Vettem egy állványt a sarokcsiszolóhoz
(miközben a szerszámok mennyisége egyre csak nő, a munkakedvem monoton csökken)

Ezt a gépet azért vettem, mert bár van egy sarokcsiszolóm, de az egyrészt jó ha fele
ekkora teljesítményű, másrészt nincs nyele mint ennek. Vagyis szerintem egyrészt
kényelmetlen, másrészt balesetveszélyesnek tűnik, mert nem jó a fogása. Például
egyáltalán nem ott van a bekapcsoló gombja, mint ahol fogom. Ez meg itt ugye
az összes felsorolt hibától mentes. További pozitívum a szerszám nélkül állítható
szikravédő, és a ki tudja mire jó (eddig ugyanis valahogy még nem éreztem hiányát)
fordulatszám szabályozó gomb. Arról nem is beszélve, hogy mindössze
7.000 forint volt, a szokásos három éves Lidl garanciával.

 

 

Még fél év sem telt el a sarokcsiszoló vásárlása óta, mikor megláttam a boltban ezt az
éppen hozzávaló állványt. Na most az igaz, hogy az 5.700 forintos ára összevethető
az állványba való gép árával, ellenben az is igaz, hogy egyrészt az ebbe fogott flex
számomra sokkalta kevésbé tűnik veszélyesnek, másrészt maradt már el építési
projectem azon egyszerű okból, merthogy zártszelvényt kellett volna hozzá
darabolnom. Ebbe meg ugye csak befogom a gépet, majd a darabolandó
akármit, megnyomom a gombot, lehúzom a kart, szikrázik egy kicsit,
és annyi. Szóval valóságos áldás egy ilyen állvány! Persze lehet kapni
ilyesmit kompletten is, csak az egyrészt nagy, másrészt drága, valamint
amennyit én használnám, ahhoz szerintem egy kissé túlzás volna az ára.

 

 

Pikk pakk összerakom, gondolta a szerző elhamarkodottan, miután betermelt
mintegy három éhes emberre való mennyiségű tojásos nokedlit. Mert ugye
leesett a vérnyomásom, és hiába jöttem le utána a pincébe, a leszállástól
fikarcnyit sem lettem gondolkodóképesebb. No nem mintha amúgy...

 

 

Hogy mi van? Komolyan mondom, hogy még az összeszerelési
utasításba is beleolvastam, ami amúgy nem szokásom.

 

 

Kellett volna oda szembe egy kamera, ami felveszi a félórás bénázásom.

 

 

Ezek nem azért maradtak ki, mert nem találtam meg a helyüket, hanem azért, mert
a nyélből és a szikravédőből van az állványnak sajátja, a csavarok meg plusz
alkatrészek, ha netalántán olyan gépünk lenne, melyben nem nyolcas,
hanem mondjuk hatos, vagy épp tízes a menet. A három lemez
távtartó, amire az én gépem esetében úgy láttam nincs
szükség, mert épp felakad magától is az
állvány alaplapjában.

 

 

Első próbaképp befogtam a satuba egy hatalmas csavart.

 

 

Majd belemartam a fejébe ezt a rést. Persze ha tovább húzom
a kart, akár félbe is vágta volna a tárcsa a csavarfejet.

 

 

Ennek a csavarnak úgy csapta le a fejét, mintha ott se lett volna!
Na most mire fogjam, hogy állnak a fűrészelős projectek?

 

 

Bár tudom, hogy a gépbe fogott tárcsa egyáltalán nem favágáshoz való,
csak mivel épp itt volt kéznél, így ezt a fadarabot fogtam be a satuba

 

 

Ez a felület nekem tökéletesen megfelel, és még a vágás sebességére sem
lehetett panaszom. Csak az a rémes égett szag, csak az ne lett volna...

 

 

Na most ez így egyben olyan hatalmas, hogy egyszerűen nincs hova tennem.
De hogy én mindig találok valami megmorogni valót a boldogságomban...

 

 

Ha szétszedném végre a direkt erre a nemes célra kapott kávéfőző gépet, akkor persze
elférne a polcon az állvány. Ez az elképzelés sajnos több sebből is vérzik. Egyrészt ez
a polc teljesen el szokott lenni barikádozva a tűzifával. Másrészt ez nagyon bent van
a pincében. Harmadrészt terveim szerint az állványban a kisebbik gép fog lakni,
ami jó ha fele ekkora. Ez a nagy gép meg kézből dolgozós lesz,
mert ugye ennek van jó fogása.

 

 

Amúgy azért buzogok mostanában ennyire szerszám téren, mert már megint eldugítottam
a pincét a félbemaradt projectjeimmel. A mintegy három doboznyi szalagparkettából
például faládák készülnek a szétszakadt papírdobozok helyére.
Illetve az a baj, hogy nem készülnek!

 

 

Pont mint ahogy a szerszámtartó alkalmatosságok sem. Eddig még csak maguk a polcok,
illetve a bal alsó sarokban látható bit tartó készült el. Szóval most már mindenképp
neki kellene ugranom a feladatoknak, mert ha nem vágok rendet még idejében,
akkor maga alá fog temetni a rengeteg szerszám és a hozzájuk rendelt feladat.