KIALAKULÁSA   ÉLŐVILÁGA   NAGY-KORALLZÁTONY  

Tudtad?

 

A korallzátonyok bimbózással keletkeznek. Leggyakoribb faja a bíborrózsa, ide tartoznak a korallok is. 


----------


Földünk legnagyobb óceánja a Csendes óceán, 166,24 millió km² területével a bolygó felszínének 35%-át vízzel borított felszínének pedig felét fedi le. Átlagos mélysége 4188 m legmélyebb pontja a Mariana - árok.


---------


A világ legnagyobb állata, vagyis a bálna 30 m hosszúra és 130 ezer kg-ra nőhet meg. Ez 20-25 elefánt súlyával egyezik meg. 


----------


A világ egyik legmérgezőbb hala a pöfögőhal.(ha veszély fenyegeti, felfújja magát. Japánban ismert finomságként nyersen fogyasztják, miután eltávolitották a méregzsákját). Mérge megbénitja az idegrendszert, ellenszerét még nem ismerik. 


----------

Földünk leghosszabb folyója a Dél-Amerikai Amazonas, amely 6.296 km hosszú.


ÉLŐVILÁGA

 

Élővilága felülmúlhatatlanul gazdag. Felszínét kókuszpálmák borítják, partjait vakítóan fehér korallhomok fedi. A víz alatti világ lenyűgözően színes és változatos. A virágállatok vagy korallok osztálya a csalánozók törzséhez tartozó tengeri organizmusok. A korallok közé tartoznak a trópusi óceánokban élő korallzátonyokat alkotó organizmusok, amelyek kalcium-karbonátot kiválasztva hoznak létre szilárd vázat.

E terület legszínesebb és leggazdagabb állatcsoportja azonban minden bizonnyal a halak. Több mint 1500 fajt írtak itt le. A narancs-fekete-fehér bohóchalak játékosan bujkálnak a másokra halálos veszedelmet jelentő virágállatok karjai között. A pompás papagájhalak négy előrenyúló "fogával" csipkedik az apró korallpolipokat. A szirtek rejtett zugaiban él a magányos és harapós muréna arra lesve, hogy közelébe tévedjen valami ehető hal.
 A rejtőszínű kőhal emberi szemnek alig észrevehetően lapul a korallsziklákon. Megérinteni azonban életveszélyes, mert úszóinak megnyúlt tüskéi erős méregmirigyekkel kapcsolatosak. Az élénkszínű vörös sügér feltűnően nagy szemekkel rendelkezik, és gyakran látható, amint apró halrajok közé vág prédát keresve. Az egy méter hosszúságúra is megnövő bonitók csoportosan vadásznak, sokszor egészen közel a felszínhez.

Megtalálhatjuk itt a mázsányira is megnövő óriáskagylót, amelynek tátott „szájába” nem ajánlatos belelépni, míg a jóval kisebb kúpcsiga kellemetlen méregfogakkal rendelkezik. A szuvenírüzletek sztárja a csodaszép porceláncsiga, az éttermek étlapjain pedig előkelő helyen szerepel a csodálatos ízű languszta.

Kétségtelenül e vizek leghíresebb, vagy inkább hírhedtebb állatai a porcos halak közé tartozó cápák, amelyek közül számos faj előfordul a Nagy-korallzátony közelében és évente több fürdőző illetve könnyűbúvár is áldozatul esik kielégíthetetlen étvágyuknak. Érdekes, hogy éppen a legnagyobb faj, a 8-10 méterre is megnövő óriáscápa egy ártalmatlan plankton evő állat. Nem úgy a szürkecápák, vagy a dajkacápák, amelyek közismerten mohó ragadozók. Rokonuk, a kékpettyes tüskésrája legtöbbször az aljzaton, a világos korallhomokon lapul.

A sós vízi krokodilok szikes mocsarakban élnek a parton a zátony közelében. A mérges kúpcsiga emberre nézve is kellemetlen méregfogakkal rendelkezik. A fehér kauricsiga viszont hosszú időn keresztül pénzként szolgált a tengerparti népek számára. A lagúnák csendes vizében otthonos a nagy termetű, akár fél kilóra is megnövő rák, a languszta és a medverák.

 A színes halrajok között gyakran feltűnnek az ajakos halak, amelynek bőrét 4-5 centiméteres tüskék borítják. Amennyiben veszélyt érez, testét felpumpálja levegővel aminek következtében gömbölyűvé válik, mint egy megalomániás vadgesztenye. Nincs az a halevő ragadozó, amely meg ne gondolná, hogy kikezdjen-e vele. A korallok között számos tüskésbőrű is megtelepszik. Különböző tengerisünök és tengericsillagok, amelyek mind a szirtek nyújtotta terített asztal vendégei. A lagúnák homokjában helyenként akkora tengeriuborkák fekszenek, mint egy spárgatök.

Partjait fehér korallhomok fedi, melybe levesteknősök és közönséges cserepesteknősök rakják pingponglabdányi tojásaikat. A kikelő apró teknősöket elsősorban a szigeten fészkelő sirályok és csérek veszélyeztetik, amelyeknek könnyű prédát jelentenek a homokban csetlő-botló, a víz felé igyekvő apróságok.

Több mint 240 madárfaj fészkel a korallszigeteken, ide tartoznak a csérek, fehérhasú tengerisasok, zátonygémek és halászsasok.

 A szirteket főként kőkorallok és szarukorallok építik fel, létrehozva egy fantasztikusan színes tengeralatti világot. A vizsgálatok megállapítása szerint 400-nál több korall faj vesz részt a szirtépítésben. Külön is érdekes megemlíteni az alakja miatt különleges fajt, a gombakorallt és az agykorallt. A szirtek és zegzugaik hallatlanul sokszínű élővilágnak nyújtanak megélhetési és megtelepedési lehetőséget.

A legtöbb korall éjszakai életet él. Csak sötétedés után nyújtják ki csápjaikat, hogy kis húsdarabokat kapjanak el a planktonokból.

 Egy-egy búvárkodással töltött nap végén, vagy csupán néhány merülés után már elmondhatjuk: az emberi kéz által érintetlen, lenyűgözően változatos, fantasztikus színekben és formákban gazdag víz alatti világ életre szóló élmény.

 

<< Kialakulása                                                                                  Nagy-Korallzátony >>
 


Az oldal készült 2011.03.31-én                                                                                                             Készítette: Káplár Bálint