Menü

Az irodalom, az egy olyan dolog, amelyből keveseknek sikerül megélniük. Én nem tartozom ezen kevesek közé, de ennek ellenére szeretem művelni. Olvasni meg még inkább. Sokszor előfordult már egy-egy könyv olvasásakor, hogy szerettem volna belenyúlni, megváltoztatni, csavarni egyet a történeten, mert úgy éreztem, hogy sokkal ütősebb lett volna a csattanó.

 Kezdetben csak verseket írtam, közel ötszáz verset az elmúlt tizenhárom évben. Majd novellákat, gondolatokat, elmélkedéseket. Mindig is szerettem a filozófiát, verseim, novelláim filozofikus hangvételűek nagyrészt, olyan témákat boncolgatva, amelyek a nagy gondolkodókat is megihlették egykoron.

 Másik nagyszenvedélyem a fantasy, sci-fi irodalom. Ez a két műfaj, sok irodalmár által lebecsült, lenézett kategóriába tartozik. Számomra nem, ezen műfajok ugyanolyan teljes értékű irodalmi értékeket képviselnek, mint a szépirodalom. Ponyvaregények, olyan megvetéssel ejtik ki ezt a szót mintha félnének, hogy fertőző lenne. Pedig ha jobban belegondolunk, a klasszikus sci-fi szerzők, egyfajta médiumoknak tekinthetők, akik beleláttak a jövő egy kicsiny szeletébe. Számos olyan dolgot írtak meg, amelyek később valóra váltak. Szóval erre a területre tévedtem, és tetszett ez az új hely, ahol a fantázia szárnyalhat, nincs beszorítva a valóság határai közé. Itt van az a hely, ahol az ember istenné válhat. Világokat teremthet, a legapróbb részletekig, hősöket indíthat el kalandos útjukon, vagy elvezetheti az embert ismeretlen világokba, amelyek csak arra várnak, hogy felfedezzék őket. Eközben az író taníthatja is az olvasót, tágíthatja látókörét, filozófiai szinten boncolgathatja az ember és az ismeretlen viszonyát.

 Sci-fi írásaim legfőbb tere a Fantasyia.hu, ahol több novellát, verset, vicces írást is publikáltam. Most jöjjenek ezek.

 Először 1996. IV. 23-án próbáltam az időt definiálni, majd 1996. IX. 3-án elkészítettem a javított és bővített változatát. S most itt a legújabb és még inkább kibővített változat Az idő mint létező és nem létező elmélete.

  Először Pharmenidész fogalmazta meg a létezőt és nem létezőt, majd Gorgiász megírta a Létező és nem létező paródiáját... doc.