Herbert von Karajan (1908-1989) német karmester.

Négyéves korában kezd tanulni zongorázni, egy év elteltével már jótékonysági koncertet vezényel.

1916-tól Karajan a Mozarteum Konzervatórium hallgatója, ahol karmester képesítést szerez. Ezt követően a Bécsi Zeneakadémián tanul. Mint karmester, először 1929-ben lép fel szülővárosában, Salzburgban.

1933-tól Herbert von Karajan a Bécsi Filharmonikusok élén vezényel, majd néhány év múlva zenei vezető és karmester a Berlini Filharmonikus Zenekarnál.

1957-ben lesz a Bécsi Staatsoper igazgatója és megbízást kap a Salzburgi Ünnepi Játékok művészeti vezetői teendőinek ellátására is.

A karmester fontos érdeme, hogy kiváló kapcsolatokat hoz létre a Bécsi Operaház és a Milánói Scala között. Herbert von Karajan ekkor már nemzetközileg elismert karmester, a Berlini Filharmonikusok számtalan lemezfelvételén vezényel. Gramofon-díjat kap Mahler IX. szimfóniája, később - 1981-ben - Wagner Parsifalja felvételéért.
 
Karajan a Bécsi és a Berlini Filharmonikusokkal rendszeres világkörüli turnékon vezényel, öregbíti népszerűségét, de a 80-as évektől rendszeresek televíziós koncertjeik is, melyek nagy mértékben teszik közkinccsé a komolyzenét. A világhírű karmester művészetét a szép hangzás, a precíz előadások és a zenekar egészét érintő kiegyensúlyozottság jellemzik, erről ezen a honlapon is meggyőződhet a látogató.

Herbert von Karajan karmester - amellett, hogy korrekt kapcsolatokat ápol a kortárs muzsikusokkal, gondot fordít a fiatal művészek támogatására is, ebben olyan kiváló személyiségek segítik, mint Werner Heisenberg és Konrad Lorenz.  

A Karajan Alapítvány érdemi segítséget nyújt Valerij Gergijev oszét és Mariss Jansons litván karmester, valamint Jevgenyij Kiszin orosz zongoraművész illetve a kiváló tehetségű és elragadó osztrák hegedűművész, Anne-Sophie Mutter pályájának elindulásában is. A 20. század legjelentősebb karmestere 1989-ben hunyt el.