15. fejezet
A szabad
idő-sárkány
"Lovagolok fűzfasípot fújva."
A bőség zavarával kűzdünk. Az idő bőségére, és az
eltöltésére ajánlott lehetőségek tömegére is gondolok.
"Hogy
mit
hoz a jövő, azt a Fairmontban ülésező
pragmatikusok nagyon röviden egyetlen
aránypárral és egyetlen fogalommal le
tudják írni. Az aránypár, a
'húsz a
nyolcvanhoz', a fogalom pedig a 'tittytainment'.
Szerintük
az
elkövetkező évszázadban a
munkaképes lakosság húsz
százaléka elég lesz ahhoz,
hogy lendületben tartsa a
világgazdaságot. …
És
a többi? A
munkavállalók nyolcvan
százaléka állástalan lesz?
'Minden bizonnyal - mondja az
amerikai író, Jeremy Rifkin, A munka
vége című könyv szerzője. - Az
alsó
nyolcvan százaléknak rettenetes gondjai lesznek.'
…
… nagy
karriert fut be a 'tittytainment' kifejezés, amelyet az öreg harcos, a lengyel
származású Zbigniew Brzezinski dob be ….
A
'tittytaintment" kifejezés, magyarázata szerint, a
'szórakozást' jelentő
'entertainment' szónak és az amerikai szlengben a
női mellet, 'cicit' jelölő
'tits' szónak a keveréke. Brzezinski ezzel a
szóval nem valami szexszimbólumra
akar utalni, hanem sokkal inkább a tejre, amely a
szoptató anya melléből árad.
Az elkábító
szórakozás és az
elégséges
táplálék megfelelő
keverékével lehet
majd elérni, hogy a világ frusztrált
lakossága ne lázadjon föl, hogy
elégedett
maradjon." (Hans-Peter Martin, Harald Schumann: A
globalizáció csapdája
1998. Perfekt Kiadó)
Az
összejövetelt a "globális
agytröszt"
részére a Gorbacsov
Alapítvány szervezte 1995.-ben. A könyv
egyik szerzője
egyike volt annak a három
újságírónak, akit
beengedtek a rendezvényre.
Szóval,
a szabadidőnk ezért növekedett meg, és
ezért
vannak tömegesen különféle
szórakozási lehetőségek. A
könyv szerint a lázadást
akarják megelőzni. Természetesen nem
vadonatúj ez a koncepció. Az ókori
Rómában
még azt mondták: Panem et circensis! (Kenyeret
és cirkuszt!) A cirkuszról
kiderült, hogy nem igazán biztonságos,
ha sok ember gyűlik egy helyre.
Gondoljunk csak a focimeccsek
közönségére.
Amin
sokat gondolkodott a "globális
agytröszt", a tévésorozatok
ideális hossza volt. Hány
epizódból álljon,
hogy odaragassza a munkanélkülit a
foteljébe? Nem véletlen, hogy a sorozatok
többsége latin-amerikai
témájú, hiszen az Egyesült
Államokban a lakosság 30
százaléka származik onnan. A
kábítási módszer
hatékony, nálunk komolyan
elkezdtek a nézők gyűjteni Isaura
kiváltására a
rabszolgaságból, Esmeralda
szemműtétjére. Mit lehet tenni?
Amerikában mozgalom indult a TV-készülékek
kidobására. Van
olyan gyanúm, hogy
emögött valamelyik TV gyártó
állhatott, mert tudják, hogy valamelyik
családtag
ki fogja követelni a
kábítószert. A
televízió mint technikai
műsorközvetítésre
alkalmas eszköz, nem bűnös. Amire
használják az embertelen. "Öl,
butít, és
nyomorba dönt." Öl az erőszakot
tanító filmjeivel, butít az
élettől
elrugaszkodott sorozataival, és nyomorba dönt a
kényelmével, az értelmes munka
helyettesítésével. Nem
kidobni kell a
készüléket, hanem értelmes,
elgondolkodtató, ne adj isten művészi filmeket,
valós gondolkodást,
kultúrát,
tájékozottságot igénylő
vetélkedőket, a valóban
fontos híreket, információkat kellene
közvetítenie. Mit lehet tenni egyénileg?
Válogatni, illetve, ha nincs
választék, kikapcsolni a
készüléket.
Természetesen,
nem csak a TV-t használják a
munkából
kirekesztődött emberek
lekötésére. A
bevásárlóközpontok, mint
közösségi terek,
a játéktermek, a
számítógépes
játékok, az Internet
végtelenségében kiemelkedő
látogatottságot élvező szex-,
játékoldalak, jelzik, hogy sikerült
felkelteni az
igényt is a kábító,
butító időtöltésre.
Manapság
sokat beszélnek az élethosszig tanulás
szükségességéről. Ez hasznos,
mert amíg tanulunk, reménykedünk,
és telik az
idő, és utána jön a
csalódás, hogy az új
szakmával sem jutunk álláshoz,
kezdhetjük elölről. Ennek az időkitöltő
módszernek annyi előnye azért van, hogy
az elbutulás ellen hat.
A
sárkány az a külső, vagy belső
tényező, amely számodra kellemetlen, rontja a
jó
közérzetedet. Mint tudjuk, fő jellemzője, hogy
hiába vágod le a fejét, új
nő
helyette. Elpusztítani tehát nincs
értelme, meg kell szelídíteni.
De
tudod, milyen unalmas bambulni a TV eéőtt, vagy
szipózni, piálni? Előbb-utóbb keresel
magadnak valami érdekes, hasznos
tevékenységet.
Nagyon
fontos lenne, ha megszűnne a "percemberke" állapotunk. Ha
átlátunk egy teljes tevékenységi
folyamatot, felismerjük akárki
lépéshibáját. Egy idős parasztember mondta,
őt a hatalom nem tudja átverni, mert látja az
átgondoltság hiányát.
Egy nagyon egyszerű példa:
A
lakótelepen két ember azonos távolságra
lakott a buszmegállótól. Felkelés
után ugyanazokat a tevékenységeket
végezték (mosakodás, borotválkozás,
teafőzés, öltözködés, stb.), mégis
az egyikük kényelmesen sétálva kiért a
buszhoz, a másik, az utolsó pillanatban rohanva
érkezett.
Mi
volt a különbség? Egy sorrendi
változtatás. Az egyikük először
megborotválkozott, aztán tette fel főni a teavizet
(és várta, hogy felforrjon), a másik, viszont
fordítva. Mire megboroválkozott, felforrt a víz.