazai szakirodalomban nem nevezik meg az Aloek őshazáját. A nyugati szakírók, Bakeberg, Haage, Buxbaum, érintőleg írnak a témáról. Sem a 100%-os forrásnak tekinthető Enciklopedia Britannicában, sem a Dísznövény Enciklopédiában (az Angol Királyi Társaság kézikönyvében) magyar fordításában nincs utalás rá.

Elismert gyűjtőtársaim is hasonló bizonytalansággal említik meg Kelet-Ázsiát, Ausztráliát, Afrikát és Új-Mexikót. Az egyetlen általam fellelt utalás Joseo Cradense 1927-ből származó Szép virágok messzi országokból című könyvében az “Áloje Eru botanikai nevű, sok-hatással bíró, erejű szép-virágáról” azt írja, hogy Dél-Afrikából származik.

Hogy mennyire nem egyedülálló esetem, álljon itt mások dilemmája is. A közelmúltban természettudományos ismeretterjesztéssel foglalkozó szakemberek, média vonalak körkérdést intéztek különböző témákban a t. publikumhoz különböző zöldségnövények, fák, bokrok, állatok származási helyéről. A nyilatkozók magas %-a a kanadai juhart (csak Juhar néven bevezetve) kanadainak, a nyárfát, akácot, őshonos magyarnak, közép-európainak datálták. A kukoricáról pedig csak 100-ből 4 fő tudta.

Igaz, a Biblia is azt írja, hogy a frigyláda alkotó része akác.

2000.11.25.