Menü

Oldalaink

  Archívum

A izomláz

Az izomláz

Izomláznak nevezzük azt a jelenséget, amikor szokatlanul nagy terhelést követöen

az izmok fájdalmassá és merevvé válnak. Az említett tünetek rendszerint a terhe-

lést követöen körülbelül  12 óra elteltével jelentkeznek intenzíven. A fájdalom a kö-

vetkezö napon még kellemetlenebbé válik, majd fokozatosan csökkenni kezd és 3-5

nap elteltével teljesen megszünik. Az izomlázra jellemzö, hogy teljes nyugalomban

nem érzékeljük, azonban amint megmozdulunk, azaz az érintett izmok megfeszül-

nek, rögtön jelentkezik a kellemetlen érzés.

Az izomláz keletkezését korábban a szövetekben anaerob munkavégzés során kelet-

kezö és felhalmozódó tejsav jelenlétével magyarázták. (Anaerob munkavégzés során

olyan biokémiai folyamatok zajlanak a szervezetünkben, amelyben nem használunk

oxigént. Az anaerob energianyerési mód nagyon magas intenzitású terhelés során

lép müködésbe.) Ez az elmélet azonban nem magyarázza meg azt a tényt, hogy az

izomláz az idö elörehaladtával egy-másfél nap elteltével egyre fokozódik. Éppen el-

lenkezöleg. A tünetek akkor a legerösebbek, amikor a tejsavnak már nyoma sincs a

szövetekben.

Egy másik tapasztalat is ellentmond az izomláz keletkezése és a tejsav-felhalmozódás

összefüggésének.

Számos sportoló tapasztalja, hogy ha nem eléggé bemelegített izomzattal intenzív

nyújtógyakorlatokat végez, másnapra erös izomlázat érez annak ellenére, hogy nem

dolgozott anaerob módon, azaz tejsav egyáltalán nem keletkezett az izmaiban.

Mi okozhatja ?

Elektronmikroszkópos kutatások eredményei azt az állítást igazolják, hogy az izom-

lázat nem a tejsav szövetekben történö felhalmozódása, hanem túlnyújtásokból eredö

sejtszintü mikrosérülések okozzák,  amelyek során alsösorban az elasztikus,  kötöszö-

veti izomösszetevök károsodnak.  Az izomszövet túlnyújtásai abból fakadhatnak, hogy egy szokatlan mértékü terhelés során az egyes izomcsoportok együttmüködése

nem kellöen koordinált, vagy az izmokon belüli mozgatóegységek összhangja nem a

megfelelö mértékben összehangolt. Ezért van az, hogy az edzetlenebb sportolók vagy

kezdök lényegesen gyakrabban panaszkodnak erös izomlázra.

Mindenesetre le kell szögeznünk, hogy a durva izomláz nemkívánatos. Vagy azt jel-

zi,  hogy nem a számunkra megfelelö intenzitással edzettünk és így túlterheltük a

szervezetünket, vagy nem melegítettünk be megfelelöen.

Hogyan elözzük meg ?

1. Eddzünk rendszeresen, így fokozva alapedzettségünket.
2. Melegítsünk be alaposan. A bemelegítést is kezdjük mindig könnyedén

végrehajtott és egyszerü gyakorlatokkal, fokozatosan növelve az inten-

zitást. A jó bemelegítés 10-15 perc idejü,  aminek a végén már kezdünk

kissé verejtékezni.

3. Minden edzést nyújtógyakorlatokkal zárjunk.  Azokat az izmokat fel-

tétlenül nyújtsuk meg, amelyeket fokozottan megdolgoztattunk az edzés

során.

4. Válasszunk megfelelö mértékü terhelést. Ne löjünk túl a célon, ne akar-

junk másokkal versenyezni. Gondoljunk mindig arra, hogy a saját fejlö-

désünk a fontos, és ne befolyásoljon bennünket a környezetünk.

Mit tegyünk, ha már kialakult ?

Az izomláz tünetei csökkenthetök,  ha fokozzuk az adott izmok vérkeringését me-

leg fürdövel, szaunázással vagy könnyü mozgással. A vérkeringés fokozásával a

salakanyagok gyorsabban szállítódnak el az izmokból és a regenerálódáshoz szük-

séges anyagok könnyebben jutnak a sérült területekre.

A legjobb, ha a következö napon hasonló mozgássort vagy gyakorlatokat végzünk,

mint amitöl az izomláz keletkezett, de csökkentett intenzitással, azaz jóval lazábban.

A vérkeringést fokozó hatás következtében az ilyen jellegü átmozgatás rendszerint

a tünetek gyors csökkenését eredményezi.

tabella