Földünk legnagyobb korallzátonya Ausztrália északkeleti partjai mentén, attól 80-160 km távolságra fekszik, közel kétezer kilométeres darabon öleli körbe a zöld kontinenst. Jó része csupán apály idején emelkedik ki a tengerből. A természet kivételes szépségű ajándéka, a Nagy- korallzátony, Földünk egyik leglenyűgözőbb tengeri élővilágát rejti.

A szigetek külső - óceán felé eső - fele meredeken zuhan le, akár 2000 méter mélységig is. A vastag korallmészkő az alapot képező kőzetek lassú süllyedése miatt alakult ki, ugyanis a szirtképző korallok csak 50 méter mélységig képesek életben maradni.

A Nagy-korallzátony Földünk legnagyobb korallzátonya, a Korall-tengerben található, nem messze Északkelet-Ausztrália Queensland nevű államának partjaitól. 2000 km hosszan húzódik, 34,4 millió hektáron, és még az űrből is látható. Nagyjából 3000 korallzátonyból és körülbelül 900 kisebb-nagyobb szigetből áll, melyek nagyjából azonos távolságra vannak a tengerparttól. A Nagy-korallzátony jó része körülbelül 40 méterre van a tengervíz szintje alatt.

A Nagy-korallzátonyt 1981 óta tartják számon a világörökség részeként. Megőrzése, megóvása nem csupán a tudományos kutatás, a zoológia és az oceanográfia, hanem Ausztrália számára is fontos. Ugyanis ez a korallgát védi a kontinens partjait a Csendes-óceán pusztításától.

Az utóbbi esztendőkben több helyről is aggasztó hírek érkeztek a Nagy-korallzátonnyal kapcsolatban. A borúlátóbbak szerint a Nagy-korallzátony napjai meg vannak számlálva, s jelentős része a következő 40-50 esztendő során megsemmisül. A Queenslandi Egyetem Tengertudományi Központjának minapi tanulmánya szerint igen kicsi a valószínűsége annak, hogy a korallok képesek lesznek alkalmazkodni a világtengerek hőmérsékletváltozásaihoz. Márpedig a legoptimistább előrejelzések is a következő ötven év vonatkozásában két Celsius fokos felmelegedést tételeznek. A korallok pusztulásához azonban nem csupán a manapság naponta emlegetett globális felmelegedés járul hozzá.

A megengedettnél nagyobb mértékű halászat, s a part menti vizek szennyezettsége ugyancsak veszélyeztetik e páratlan természeti képződményt. A Nagy Korallzátonyon több nemzeti parkot is kialakítottak. Ezek egyike - az 1975-ben létrehozott - Zöld sziget, amely alig 3 méterre emelkedik ki a Csendes-óceán szintje fölé.

A világ első és legnagyobb természeti csodája, amit élő organizmusok hoztak léte. A Nagy-korallzátony az Ausztrál Kordillerák felosztásának egy megkülönböztethető jellemzője.

A Nagy-korallzátony nyújtotta biológiai sokféleség szinte felülmúlhatatlanul gazdag. Megőrzése nemcsak a tudomány számára fontos és felbecsülhetetlen, de Ausztrália számára is
különösen az.

Fantasztikus színeket hoz létre a polipok belsejében élő alga. Amikor a korall elpusztul, színe fehérre változik, és színtelen korallnak nevezzük.

 Napjainkban a felmelegedési folyamat úgy tűnik, nem fordul vissza, és ez egyes szakértők szerint akár a korallzátony teljes pusztulásához is vezethet.