A tárgyalásokon — amelyeken mások mellett részt vettek Gajdos István parlamenti képviselő, az UMDSZ elnöke, Revák István, a megyei állami közigazgatási hivatal elnökének első helyettese, Nuszer Ernő, a megyei tanács elnökhelyettese, az Ukrán Államvasutak képviselői, magyar részről pedig Rácskay Jenő, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezetője, Németh János, a Külügyminisztérium főosztályvezetője, illetve a MÁV képviselői — a fő téma a vasúti személyszállítás fejlesztése volt. Az előzetes megállapodások szerint ugyanis — az összes ezzel kapcsolatos kérdés egyeztetését követően — december 14-én beindul a Budapest—Csap közötti InterCity-járat. Különösen nagy jelentősége van ennek az 5-ös európai közlekedési folyosó Kelet felé történő kiépítése szempontjából is.

Mind Ivan Rizak, mind Gaál Gyula hangsúlyosan szólt arról, hogy az új járat nagyban hozzájárul majd Ukrajna és Magyarország, ezen belül a két szomszédos megye kapcsolatainak elmélyítéséhez, hatékonyabbá tételéhez.

A találkozót követő sajtóértekezleten a média megjelent képviselői számos kérdést intéztek a tárgyalások résztvevőihez. Érdekelte őket például, hogy mennyibe kerülnek majd a menetjegyek az InterCity-járatra. Ahogy elhangzott, mind az ukrán, mind a magyar fél arra törekszik, hogy az utazni vágyók számára a lehető legkedvezőbb díjszabást alkalmazzák. E kérdésben a következő napokban sorra kerülő megbeszélések nyomán születik végső döntés.

A Fehér Ház változatlanul az útitervet tekinti a közel-keleti rendezés legjobb módjának, de úgy véli, hogy a magánjellegű erőfeszítések is hasznosak lehetnek és segíthetik a haladást. A Fehér Ház szóvivője szerdán washingtoni sajtóértekezletén némi fanyalgással szólt a genfi békekezdeményezésről, és kitért a kérdés megválaszolása elől, hogy azt hasznos erőfeszítésnek tekinti-e. Scott McClellan leszögezte, hogy a haladást végsősoron az izraeli és az új palesztin kormány hivatalos tárgyalásain kell elérni.

Az orosz elnök globális, egységes és hatékony rendszer kialakítását szorgalmazta a tömegpusztító fegyverek terjedésének megakadályozására. Az orosz nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén Vlagyimir Putyin elismerte: a tömegpusztító fegyverek terjedésének megakadályozása (nonproliferáció) „elsőrendű feladata magának Oroszországnak is, tekintettel hosszú határaira és a múltban felhalmozott fegyverpotenciáljára”.

Az eredeti tervekkel ellentétben mégsem újítják fel az idén az észak-koreai atomfegyverprogram miatt kialakult válság rendezéséről augusztusban kezdett, hatoldalú tárgyalásokat. Mindezt az amerikai kormány egyik magas rangú képviselője közölte Washingtonban, utalva arra, hogy minden valószínűség szerint jövő évre halasztják az eredetileg december 17-re tervezett tárgyalásokat. A diplomata a halasztás okaként a túlzott észak-koreai követeléseket említette.

Etnikailag egyre sokszínűbbé válik az a választási koalíció, amelyet a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökének, Kasza Józsefnek a neve is fémjelez: a szövetségben magyar, bosnyák és horvát pártokon kívül immár roma és bolgár kisebbségi szervezetek is részt vesznek.

A világ egyetlen megmaradt szuperhatalmának, az Egyesült Államoknak nemzetközi szerepvállalását a diplomáciára és a párbeszédre kell alapoznia. Mindenekelőtt ezt hangsúlyozta helyi idő szerint kedd esti, Los Angeles-i beszédében Kofi Annan ENSZ-főtitkár, rámutatva: az Egyesült Államok vezetési igénye sokkal több elismerésre számíthat és jóval hatékonyabb lehet, ha az a párbeszéden, továbbá a diplomácia eszközeivel türelmesen létrehozott szövetségeken nyugszik.

Műszaki hiba miatt felrobbant egy Shell-benzinkút szerdán a pakisztáni Karacsiban, megsebesítve 14 embert. Kamal Sah helyi rendőrfőnök közlése szerint a robbanás a gáztöltő berendezésnél következett be, szinte bizonyosan műszaki hiba miatt. A kút dolgozói már órákkal a robbanás előtt gázszagot éreztek, és szivárgásra gyanakodtak.

Leonyid Kucsma, mint az Európai és az Eurointegrációs Állami Bizottság elnöke aláírta az Ukrajna—NATO 2004-es célprogram tervezetét. A tervezetet a Miniszteri Kabinet dolgozta ki előzetesen egyeztetve az Észak-atlanti Szövetség illetékeseivel.

Az államfő aláírta a Legfelsőbb Tanács által elfogadott törvényt, amellyel változtatásokat eszközölnek Ukrajna Szabálysértési Kódexében. Ezek szerint szigorúbb felelősségre vonást irányoznak elő azon ukrajnai állampolgárok esetében, akik segítik az illegális bevándorlókat: hozzájárulnak a munkába, tanintézetekbe történő felvételükhöz, okmányok kiállításához számukra stb. Újdonság még, hogy a szabálysértési esetekben a jövőben nem a belügyi szervek, hanem a helyi bíróságok hoznak majd döntést.

volt szó azon a konferencián, amelyet a héten tartottak Kijevben. A fórumon felszólaló Oleg Gyemin, az államelnöki hivatal vezetőjének első helyettese rámutatott, hogy a regionális politika az állam fejlődésének kulcskérdését jelenti. Sajnos, országunkban e politikának nem volt rendszerjellege. Gyemin azon véleményének adott hangot, hogy napjainkban a regionális politika koncepciója még nem működik teljes lendülettel, ennek ellenére bizonyos eredményei már ma is tapasztalhatók.

Ungváron ünnepi nagygyűlésre került sor, amelyen felszólalt többek mellett Mikola Andrusz, a megyei tanács elnöke és Ivan Rohacs, a megyei állami közigazgatási hivatal elnökhelyettese is, akik kihangsúlyozták, hogy csak akkor érhetünk el sikereket vidékünk szociális-gazdasági fejlődésében, az emberek életének jobbá tételében, ha összefog, együttműködik a végrehajtói hatalom és a képviselői vertikum.

A Rokkantak Világnapja alkalmából Ivan Rizak, a megyei állami közigazgatási hivatal elnöke ünnepélyes külsőségek között nyolc Tavrija márkájú személygépkocsi slusszkulcsait nyújtotta át fogyatékkal élőknek. A gépkocsikat a megyei költségvetés pénzforrásainak felhasználásával vásárolták. 2003 folyamán eddig 19 rokkant kapott már gépkocsit, de az év végéig még 11 rászorulónak adnak át autókat.