Képzettségek/szakértelmek
A játékban bizonyos tevékenységek végzéséhez szakértelmek társulnak.Minnél többet végzünk egy adott tevékenységet, szakértelmünk annál magasabb lesz. Amíg egy "ásó" karakternél kizárólag egy tulajdonság (vagyis a szerencse) mértéke befojásolja, hogy milyen ércből mennyit, és miylen értékeset áshat, addig pl. egy "rabló" karakternek szüksége van a megfelelő "rablásszakértelemre" , hogy a játék előrehaladtával és karakterünk fejlődésével párhuzamosan eredméynes legyen az adott tevékenységében. Egy karakternek általában mindig az a szakértelme lesz a magasabb amire éppen használjuk ( tehát egy Ásó karakternél nem lesz szükségünk pl mágia szakértelemre) és nincs is szükség minden szakértelem elsajátitására , hogy sikeresek legyünk egy karakterrel.
Az alábbiakban egy rövid leírást olvashattok a játékban megtalálható képzettségekről/szakértelmekről és azok jellemzőiről.
Fegyverszakértelem:
A fegyverszakértelem a harcosok jellemzője. Ez is meghatározza (a szint mellett), hogy milyen fegyvereket tud használni egy harcos. Mindig a szint és a fegyverszakértelem közül a kisebbik dönti el, hogy hanyas szintű fegyvert használhat egy adott karakter sebzéslevonás nélkül. A maximum elérhető fegyverszakértelem az ügyesség függvénye. A szinthez képest minden egyes + fegyverszaki 1-gyel növeli a sebzést.
A fegyverszakértelmet harcban tudjuk növelni a fegyver használatával. A maximálisan elérhető fegyverszakértelem az ügyesség másfélszerese (100. szint felett az ügyesség 3-szorosa). 3 fajta fegyver és ezeknek megfelelő fegyverszakértelem létezik:
- szúró/vágó,
- ütő/zúzó
- és távolsági
Az adott fegyverszakit a megfelelő fegyverek használatával növelhetjük. A nagyobb sebzés nagyobb szakinövekedést eredményez. Tehát alacsonyabb védelmű szörnyek ölésekor jobban fejlődik (persze azok kevesebb TP-t is adnak), megfigyelhető, hogy az arénázó íjász szakértelme jobban nő, mint a seregező íjászé(más harcos kasztoknál nem ennyire szembetűnő a különbség). A nagyobb fegyverszaki pedig jobb sebzést ad. Ez a jelenség egy ördögi kört eredményez:
nagyobb sebzés -> nagyobb fegyverszaki -> nagyobb sebzés -> és így tovább.
De
a fegyverszakértelmet növelhetjük az erődben () is pénzért, viszont itt
csak az ügyesség 1,2-szereséig fejleszthető a szakértelem, de nem
érheti el a karakter szintjét! Tehát egy 60-as szintű karakter 50(vagy
több) ügyességgel nem fejleszthetné fel a szakértelmét a
60. szintre az erődben gyakorolva
Mágia szakértelem:
A mágia
szakértelem meghatározza, hogy mekkorát sebez a mágus. Minden mágusnak
érdeke, hogy minél magasabb legyen a mágiaszakértelme.() A szakértelem
növekedésével varázspontot is kap a mágus, de a támadó varázslatai is
több VP-t fogyasztanak. A szakértelem fejlődése nincs kihatással a
teleportáló és a gyógyító, manaregeneráló varázslatokra. A manapajzs és
az erőlopás varázslatok hatása annyi körig tart, ahányas a mágus
mágiaszakértelme.
A mágiát varázslással lehet fejleszteni. A mágia szakértelem fejlődése az elhasznált varázspont mértékében történik. Így nemcsak a támadó varázslatok fejlesztik a mágiát, de a gyógyító, teleportáló varázslatok is. A manapajzs, erőlopás nem fejleszt. A hómportot viszont alacsony szinten ki lehet használni, ugyanis ugyanolyan jól fejleszti a mágiát, mint a támadó varázslat, viszont TP-t nem ad.
Lényeges különbség van a mágia szakértelem és a fegyverszakértelem fejlődése közt. A mágiaszakértelem fejlődését befolyásolja a szintlépés is. Minden szintlépéskor a maradék mágia szakértelem (a Mágia %) kap egy szorzót, amely a mágiaszint és a tapasztalati szint különbségének függvénye. Ha a karakter mágiája elmarad a tapasztalati szintjétől, akkor nagy lesz a szorzó, és minél nagyobb a mágiaszaki a tapasztalati szintnél, annál kisebb lesz a tényező. Ez egy viszonylag nehezen érthető dolog, de sok lényeges következménye van, ezért érdemes megérteni. Ehhez segítség a kövekező példa:
Példa:
adott egy karakter az 59. szinten, éppen most lép szintet, a különböző mágiaszakértelmek esetén nézzük meg mi történik!
Mágia a szintlépés előtt | szorzó | Mágia a szintlépés után |
55 (0%) | 2,5 | 55 (0%) |
55 (60%) | 2,5 | 55 (150%) -> 56 (41%) |
64 (60%) | 1,6 | 64 (96%) |
64 (98%) | 1,6 | 64 (156%) -> 65 (43%) |
65 (1%) | 1,4 | 65 (2%) |
69 (30%) | 1,1 | 69 (33%) |
(A számokat kitaláltam, nem valószínű, hogy egyeznének a valósággal, de nincsenek nagyon távol tőle) |
Bár alapvetően igaz, hogy érdemes minél többet varázsolnunk, minél jobban fejlesztenünk a mágiát, de ez alól lehetnek kivételek, illetve nem mindegy, hogy ezt hogyan tesszük. Ezért érdemes ismerni a szabály következményeit.
Következmények:
1. következmény: Érdemes arra törekedni, hogy szintlépéskor minél nagyobb százalékon álljon a mágiánk. Itt azért figyelembe kell venni azt is, hogy a mágiánk fejlesztése szintlépés nélkül nem túlságosan hasznos feladat, lehet, hogy egy nagyon kevés mágiával többet tudunk kicsikarni a helyzetből, de rengeteget bukunk a TP/katt-on. Ez a döntés gondos megfontolást igényel. Lényegében a 40. szintig annyira gyorsan fejlődnek a karakterek, hogy nem érdemes így taktikázni, hiszen nem sokáig tart egy szint, és a szintlépések mindig új szituációt teremtenek, amiket nehéz előre kiszámolni.
2. következmény: az egyik legrosszabb, ami egy mágussal történhet, hogy 0%-on van a mágiája szintlépéskor. Az eggyel kevesebb mágiaszaki (99%)-kal is jobban járna. Ézért ha látjuk, hogy közeleg a szintlépés, akkor érdemes lehet egy időre pihentetni a mágiát, helyette rablással, építéssel lépni meg a szintet és (99%)-os mágiával.
3. következmény: a mágiát egész jól szinten lehet tartani úgy is, hogy a karakter viszonylag keveset varázsol. A vegyeskarakterek (mágia+közelharci fegyver) mágiaszintje alig marad el a mágusokétól, pedig kb. feleannyit használják a mágiát, mint a tiszta mágusok. Ha a karakter mágiája a szintjéhez képes alacsony, akkor a szintlépéskor kapott nagyobb szorzó kompenzálja a lemaradást.
4. következmény: Ha a tapasztalati toplista nem egy utolsó szempont, akkor nem érdemes az egekig húzni a mágiát. Ha a mágia sokkal magasabb a tapasztalati szintnél, akkor nagyon lassan fejlődik, és csak a TP/katt mutató feláldozásával, vért izzadva lehet mágiaszintet lépni, ráadásul mivel még szintlépéskor is kis szorzót kap, ezért a szintlépés tönkre is teszi a munkát.
Rablásszakértelem:
A
rablásszakértelem a rablók fő jellemzője. A rablást a kaszinó hátsó
termében lehet kitanulni(), majd egy pajszerral a
várost járva és rabolva lehet tapasztalatot és vagyont szerezni. A
rablás a fejlődés leggyorsabb módja, de pénzszerzésre is alkalmas.
A rablásszakértelem csak a sikeres rablástól fejlődik. A fejlődésben az üres ház 1-et, a zsákmánnyal teli ház 2-t, a csapdás ház 3-at ér. A csapdák különböző képességek segítségével vihetők át, de az adott tulajdonság hiányában is sikerülhet, magas rablásszakértelemmel.
Csapdák:
- zuhanórács - erő
- manadémon -szerencse
- hurokcsapda - IQ
- tüskeköpő - gyorsaság
- zombibéklyó - kitartás
- pengegép - ügyesség
Ha olyan csapdát visz át a rabló, amilyen tulajdonságból kevesebb van neki, akkor több TP-t kap a rablásért, nyilván, mert nehezebb.
Pénzszerzés:
Gyémántszeg: A thord-artiniak szerencsehozó amulettje a gyémántszeg. Amikor a telepesek Larkinor szigetére érkeznek magukkal hozzák ezeket a szigetre. Ám ahogy az új szigetlakók átveszik a helyi szokásokat és hiedelmeket hamar megfeledkeznek régi amulettjeikről, amelyek gyakran a házuk valamely poros szegletében végzik. Ezeket a rablók munkájuk során megtalálhatják. A vegyesboltban darabját 1000 ezüstért átveszik, de érdemesebb a piacon eladni őket, hiszen keresett tárgyak, az építéshez és a csillámgöb elkészítéséhez is szükséges.
A lakótól elhozott tárgyak is lehetnek értékesek. A jó rabló miután betört egy házba, alaposan átkutatja azt, és ha valami értékeset lát, azt elteszi. A legtöbb lakó túlságosan félti az értékeit, ezért nem hagy otthon semmit, jelentősebb őrizet nélkül. A házból nem hozható el olyan tárgy, amiből csak 1 db. van benn.
Megérzés 25-ös rablásszakitól jön, ilyenkor a rabló valamilyen összerakható tárgyat, vagy kincset szerez, amit a nem a lakótól hoz el. Megérezni csak tapasztalati szintnél alacsonyabb szintű tárgyat lehet.
Javaslatok:
A gyors pénzszerzés érdekében nem érdemes a rablásszakértelmet 50 fölé növelni. 50-es szakértelem fölött a rabló már csak olyan házba megy be, amelyikben csapda van. A csapdák gyakran megfogják a rablót, de ha sikerül átvinni, magas TP-t adnak. Ez jó tapasztalati pont szempontjából, de hátrányos ha sok gyémántszeget és megérzést akar az ember... Ráadásul 51 körüli rablásszakival még a legtöbb csapda megfogja az embert, így nagyon szenvedős fejlődni.
Természetesen nagyon magas rablásszakértelemmel gyorsabban lehet szintet lépni, így a megérzések is értékesebbek lesznek, tehát több pénzt lehet így szerezni, de odáig el is kell jutni ;)
Ha a fejlődést választod a pénzszerzés helyett, akkor érdemes előfizetni, előfizetéssel a 100. szint felett jönnek csak csapdás házak, akkor már sokkal több csapdát átvisz a rabló és így gyorsan tudsz fejlődni.
Lopásszakértelem:
Szégyen
a lopás, de hasznos. A lopást a kaszinó hátsó termében lehet
kitanulni(). Ezután kezdhetünk
lopni. A lopást a sötét negyedben érdemes gyakorolni. Pénzszerzésre
Larkinoron nem alkalmas, de Thord-Artinon gyémántszeget is lehet vele
szerezni. Néhányan futtatnak profi tolvajt TA-n, de összességében véve
nem éri meg egy ilyen karit kifejleszteni.
Ahhoz, hogy eredményesen tudjon a tolvaj dolgozni TA-n, érdemes Larkinoron jó magasra felhúzni a lopásszakértelmet (100-150-re, mielőtt kimennénk). Minél magasabb a lopásszakértelem, annál ritkábban kapják el a tolvajt, és annál több gyémántszeget talál. Fejlettebb tolvaj esetén érdemesebb a harcos negyedben lopni, hiszen akkor nem kapják el és kevesebb a szörny.
Ahhoz, hogy a zsebelést kitanulhassuk, 21-es lopásszakértelem szükséges. A magas lopásszakértelem védelmet biztosíthat a zsebeléssel szemben.
Zsebelés szakértelem:
A
zsebesek Larkinor legbosszantóbb fajzatai, még az elementáloknál is
idegesítőbbek. A zsebelést a kaszinó hátsó termében lehet kitanulni(), ha már elértük a 21.
lopásszakértelmet. Ezután megjelenik egy ikon a kalandozók neve után,
amellyel kizsebelhetjük őket. A zsebelés szakértelem fejlődéséhez
sikeres zsebelésekre van szükség. A szakértelem fejlődésekor a 100%-hoz
mindig ugyannyi sikeres zsebelésre van szükség, mint ahányas éppen a
zsebelésszakértelmünk. Tehát 1-es zsebeléssel az első sikeres
zsebeléssel elérjük a 100%-ot, de még nem mehetünk a kaszinóba
fejleszteni, ahhoz kell még egy sikeres zsebelés(így 200%-on lesz). A
későbbiek során viszont már ténylegesen mindig annyit kell sikeresen
zsebelni a szakinövekedéshez, ahányas a szakink.
A zsebelés ellen védelmet jelenthet:
- ügyesség (kevesebbet visz a zsebes)
- szerencse (ritkábban sikeres a zsebes)
- lopásszakértelem
- 11. szint alatt mindig 0 ezüstöt visz a zsebes
Kovácsszakértelem:
A
kovácsoláshoz igazán nagy szakértelem szükséges. A kovácsmesterséget az
erődben sajátíthatjuk el(). A tapasztalt kovácsok,
akik már sokat használták a kovácsműhelyet, azok olyan jártasságra
tehetnek szert a páncélkészítés terén, hogy olyan vérteket is tudnak
kovácsolni, amit mások nem(ezek a
csillámvértek). Akik már sokat használták a
kovácsműhelyet, azok akár kedvezményt is kaphatnak a kovácsműhely
használati díjából.
A kovácsolás fejlesztése történhet a varázstorony műhelyében és az erőd kovácsműhelyében is. A lényeg mindkét esetben az, hogy a kovácsolt tárgy szintje ne maradjon el nagyon (-4) a kovács szintjétől. A szakértelem fejlődésekor a 100%-hoz mindig ugyannyi sikeres kovácsolásra van szükség, mint ahányas éppen a kovácsszakértelmünk. Tehát 1-es kovácsszakival az első sikereskovácsolással elérjük a 100%-ot, de még nem mehetünk fejleszteni, ahhoz kell még egy sikeres kovácsolás(így 200%-on lesz). A későbbiek során viszont már ténylegesen mindig annyit kell sikeresen kovácsolni a szakinövekedéshez, ahányas a szakink tehát 1000-nél, ahhoz, hogy 1001 legyen, ahhoz 1000 db tárgyat kell kovácsolni, nem számít a tárgy szintje(csak szint-4nél ne legyen kisebb!).
A kedvezmény:
Az első kedvezményt a kovács a 25. fejlődése után kapja. Utána minden 10. fejlődésért (néha már 5.-ért is) jár kedvezmény. Minden alkalommal a kedvezmény a használati díjból 3%. Tehát ha alapból egy tárgyért 100 ezüstöt kellett fizetni a műhelyben, akkor az első kedvezménnyel már csak 97-et kell. De a második fejlődés után a 97 lesz az alap és abból vonódik le a 3%, tehát a fizetendő összeg a 0-hoz közelít folyamatosan, de sose éri el azt. Hogy egy adott kovácsszakival rendelkező kovácsnak mikor mennyit kell fizetnie a kovácsolásért, azt a kamatos kamat számításának módszerével tudjuk kiszámolni.