· Online vendégek: 1
· Online tagok: 0
· Regisztráltak: 45
· Legújabb tag: Krismass
|
|
„A tudás elso kortyai ateizmushoz vezetnek,de a pohár alján ott vár ránk Isten”
Filozófia értelmezése a lexikonok szerint:
„A filozófia a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülo rendezoelvvel, a tudás és megismerés lehetoségével, a szépség, muvészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó diszciplína.”
A filozófia szó jelentése az ógörög „philisophia” szóból ered, amelynek jelentése: „a bölcsesség szeretete”. A „sophia” (magyarul: bölcsesség) kifejezés eredeti jelentése szerint mesterségbeli tudást, ügyességet jelentet. A „philosophos” kifejezés eloször Hérakleitosznál fordult elo: „Nagyon sok dolgot kell saját kutatásuk alapján tudniuk a bölcsességszereto férfiaknak” (Hérakleitosz B 35)
Tágabb értelemben:
A filozófia a lét és a tudat legáltalánosabb törvényszeruségeivel foglalkozó tudomány. Alapkérdése a lét és a tudat elsobbségének kérdését taglalja.
Az eszmei értelmezésu tudat elsobbségét valló irányzatokat idealistáknak, a lét anyagi értelemben való voltának elsobbségét valló irányzatokat materialistáknak nevezzük.
A materialista filozófia szerint a világ minden dolga, jelensége visszavezetheto materiális (kézzel fogható, megmagyarázható, anyagi) okra. A materialista elméletekben a lelki-szellemi jelenség nem különül el a fizikaitól: minden mentális állapot, tulajdonság, folyamat és muködés elvileg azonos, valamely fizikai állapottal, tulajdonsággal, folyamattal.
A materialista ismeretelmélet szerint ezért bármely bonyolult jelenség vizsgálható, értelmezheto és megértheto egyszerubb jelenségek vizsgálata alapján. – Így pl.: az emberi tudat is, a társadalom gyakorlati és megismero tevékenysége, vagy éppen az élet. Ugyanígy a materialista lételmélet elfogadja, hogy a bonyolult jelenségek létrejöttének és fennállásának végso okai náluk egyszerubb jelenségek. – Így pl.: az emberi társadalom, vagy általánosságban az egész élovilág létezését is a tudomány által ismert jelenségek teszik lehetové, létezésük elofeltételeként.
Az idealista filozófia az alapkérdéseit nem az anyagi világ jelenségei alapján, hanem a tudat, eszme, szellem muködésével magyarázza.
Az idealizmusnak két változata létezik:
1. objektív: a világ teremtojét és irányítóját az embertol különbözo szellemi létezoben látja,
2. szubjektív: csak az emberi tudatot vizsgálja. Eszerint az ember tudata tette a valóságot ilyenné és ezért végso fokon az emberi tudat egy transzcendens szubjektívként fogható fel, ami magában hordozza az egész világot.
(Folyt. köv.)
(Laura)
(Nyomtatható változat)
|
|
|
Még nem küldtek hozzászólást
|
|
|
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
|
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Még nem küldtek üzenetet
|
|
