Magyar Lovas Kör - Alapítva 1988. február 20.
Múltunk
A Magyar Lovas Kör a nagy változások, váltások kezdetén alakult meg 1988. február 20-án, 171 alapító tag jelenlétében. A tagság König Róbert festő és grafikusművészt kérte fel emblémánk elkészítésére.
Önálló jogi személyiségű egyesületként 1989-ben váltunk, melynek vezetőségi tagjai voltak:
Domokos Lajos elnök
Hajba Nándor alelnök
Endresz Gábor titkár továbbá
Benson Vilmos, Menthy Árpád, dr. Elek Sándor, Major László és Várszegi Katalin.
A tagság létszáma az alakulást követő egy év alatt 500 főre duzzadt. Tudni kell azonban, hogy 90%-uk pártolótagságot vállalt, így az aktív munkában nem vettek részt. A "nagy nevek" főleg abban vállaltak szerepet, hogy Körünk létjogosultságát hirdessék, népszerűsítsék és rangját biztosítsák.
Az alakulást követően lehetőséget kaptunk a Lovas Magazin hasábjain az országos bemutatkozásra. A tagok közötti kapcsot kezdettől fogva az Értesítő jelentette, akkoriban szerény 16-24 oldalas terjedelmével. Az Értesítőben Domokos Lajos, Hajba Nándor, dr. Elek Sándor és Vér Imre cikkei jelentették a szakirodalmat. Oktató programokon vettünk részt a Nemzeti Lovardában, Dallos Gyula díjlovagló mesteredző előadásaival, majd bekapcsolódott Dóra-major, mint a fogathajtás fellegvára, Toepler István és Muszkán István szakmai felajánlásával.
Gomba módra szaporodtak elszórtan az ország területén helyi klubjaink, a kapcsolatot Brandt Laci bácsi tartotta velük. A Benta Lovas Iskola díjlovagló, díjugrató és milytari versenyeknek adott otthont. Kovács Miklós a Mokány Lovas Clubot megalapítva díjugrató találkozókat szervezett Százhalombattán. Fülöpházán a Somodi tanyán Csaplár Tibor vezetésével fogathajtó klub alakult. Dr. Ratkóczi Iván, Laik József és Várszegi Katalin bírói segédletével bekapcsolódtunk az akkor még gyermekcipőben járó szakág, a távlovaglás, távhajtás vérkeringésébe is. Menthy Árpád, Hajba Nándor, Marton Emőke és Lukács Judit szervezői és rendezői munkát vállaltak az I. Budapesti Nemzetközi Huszártalálkozó rendezvényén. Ettől az időponttól datálható szoros kapcsolatunk az 1989-ben alakult Magyar Huszár és Lovas Hagyományőrző Társasággal, jelenlegi elnökével, dr. Pál Jánossal és vezetőségi tagjaikkal.
Mondhatni, az eddig említett két esztendő történései voltak a meghatározóak Körünk tevékenységének és céljainak kijelölésében, illetve a legdinamikusabb lépések időszakának is nevezhető ez a korszakunk.
Sajnos 1990 második felében fejlődésünk holtpontra került a tagság erőteljes passzivitásának köszönhetően. 1991 elején Domokos Lajos úr lemondott elnöki tisztéről és a Kör életében lassan elindult egy leépülési folyamat.
Azután, mint a mesében, győztek a jók és az 1999-es esztendő már egy új, egységes vezetőséggel startolhatott. Alapjaiban mindez Menthy Árpád alelnökünknek volt köszönhető. Egyenessége, bölcsessége, vezetői képessége, elhivatottsága, mérhetetlen munkavállalása és kapcsolatrendszere biztos alapot adott továbblépésünkhöz. Feltétlen bizalommal, megbecsüléssel és szeretettel voltunk iránta. Atyai szigora mellett humorát is élvezhettük. Kivételes ember volt. Meghatározója Körünk céljainak és erkölcsi mércéje a vezetésben tisztséget vállalóknak. Tervei és elvárásai szerint próbáljuk működtetni ma is Körünket. Személyének köszönhető, hogy csatlakozott hozzánk többek között v. Márkos Attila, dr. Mátray Árpád, Mátray Magdolna, Török Miklós, Muszkán István, Király Ildikó, továbbá Szabó Géza, Vörös Géza, Bokodi Sándor, Patai István, Terenyei Attila és felesége barátságával gazdagodhattunk. Itt emelném ki Király Ildikó nevét, aki immáron 10 éve társadalmi munkában biztosítja tipográfi ai munkájával Értesítőnk minőségi, színvonalas megjelenését. Százhalombatta, Héreg, Ladánybene, Sarlóspuszta, Kaba, Komárom, Rákóczifalva lakossága, elöljárói és számos hagyományőrző szervezet vált tevékenységünkben nélkülözhetetlen társsá.
Sajnos Árpád barátunk a belőle gyökerező sikereket már nem érhette meg. Gyors és végzetes betegség vitte el tőlünk néhány hónap alatt 1999 februárjában. Missziós küldetést bízott rá a Mindenható a Magyar Lovas Kör hosszú távú működésének és rangjának megalapozásával. Életemben nem ért akkora elismerés, de egyúttal rám nehezedő súly sem, amit halálos ágyánál kaptam tőle. A folytatást! A helyes irányba elindított célok, tervek végrehajtását, sikereinek learatását, a Magyar Lovas Kör létének felügyeletét. Egy ki nem mondott fogadalom ösztönző erejének köszönhető, hogy ma Körünk 20. születésnapját ünnepelhetjük.
Visszatérve az 1999-es esztendőre, dr. Korein László úr átérezve munkásságunk fontosságát, céljaink tisztaságát, felkérésünkre örömmel vállalta elnöki jelölését. Szerencsésen párosult általa az átgondolt szervezés és a hozzá szükséges anyagi háttér biztosítása. Óriási léptekkel haladtunk előre. Háromnapos távhajtó versenyeket rendeztünk. Útjára indítottuk a népies fogathajtás hiteles fennmaradása érdekében összetett gazdaversenyeinket. Százhalombattán 8-10 fordulós kezdő díjugrató versenysorozatot indítottunk. Mátray Magdolna vezetésével 2000-ben megalakult kézműves szakágunk. 2003-tól Kevi F. Zsolt, majd Tóth Magdolna vette át a szakág irányítását. Kézműveseinknek köszönhető túlnyomó részben népszerűségünk országos és nemzetközi elterjedése. Természetes tehát, hogy büszkén sorolom fel nevüket:
Apró Tamás - faszobrász - Kecskemét
Brandt László - nyeregváz készítő mester - Budapest
Fodor Balázs - szíjgyártó-nyerges - Enying
Ifj. Galbács Mihály - szíjgyártó-nyerges - Gyula
Gáspár Péter - faszobrász - Hetényegyháza
Győriné Szécsényi Mária - magyar ruhás - Tura
Hudák Józsefné - szőttes készítő - Csorvás
Kányi József - történelmi lovas festő - Budapest
Kevi Farkas Zsolt - ötvös mester - Budapest
Libischné Zsóka - lószőrékszer készítő - Budapest
Lovas Nagy Anna - mézeskalács készítő - Budapest
Mátray Magdolna - csipkekészítő - Bábolna
Nyári Tibor - régi magyar nyergek és hámok restaurálója -
Esztergom
Papp Ágnes - népi játszóház vezető - Ócsa
Pillerné Marton Emőke - tojásfestő - Budapest
Rácz János - képmíves - Budapest
Szabó Kata - fazekas-keramikus - Budapest
Tóth Árpád - magyar késes - Sárbogárd
Újházi Pál - szíjgyártó - Üllő
Sajnos az anyagi biztonságot csak bő két esztendeig élvezhettük, mert dr. Korein László 2001-ben lemondott elnöki megbízatásáról. Menthy Árpád után T. Nagy Ferenc jelentette számunkra a higgadt, bölcs, gerinces és nemzeti értékeinkhez ragaszkodó alelnököt. Anyagi támogatása mellett a hagyományápolásba vetett hitünk helyességét szilárdította meg bennünk. Súlyos betegsége nem sokáig engedte, hogy közöttünk, velünk élhessen. Halálával 2006-ban mérhetetlen űrt hagyott maga után.
A népies fogathajtásra vonatkozó előírás és szabályzat-rendszer kidolgozását 2004. nyarának végén fejeztük be. A gyűjtő munka a régmúlt szakirodalmainak elemzésén túl személyes tapasztalatokra is épül, de döntően a több évtizedes szakmai múlttal rendelkezők adták nélkülözhetetlen, önzetlen segítségüket. Többek között néhai dr. Várady Jenő, Fehér István, Galkó Ernő, Mátyus Viktor és a még hála Istennek közöttünk tevékenykedo dr. Fehér Dezső, Ernst József, Váczi Ernő, dr. Elek Sándor, vitéz Márkos Attila, Etter Jenő, dr. Mátray Árpád, Muszkán István, Ornyik Sándor, dr. Pál János, dr. Pataki Balázs, hogy csak a legismertebbeket említsem. Igyekeztünk gondosan összeállítani ezt az elsosőrban szakmai anyagot. Néhai alelnökünkre emlékezve Menthy Árpád Népies Fogathajtó Emlékverseny a Magyar Lovas Kör Összetett Gazdaversenye címszó alatt.
Kovács Miklós kilépésével egy rendkívül aktív és elhivatott vezetőt veszítettünk el, ill. egy jól működő lovasbázist is.
Vezetésem ideje alatt a mai napig elmondható, hogy a rendkívül kislétszámú, de agilis, összetartó, együttgondolkodó tagtársaim, barátaim segítségével mindig sikerült Körünket működőképessé varázsolni. Mindezt úgy, hogy külső megítélésünkön nem esett csorba. Tevékenységi területeinket újra kellett formálni és a pénzhiány miatt egyre inkább csökkentek önálló rendezvényeink, de egyre több nagyszabású lovas megmozdulásnak lettünk társszervezői, résztvevői. Muszkán István vezetésével megalakult fogathajtó körünk, míg Vér Imre a túralovasok körének lett a vezetője. Örömmel kapcsolódtunk be az Első Magyar Pónifogathajtó Egyesület népszerűsítésébe, képzettségük fejlesztésébe.
Az évek teltével több nagymúltú lovastekintély adja segítségét munkánkhoz. A lovaskultúra általunk végzett hiteles, színvonalas ápolásában felbecsülhetetlen érdemük van tanítómestereinknek, akik közül már nincs velünk dr. Várady Jenő, Lénárd Béla, Fehér István, Szabó Géza, v. Czeczilowszky Béla, Balogh Lajos, dr. Bódai József, Némethy Tamás és a fi atalon eltávozott örök barát, Hargitai József. De hála az Úrnak, ma is élvezhetjük kitüntető barátságát dr. Pál János, v. Cserhalmi Pál, dr. Fehér Dezső, Váczi Ernő, Ornyik Sándor, dr. Hecker Walter, dr. Pataki Balázs, dr. Janza Frigyes, Ernst József, dr. Eöry István, dr. Mihók Sándor, dr. Pongrácz László uraknak. Tóth Béla és König Róbert művészeknek köszönhetően kiemelkedő szellemi értékek is gazdagítják sorainkat.
Néhány kiemelendő évszám:
1999 őszén felújítottuk és újraavattuk a Komáromi Katonai Lovas Emlékművet. Azóta is minden évben a hagyományőrző társegyesületekkel karöltve koszorúzási ünnepségen emlékezünk meg a harcok során áldozattá vált katonalovakra. Az egyedi megmozdulásért 2007-ben Szekeres Imre honvédelmi miniszter adományozta számunkra a 2. osztályú a Honvédelemért Kitüntető címet.
2003-ban részesei lehettünk a világ egyik legjelentősebb lovasversenyén a magyar kézművesség bemutatásának Aachenban.
2004-ben rendezői és szereplői voltunk az Országház Felsőházi Termében rendezett I. Parlamenti Lovas Konferenciának. Ezzel párhuzamosan tanácskozási joggal tagjai voltunk a négypárti Nemzeti Lovas Programot Előkészítő Eseti Bizottságnak, amely közel két évig 2-3 heti rendszerességgel ülésezett. Mindezekért munkánkat Szili Katalin házelnök az Országgyűlés Ezüstérmével jutalmazta. 2005-ben a Vajdahunyad várban kézműveseink tartottak bemutatót az EU-s országok vezetői számára rendezett fogadáson.
Az elmúlt három esztendőben számos felkérés érkezett hozzánk, hogy vállaljunk részt a lovaskultúra oktatásában. Dr. Elek Sándor, Muszkán István, Vér Imre és jómagam szerveztünk előadásokat a nemes cél érdekében. Vér Imre alelnökünk immáron negyedik szakkönyvével gazdagítja az ismeretanyagaikat bővíteni kívánó lovasok könyvtárát.
Megtiszteltetésnek vehetjük, hogy elismerésünknek köszönhetően állandó meghívottjai lettünk a Budapesti Lovas Juniális, az Attila Nap, a Hortobágyi Pünkösdölő, a Szentlőrinci Gazdanapok, a Rákóczifalvi Aratófalatok Ünnepe és a Móri Szüreti Lovasfesztivál országos rendezvényeinek.
Életünk utolsó 10 évében számtalan újságcikk, filmriport, tévés szereplés segítette növelni népszerűségünket.
Pajlócz András elnök