Szabályzatok
Készítette:
Sásváry Mónika
humánerőforrás - fejlesztési osztályvezető
Ellenőrizte:
Horváth Józsefné
gazdasági igazgató
Jóváhagyta:
Börzsei Tibor
vezérigazgató
A. Rész: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A Kollektív Szerződés hatálya
2. A Kollektív Szerződés felépítése
3. A Kollektív Szerződés megkötése és módosítása
4. A Kollektív Szerződés kihirdetése és közzététele
5. A Kollektív Szerződés rendelkezéseinek értelmezése
6. A Kollektív Szerződés felmondása
7. A munkáltató és a szakszervezetek közötti kapcsolat alapelvei
8. A szakszervezeti tevékenység elismerése és elősegítése
9. A szakszervezet támogatása
10. A szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye
11. A szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelmével kapcsolatos tájékoztatás
12. Egyes szakszervezeti jogok
I. Fejezet: A MUNKAVISZONY
13. Előnyben részesítési kötelezettség
14. Összeférhetetlenség, együttfoglalkoztatási tilalom
15. Tájékoztatási kötelezettség
16. A munkaviszonyra vonatkozó jognyilatkozatok alakszerűsége
17. A munkavégzés helye
18. A munkáltatói jogok gyakorlása
19. Nők, fiatalok és megváltozott munkaképességű munkavállalók védelme
20. Nemdohányzó munkahely
21. Próbaidő
22. A munkáltató kötelezettségei részmunkaidős foglalkoztatással kapcsolatban
23. Készenléti jellegű munkakörök
24. Végkielégítés
25. Rendkívüli felmondás
26. Eljárás a munkaviszony megszűnése (megszüntetése) esetén
II. Fejezet: A MUNKAIDŐ
27. A teljes munkaidő
28. A munkaidő-keretek
29. A munkarendek
30. A munkaidő beosztása
31. A munkaidő-beosztás közlése
32. Osztott munkaidő
33. A rendes munkaidőre vonatkozó egyéb rendelkezések
III. Fejezet: A PIHENŐIDŐK
34. A munkaközi szünet
35. A napi pihenőidő
36. Heti pihenőnap
37. Vasárnapi munkavégzés
38. Rendes szabadság
39. Tanulmányi munkaidő kedvezmények
IV. Fejezet: A RENDKÍVÜLI MUNKAIDŐK
40. A rendkívüli munkavégzés
41. A készenlét, az ügyelet
V. Fejezet: A MUNKA DÍJAZÁSA
42. Munkabérek megállapítása
47. Munkaidőn kívüli igénybevétel díjazása
48. Költségtérítések
49. Átirányítás (helyettesítés) kirendelés, kiküldetés
50. A munkabér védelme
VI. Fejezet: JÓLÉTI ÉS SZOCIÁLIS JUTTATÁSOK
51. A munkavállalók elismerésének formái és azok díjazása.
52. A jóléti és szociális juttatások formái.
53. Szociális juttatásra fordítható keretek
54. Munkaruha- és formaruha juttatás
55. Formaruha juttatás
56. Választható béren kívüli javadalmazási rendszer (kafeteria)
VII. Fejezet: A HÁTRÁNYOS JOGKÖVETKEZMÉNYEK, VALAMINT KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG SZABÁLYAI
57. A rendkívüli felmondáson kívül alkalmazható hátrányos jogkövetkezmények
58. A munkavállaló kártérítési felelőssége vétkes károkozás esetén
59. A munkavállaló vétkességre tekintet nélküli kárfelelőssége
60. A munkáltatói kárigény érvényesítése
61. A munkáltató kártérítési felelőssége
VIII. Fejezet: A MUNKAÜGYI VITÁK SZABÁLYAI
62. Esélyegyenlőségi Bizottság
D. Rész HATÁLYBA LÉPTETŐ, ZÁRÓ ÉS EGYÉB RENDELKEZÉSEK
1. számú melléklet: Pótlékok kezelése
2. számú melléklet: Munkavállalók elismerése
A jelen Kollektív Szerződést megkötöttnek tekintjük, és azt aláírásunkkal igazoljuk.
Hatályba lépés: 2009. január 01., a 20 pont kivételével, amely 2009. július 01-én lép hatályba.
Miskolc, 2008. december 16.
Érdekképviseletek nevében Társaság vezetése nevében
Börzsei Tibor
vezérigazgató
Miskolci Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezete
Forgalmi Érdekvédelmi és Érdekképviseleti Szakszervezet
Miskolci Autóbusz és Villamosvezetők Érdekvédelmi Szövetsége
A. Rész: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A Kollektív Szerződés hatálya
1.1. A KSz hatálya - a 1.2. pontban foglalt kivétellel- kiterjed a Miskolc Városi Közlekedési Zrt.
munkáltatóra, annak valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára.
1.2. Nem terjed ki a KSz hatálya az Mt. 188.§ (1) bekezdés szerinti vezető állású munkavállalókra. A
KSz hatálya az Mt. 188/A § szerinti munkavállalókra az Mt. X. fejezetében foglalt eltérő
rendelkezések figyelembevételével terjed ki.
1.3. A KSz időbeli hatálya határozatlan időtartamra szól.
2. A Kollektív Szerződés felépítése
2.1. A KSz szerkezetileg elkülönítve tartalmazza
a. a KSz-t megkötő felek közötti kapcsolatrendszert (kötelmi rész),
b. a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, gyakorlásuk és teljesítésük módját
valamint a vonatkozó eljárási rendet (normatív rész).
2.2. A KSz mellékletei a KSz részét képezik, módosításukhoz a KSz módosítása szükséges. A
mellékletek az alábbiak:
- 1. sz. melléklet: Pótlékok kezelése
- 2. sz. melléklet: Munkavállalók elismerése
- 3. sz. melléklet: Jóléti és szociális juttatások körét
- 4. sz. melléklet: Azon munkakörök jegyzéke, ahol nő és fiatal nem dolgozhat
- 5. sz. melléklet: Az igazolatlan távollét közös értelmezése
- 6. sz. melléklet: Az osztott munkaidő alkalmazásának részletes szabályai
2.3. A kizárólag határozott időtartamra (1 évre) érvényes rendelkezéseket a KSz függelékében kell
közzétenni.
3. A Kollektív Szerződés megkötése és módosítása
3.1. A Kollektív Szerződést egyrészről a munkáltató nevében a vezérigazgató, másrészről a
munkavállalók nevében az érdekképviseletüket ellátó szervezetek (szakszervezetek) kötik meg.
Amennyiben valamennyi szakszervezet együttes szerződéskötése nem lehetséges, a reprezentatív
szakszervezetek (Mt. 29.§ (2) bekezdés) kötik meg a kollektív szerződést. (Mt.. 33.§ (4)-(5)
bekezdés)
3.2. A KSz alkalmazása során képviselettel rendelkezőnek azt a szakszervezetet kell tekinteni,
amelynek működése - alapszabálya szerint - a Miskolc Városi Közlekedési Zrt -re terjed ki, vagy
amelynek valamely szervezete a Miskolc Városi Közlekedési Zrt - nél is működik.
3.3. A KSz módosítására az 3.1. sz. pontban foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell.
A módosítási javaslatokat a javaslattevő köteles valamennyi fél részére megküldeni. A módosítási
javaslattal kapcsolatos tárgyalásokat a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül meg kell kezdeni.
A felek a módosítási javaslatok vizsgálatára és megtárgyalására bizottságot hozhatnak létre, amelynek
működési feltételeit a munkáltató köteles biztosítani.
4. A Kollektív Szerződés kihirdetése és közzététele
4.1. A KSz kihirdetése a munkahelyeken szokásos módon elhelyezett hirdetményekkel és az aláírt
szövegnek a számítógépes hálózatra felvitelével történik.
4.2. A munkáltató köteles ellátni a KSz 1-1 példányával mindazokat a munkavállalókat, akiknek
munkaköri kötelezettsége a KSz rendelkezéseinek alkalmazása, illetőleg a szakszervezeteket és az
üzemi tanácsot.
4.3. A felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a KSz-ről, illetőleg módosításairól a munkavállalókat
fórumokon, megbeszéléseken, oktatásokon is tájékoztatják.
5. A Kollektív Szerződés rendelkezéseinek értelmezése
5.1. A felek megállapodnak abban, hogy bármelyik fél jogosult a KSz rendelkezéseinek közös
értelmezését írásban, álláspontjának egyidejű közlésével kezdeményezni. A közös értelmezésre
irányuló tárgyalási javaslatot egyik fél sem utasíthatja vissza.
5.2. A kialakított és mindegyik fél által aláírt közös értelmezések a KSz részét képezik (annak
mellékleteként).
6. A Kollektív Szerződés felmondása
6.1. A KSz-t bármelyik szerződéskötő fél legalább három hónapos határidővel, a munkáltatónál a jelen
KSz szerint alkalmazható leghosszabb - megkezdett - munkaidő-keret utolsó napjára felmondhatja
(Mt. 39§).
6.2. A felmondás jogát a Kollektív Szerződés megkötésétől számított hat hónapon belül egyik fél sem
gyakorolhatja.
6.3. A KSZ 6. pontjában foglaltaknak meg nem felelő felmondás érvénytelen.
B. Rész: KÖTELMI RÉSZ, A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉST KÖTŐ FELEK KÖZÖTTI KAPCSOLATRENDSZER
7. A munkáltató és a szakszervezetek közötti kapcsolat alapelvei
7.1. A munkáltató és a szakszervezetek közötti kapcsolat valamennyi formájában és minden szintjén az
alábbi alapelveknek kell érvényesülnie:
a. A felek egymás jogát és jogos érdekét tiszteletben tartják.
b. A felek tartózkodnak minden olyan magatartástól, amely a másik felet megillető jog érvényesülését kizárná vagy akadályozná, illetőleg alkalmas lehet arra, hogy a másik fél jó hírnevét hátrányosan
befolyásolja.
c. A felek a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség
követelményeinek megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni.
d. A kötelezettséggel terhelt fél köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy a másik fél
jogosultságához időben hozzájuthasson, illetőleg jogát időben és szerződésszerűen gyakorolhassa.
e. A felek közötti kapcsolat rendszeres és folyamatos.
f. A felek törekednek a konfliktusok megelőzésére, illetőleg a kialakult konfliktusok békés
megoldására.
8. A szakszervezeti tevékenység elismerése és elősegítése
8.1. A munkáltató - a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint - elismeri, elősegíti és támogatja a
képviselettel rendelkező szakszervezeteket, annak érdekképviseleti és érdekvédelmi tevékenységét.
8.2. A munkáltató valamennyi képviselettel rendelkező szakszervezet vonatkozásában érvényre juttatja
a szakszervezeti esélyegyenlőség elvét.
9. A szakszervezet támogatása
9.1. A munkáltató a képviselettel rendelkező szakszervezet működését támogatja.
9.2. Az egyes szakszervezetek részére nyújtott munkáltatói támogatásnak a szakszervezeti tagság
létszámaránya szerinti differenciálása nem sérti a szakszervezeti esélyegyenlőség elvét.
9.3. A támogatás konkrét módjait, formáit és feltételeit a munkáltató és a szakszervezetek közötti
megállapodások határozzák meg.
E megállapodásokat a felek a KSz hatálybalépését követő 6 hónapon belül megkötik és minden év második negyedévében felülvizsgálják.
10. A szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye
10.1. A tisztségviselőket megillető munkaidő-kedvezmény megállapításának alapjául szolgáló
taglétszámot a munkáltató a szakszervezeti tagdíjlevonások számának alapján határozza meg.
10.2. A munkáltató - az Mt. 25.§(4) bekezdés alapján és az ott írt mértékben - a szakszervezet tagjai
részére a szakszervezetek által szervezett képzés, továbbképzés céljára rendkívüli fizetett
szabadságot biztosít, amelynek igénybevételéről a szakszervezet önállóan dönt.
10.3. Az 10.1.-10.2. sz. pontokban írt munkaidő-kedvezmény igénybevételét
a. 1 napot meg nem haladó igénybevétel esetén legalább 3 munkanappal,
b. 1 és 15 nap közötti igénybevétel esetén legalább 1 héttel,
c. 15 napot meghaladó igénybevétel esetén legalább két héttel
korábban, írásban be kell jelenteni a szabadság engedélyezésére jogosult vezetőnek. A bejelentés megtétele az érdekelt szakszervezet kötelessége. A meghatározott határidő utáni megkeresések (kikérők) teljesítését a munkáltató jogosult indokolás nélkül elutasítani.
Az a. pontban foglaltaktól eltérően a munkaidő-kedvezmény igénybevétel legalább 2 munkanappal korábban is bejelenthető, ha arra a munkáltatóval való tárgyalás, az Mt. 19.§ (3) bekezdés szerinti képviselet ellátás, valamint a felettes szakszervezeti szerv rendkívüli ülésének összehívása teszi szükségessé.
10.4. A 10 pontban foglalt munkaidő-kedvezménybe nem számít be - a munkáltatóval való tárgyalás
időtartamán kívül - az olyan fórumokon való részvétel időtartama, amelyeket a munkáltató hívott
össze.
10.5. A szakszervezet által fel nem használt munkaidő-kedvezményt - de legfeljebb a munkaidő
-kedvezmény felét - a munkáltató az Mt. 25.§(5) bekezdés-ben foglaltak szerint megváltja. A
munkáltató a pénzbeli megváltás összegét az érintett szakszervezeti tisztségviselők átlagos, előző
naptári évi átlagkeresete alapján állapítja meg, és havonta utólag fizeti ki a szakszervezet részére.
A megváltás alapjául egyfelől a munkáltatói munkaidő-nyilvántartás, másfelől a szakszervezetek
által a tárgyév január 25. napjáig írásban megadott és változás esetén írásban módosított
tisztségviselői névjegyzék szolgál.
11. A szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelmével kapcsolatos tájékoztatás
11.1. A KSz-ben írt együttműködési kötelezettség keretében a szakszervezet évente, illetve változás
esetén haladéktalanul megküldi a munkáltatónak az Mt. 28.§ (1) valamint (4) bekezdés-ei alapján
munkajogi védelem alatt álló választott (kooptált) szakszervezeti tisztségviselői névsorát.
11.2. A tájékoztatónak tartalmaznia kell:
a. a szakszervezeti tisztségviselő megválasztásának időpontját,
b. a választott tisztség megszűnésének időpontját,
c. a szakszervezeti tisztség betöltésének időtartamát.
12. Egyes szakszervezeti jogok
12.1. A felek az Mt. 21.§(2) bekezdés szerinti szakszervezeti véleményezési jog gyakorlása
szempontjából a munkavállalók nagyobb csoportján a legalább 30 munkavállalót értik.
12.2. A szakszervezetek közreműködnek a munkahelyi konfliktushelyzetek megelőzésében, illetve
megszüntetésében. Ennek során az adott munkahelyen működő szakszervezeti tisztségviselők és a
szervezeti egység vezetője köteles álláspontját egyeztetni, eredménytelenség esetén pedig
szakszervezet vezetője köteles egyeztetést folytatni a munkáltatói jogokat gyakorló vezetővel.
12.3. Ha az Mt. 21-22. §, és a 94/A-G §-ai alapján a szakszervezet írásban tájékoztatást kér a
munkáltató vonatkozó intézkedéseiről és annak indoklásáról, a szükséges adatok rendelkezésre
bocsátásával 15 munkanapon belül írásban ad tájékoztatást.
12.4. A Társaság a kiemelkedő munkát végző munkavállalókat egyéni teljesítés, illetve komplex
értékelés alapján jutalomban részesítheti. A jutalmazási elvek kialakításában az illetékes partner
szakszervezeteket véleményezési jogkör illeti meg.
C. Rész: NORMATÍV RÉSZ A MUNKAVISZONYBÓL SZÁRMAZÓ JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK, EZEK GYAKORLÁSÁNAK ÉS TELJESÍTÉSÉNEK MÓDJA, VALAMINT AZ EZEKKEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSI REND
I. Fejezet: A MUNKAVISZONY
13. Előnyben részesítési kötelezettség
A munkaviszony létesítése során - egyenlő alkalmazási feltételek fennállása esetén - előnyben kell
részesíteni:
13.1. azt a munkavállalót, akinek a munkaviszonya az MVK Zrt.-nél vagy a Miskolc Holding Zrt.
valamely más tagvállalatánál önhibáján kívül megszűnt,
13.2. azt a munkavállalót, akinek közeli hozzátartozója (Mt. 139.§ (2) bekezdés) legalább 15 éve a
munkáltató alkalmazásában áll.
14. Összeférhetetlenség, együttfoglalkoztatási tilalom
14.1. A munkavállaló további munkaviszonyának, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának
előzetes bejelentési kötelezettségét, korlátozásait, nyilvántartásának és ellenőrzésének módját a
munkáltató külön utasításban szabályozza.
14.2. Közeli hozzátartozókat - a munkáltató előzetes írásbeli engedélyének vagy eltérő utasításának
hiányában - nem szabad olyan munkakörben alkalmazni, amelyekben egymással közvetlen
alá- illetve fölérendeltségi, elszámolási vagy ellenőrzési viszonyba kerülhetnek.
15. Tájékoztatási kötelezettség
15.1. A munkáltató a munkaszerződés megkötését megelőző eljárás során köteles a munkavállalót
tájékoztatni az Mt. 76.§ (7) bekezdésben rögzített adatokról.
15.2. A munkavállaló a munkaszerződés megkötése előtt köteles a munkáltatót tájékoztatni a
munkaviszony szempontjából lényeges adatairól és körülményeiről, így különösen:
- büntetlen előéletéről,
- az összeférhetetlenségi szabályoknak való megfeleléséről,
- végzettségéről, szakképzettségéről, speciális szakismeretéről, gyakorlatáról,
- szabad munkavállalásra képes állapotáról,
- ha a tervezett munkakör ilyen állapotban nem tölthető be, terhes állapotáról,
- a betöltendő munkakörrel összefüggő egészségi állapotáról.
16. A munkaviszonyra vonatkozó jognyilatkozatok alakszerűsége
16.1. Az Mt.-ben kötelezően előírt eseteken túlmenően írásba kell foglalni:
a. a további munkaviszony, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony előzetes bejelentését
(Mt. 108.§ (1) bekezdés),
b. az átirányítás (Mt. 83/A §), a kirendelés (Mt., 106.§ és 150.§ (1) bek) elrendelését,
c. a helyettesítés (Mt. 83/A (7) bek) elrendelését,
d. a munkavégzés alóli mentesülést, ha az a munkáltató engedélyén alapszik (Mt. 107.§ h.) pont),
e. készenlét, ügyelet elrendelését (Mt. 129.§),
f. rendkívüli munkavégzés elrendelését (Mt. 126.§),
g. bármilyen jellegű szabadság kiadását és igénylését,
h. kiküldetés (külszolgálat) elrendelését (Mt. 105.§),
i. munkakör átadás-átvételét,
j. a munkáltatói jogkör gyakorlójának személyéről szóló értesítést (Mt. 74.§).
16.2. Az 16.1. pont f.) alpontjában foglalt rendkívüli munkavégzést nem kell írásban elrendelni az
Mt. 128.§ (1) bekezdésben írt esetekben, illetőleg a már megkezdett napi munkavégzés
továbbfolytatása is elrendelhető szóban.
17. A munkavégzés helye
17.1. A munkavégzés helyét, valamint a munkavégzés helyének állandó vagy változó jellegét a
munkaszerződésben kell rögzíteni.
17.2. Változó munkahelyre történő alkalmazás esetén, a munkavállalóra irányadó telephelyet, valamint
a foglalkoztatás területét is pontosan meg kell határozni. A munkaszerződés megkötésének helyét
kell a telephelynek tekinteni, ha a munkaszerződés erre vonatkozóan nem rendelkezik.
17.3. Szokásosan telephelyen kívül végzik munkájukat a munkavállalók az alábbi munkakörökben a
munka jellegéből eredően:
- autóbuszvezetők
- villamosvezetők
- egyéb járművezetők
- jegyellenőrök
- pályamunkások
- menetirányítók
- beszerzők
- bérletpénztáros
- elektrikus
- autószerelő-műhelygépkocsivezető
- felsővezeték-szerelők
18. A munkáltatói jogok gyakorlása
18.1. A munkavállalók felett a munkáltatói jogokat a hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatban
meghatározott munkakört betöltő munkavállaló gyakorolja.
18.2. Több munkavállaló által együttesen elkövetett vétkes kötelezettségszegés vagy együttes
károkozás esetén - amennyiben a munkavállalók munkáltatói jogkörgyakorlója nem azonos - a
hátrányos jogkövetkezmény alkalmazása, valamint a munkáltatói kárigény érvényesítése tekintetében
a munkáltatói jogkört a vezérigazgató által írásban kijelölt munkavállaló gyakorolja.
19. Nők, fiatalok és megváltozott munkaképességű munkavállalók védelme
19.1. Nő és fiatal nem foglalkoztatható a 4. sz. mellékletben felsorolt munkakörökben.
19.2. Terhes nő - terhességének orvosi megállapításától - nem foglalkoztatható az alábbi
munkakörökben:
- járművezető
- üzemanyag kútkezelő
- járműtakarító
19.3. A munkáltató a megváltozott munkaképességű munkavállalók további foglalkoztatásával
kapcsolatban rehabilitációs bizottságot működtet. A bizottság működésének szabályait ügyrendje
határozza meg.
20. Nemdohányzó munkahely
20.1. A munkáltató a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának,
forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. Tv. 4/A §-ában foglalt felhatalmazás
alapján az MVK Zrt. minden telephelyét, illetve munkavégzésre kijelölt helyiségét nemdohányzó
munkahellyé minősíti
.
20.2. A nemdohányzó munkahellyé minősítés szabálya külön szabályzatban kerül rögzítésre, mely
szabályzat - átmeneti időszak alkalmazását követően - 2009. július 01-vel lép hatályba.
20.3. A nemdohányzó munkahellyé nyilvánított telephelyen, illetve munkavégzésre kijelölt
helyiségekben dohányzóhely nem jelölhető ki. A nemdohányzó munkahellyé minősítést a
személyforgalom számára nyitva álló valamennyi bejáratnál, valamint a nem kizárólag a munkavállalók
által igénybe vett helyiségekben - az igénybevevők által jól látható módon - tábla jelöli.
20.4. Az e pontban foglalt előírások munkavállaló által történő megsértése hátrányos jogkövetkezmény
alkalmazását vonja maga után.
21. Próbaidő
30 nap próbaidő kikötése kötelező, a próbaidő hossza legfeljebb 3 hónap lehet.
22. A munkáltató kötelezettségei részmunkaidős foglalkoztatással kapcsolatban
22.1. A munkáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a helyi hirdetőtáblákon megfelelő időben
tájékoztatja a munkavállalókat arról, hogy mely munkakörökben lehetséges a teljes munkaidős
foglalkoztatás részmunkaidős foglalkoztatássá történő átalakítása.
22.2. Ha a munkavállaló az 22.1. sz. pontban meghatározott tájékoztatás alapján kezdeményezi
munkaszerződésének módosítását, a munkáltató mérlegelési jogkörében dönt azzal, hogy döntését
köteles írásban és indokolással ellátva 15 napon belül közölni a munkavállalóval.
23. Készenléti jellegű munkakörök
23.1. Amennyiben valamely munkakör készenléti jellegűnek minősül, e körülményt a
munkaszerződésben (módosításban) rögzíteni kell.
23.2. Készenléti jellegű munkakör esetében a napi teljes munkaidő mértékét, a napi munkaidőt, a
munkaidő-keretet, a pihenőidőt - a KSz rendelkezéseitől eltérően - munkaszerződésben
(módosításban) lehet meghatározni.
24. Végkielégítés
24.1. A munkavállalót az Mt. 95.§-ában foglaltak teljesülése esetén a munkáltatónál munkaviszonyban
töltött
a. legalább 3 év esetén 1 havi
b. legalább 5 év esetén 2 havi
c. legalább 10 év esetén 3 havi
d. legalább 15 év esetén 4 havi
e. legalább 20 év esetén 5 havi
f. legalább 25 év esetén 6 havi
átlagkeresetének megfelelő összegű végkielégítés illeti meg
24.2. Az Mt. 95.§-ában foglaltak teljesülése esetén a munkáltatónál munkaviszonyban töltött
a. legalább 15 év esetén további 1 havi
b. legalább 20 év esetén további 2 havi
c. legalább 25 év esetén további 3 havi
átlagkeresetének megfelelő összegű többlet-végkielégítés illeti meg az Mt. 95.§ (4) bekezdésben foglaltakon felül azt a munkavállalót, akinek a munkaviszonyát a munkáltató rendes felmondással, a munkáltató oldalán felmerülő okból szünteti meg. E feltétel fennállása esetén sem illeti meg a többlet-végkielégítés azt a munkavállalót, akinek a munkáltató a munkaviszony megszüntetését megelőzően más - képzettségének és végzettségének megfelelő - munkakört ajánlott fel és azt a munkavállaló nem fogadta el.
25. Rendkívüli felmondás
A munkáltató, illetve a munkavállaló a munkaviszonyt az Mt. 96.§ (1) bekezdés alapján rendkívüli felmondással megszüntetheti.
25.1. A munkavállaló általi rendkívüli felmondást megalapozó kötelezettségszegésnek minősülhet
különösen:
a. ha a munkáltató a munkabért - jogellenesen - munkaszerződésben meghatározott mértéknél
kevesebb személyi alapbérrel fizeti meg,
b. ha a munkáltató a munkabért az előírt időtől eltérően - jogellenesen - legalább 5 nap késedelemmel
vagy legalább 3 egymást követő hónapban késedelmesen fizeti meg,
c. ha a munkáltató előzetes írásbeli felhívás ellenére sem biztosítja a munkavállaló számára az
egészséges, biztonságos munkavégzés munkafeltételeit és ezzel a munkavállaló további munkavégzése
egészségét, testi épségét veszélyezteti,
d. ha a munkáltató jogellenesen megszegi az Mt. 102.§-ban foglalt foglalkoztatási kötelezettségét.
25.2. A munkáltató általi rendkívüli felmondást megalapozó kötelezettségszegésnek minősülhet
különösen:
a. ha a munkavállaló a munkáltató sérelmére vagy munkaviszonyával összefüggésben bűncselekményt
követ el,
b. ha a munkavállaló a munkáltató jogos gazdasági érdekeit veszélyeztető magatartást tanúsít,
c. ha a munkavállaló ugyanolyan jellegű kötelezettségszegés miatt 2 éven belül már 2 alkalommal
hátrányos jogkövetkezményt tartalmazó munkáltatói intézkedésben vagy írásbeli figyelmeztetésben
részesült,
d. ha a munkavállaló legalább egy munkanapot igazolatlanul mulasztott oly módon, hogy 24 órán belül
nem értesítette a munkáltatót a mulasztás okáról. (5. sz. melléklet: Az igazolatlan távollét közös
értelmezése)
e. ha a munkavállaló a munkaidő alatti alkoholos állapotát az arra jogosult személy megállapította -
ideértve azt is, ha az erre irányuló eljárás lefolytatását jogellenesen meghiúsítja vagy az abban való
közreműködést jogellenesen megtagadja - illetőleg a munkáltatónál érvényes teljes alkoholtilalmat
megszegi,
f. ha a munkavállaló a tudomására jutott üzleti (üzemi) titkot vagy a munkáltatóra vonatkozó alapvető
fontosságú adatot, információt - így különösen a gazdasági, technológiai vagy piaci kapcsolatokra
vonatkozó adatokat - illetéktelenek tudomására hoz.
26. Eljárás a munkaviszony megszűnése (megszüntetése) esetén
26.1. A munkaviszony megszűnése (megszüntetése) esetén a munkavállaló köteles a munkakörét a
munkáltató által kijelölt munkavállalónak, a munkáltató által meghatározott rendben és módon,
írásban átadni. Ennek feltételeit a munkáltató határozza meg.
26.2. A felek az utolsó munkában töltött napon kötelesek egymással kölcsönösen teljes körűen
elszámolni.
II. Fejezet: A MUNKAIDŐ
27. A teljes munkaidő
27.1. A teljes munkaidő napi 8, heti 40 óra.
27.2. A készenléti jellegű munkakörökben (KSZ 23. pont) a napi teljes munkaidő mértékét a
munkaszerződésben kell meghatározni.
27.3. A felek megállapodása esetén a napi 8 órát el nem érő munkaidő részmunkaidőnek minősül
28. A munkaidő-keretek
28.1. A kisegítők, valamint a rugalmas munkaidő-beosztásban dolgozó munkavállalók munkaidőkeret
3 hónap, amelynek kezdete az év első, negyedik, hetedik és tízedik hónapjának első napja,
befejezése minden év harmadik, hatodik, kilencedik és tizenkettedik hónapjának utolsó napja.
28.2. Valamennyi más munkavállaló munkaidő kerete 1 hónap, amelynek kezdete az év első és további
hónapjainak első napja, befejezése a hónapok naptár szerinti utolsó napja.
29. A munkarendek
29.1. A munkáltatónál alkalmazott munkarendek:
a. általános munkarend,
b. kétműszakos munkarend,
c. többműszakos munkarend (Mt. 117.§ (1) bekezdés e.) pont),
d. megszakítás nélküli munkarend (Mt. 118.§ (1) bekezdés),
e. vezényelt munkarend (munkáltató határozza meg),
f. a munkáltatói jogkör gyakorlója által meghatározott egyéb munkarend.
Az f.) pont alkalmazása esetén a munkáltató a munkarendet az érintett szakszervezetekkel előzetesen véleményeztetni köteles.
29.2. Megszakítás nélküli munkarendben lehet foglalkoztatni
- a forgalmi utazó és nem utazó munkavállalókat,
- a járműkiadást biztosító munkakörben foglalkoztatott munkavállalókat,
- a munkáltató által meghatározott egyéb munkavállalói kört (Mt. 118.§ (2) bekezdés).
30. A munkaidő beosztása
30.1. A munkaidő-beosztás fajtái:
a. egyenlő (valamennyi munkanapon azonos a munkaidő),
b. egyenlőtlen (a munkanapokon teljesített munkaidő a munkafeladatok függvényében eltérő
mértékű),
c. kötetlen (a munkaidő beosztást illetve felhasználást a munkavállaló határozza meg),
d. rugalmas (a munkaidő beosztást és felhasználást részben a munkáltató, részben a munkavállaló
határozza meg.),
e. osztott (a napi munkaidőt kettő részletben kell letölteni).
30.2. A vezényelt munkarendben foglalkoztatott munkavállalók munkaidő-beosztását a vezénylési rend
határozza meg. Az érintett munkaköröket a munkáltató jogosult meghatározni.
30.3. A napi munkaidő kezdete és vége - a munkáltató eltérő utasításának hiányában -
6 - 14
14 - 22, illetve
22 - 6 óra.
A munkáltató az e pontban rögzítettektől eltérő munkaidő-beosztásban foglalkoztatja az egyműszakos telepes gépjárművezetőket, valamint a műhely gépkocsivezetőket.
30.4. A rugalmas munkaidő-beosztás részletes szabályait és az érintett munkavállalói kört a munkáltató
jogosult meghatározni.
E munkaidő beosztásban:
a. üzemidő: 6 - 18
b. eszmei munkaidő:
- hétfőtől csütörtökig 6 - 14
- pénteken (a hét utolsó munkanapja) 6 - 13
c. törzsidő:
- hétfőtől csütörtökig 8 - 14
- pénteken (a hét utolsó munkanapja) 8 - 13
d. peremidő:
- hétfőtől csütörtökig 6 - 8 és 14 - 18
- pénteken (a hét utolsó munkanapja) 6 - 8 és 13 - 18
A rugalmas munkaidő perem- és törzsidejétől való eltérést, kizárólag a munkáltatói jogkörgyakorlók engedélyezhetnek, előzetes igazgatói jóváhagyással.
A szervezeti egység működőképességét a munkahelyi vezetők a rugalmas munkaidő-beosztásra tekintet nélkül biztosítani kötelesek.
A napi munkaidő tartama a törzsidőnél kevesebb és 12 óránál több nem lehet.
A munkaidő-keret végén legfeljebb 8 többlet- illetve hiányzó óra vihető át a következő munkaidő-keretre
A munkavégzési kötelezettség alóli jogszerű mentesülés eseteiben illetőleg a munkahelyen kívüli munkavégzés eseteiben az eszmei munkaidőt kell figyelembe venni.
30.5. A kötetlen munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállalók körét a munkáltató egyoldalúan
határozza meg.
31. A munkaidő-beosztás közlése
31.1. A munkaidő-beosztást a munkáltató legalább 1 héttel korábban és egy hétre köteles az
Mt. 118/A § (4) bekezdésben meghatározott módon közölni.
A rendkívüli beosztást a munkavállaló szabadnapja előtti utolsó munkavégzésekor, illetve a beosztást megelőző 24 órával korábban, írásban kell közölni.
31.2. Az 31.1. sz. pontban foglaltak alól kivételt képeznek a forgalmi járművezetők és fordában nem
szereplő munkavállalók, akiknek a munkaidő-beosztása a megelőző napon készül, de a tervezet
szabadnapokat egy hétre előre köteles közölni az Mt. 118/A. § (4) bekezdésben meghatározott
módon. Az így közölt szabadnaptól eltérni csak rendkívüli esetben lehet.
32. Osztott munkaidő
A munkáltató osztott munkaidőt alkalmaz az alábbi munkakörökben:
- autóbuszvezetők
- villamosvezetők
- jegyellenőrök
- menetirányítók
- jegy- és bérletpénztárosok
Osztott munkaidő alkalmazása esetén a munkavégzés mentes időtartam legalább 3 óra.
Az osztott munkaidő alkalmazásának részletes szabályait a munkáltató határozza meg. (6. sz. melléklet).
33. A rendes munkaidőre vonatkozó egyéb rendelkezések
33.1. A munkavállalóra vonatkozó munkaidő-keretet a napi teljes munkaidő és az irányadó időszak
munkanapjainak száma figyelembevételével (a kettő szorzataként) kell képezni.
33.2. Járművezetőknél a napi munkaidőn belül a vezetéssel eltölthető idő különösen indokolt esetben
haladhatja meg a 9 órát, de 10 óránál több nem lehet. Különjárati járművezetők esetében a napi
munkaidőn belül a vezetéssel eltöltött idő nem haladhatja meg a 10 órát.
33.3. A munkaidőre vonatkozó fogalmak meghatározása tekintetében az Mt. 117.§ (1) bekezdés a.) -
j.) pontjai irányadóak.
33.4. A munkaidőre vonatkozó további fogalmak:
a. Munkaidő-keret: a munkavállalóra irányadó, naptárilag meghatározott időtartam illetve az ebben
az időtartamban kötelezően teljesítendő munkaidő-mennyiség.
b. Munkaidő-beosztás: a munkaidőkeret felosztása munkanapokra, valamint az egyes munkanapokon
a munkakezdési, a munkavégzési időpontok, valamint a munkavégzés időtartamának meghatározása. A munkaidő-beosztás körébe tartozik az általánostól eltérő munkarendben foglalkoztatottak
pihenőnapjának (pihenőidejének) meghatározása is.
c. Megszakítás nélküli munkarendben végzett munka: a megszakítás nélküli (éjjel-nappal, szünnap
nélkül) üzemelő munkahelyen munkában töltött idő, ha a munkavállaló műszakbeosztása rendszeresen
változik illetőleg az üzemelési napokon megszakítás nélküli munkavégzést előíró munkarend van.
Nem érinti a munkarend jellegét, ha a munkavállaló keresőképtelenség, szabadság, egyéb, jogszerű munkavégzés alóli mentesülés miatt ténylegesen munkát nem végez, feltéve, ha egyébként - mentesülés hiányában - a munkavégzési kötelezettsége fennállna.
III. Fejezet: A PIHENŐIDŐK
34. A munkaközi szünet
34.1. A munkaközi szünetet munkaidőn belül kell kiadni
.
34.2. Képernyő előtti munkavégzés esetén - ha a képernyő-figyelés meghaladja a 6 órát - óránként
10 perc pihenőidőt kell biztosítani. A pihenőidők nem vonhatók össze.
34.3. Indokolt esetben a forgalmi járművezetők részére a munkaközi szünet a munkaidő végén is
kiadható.
35. A napi pihenőidő
35.1. A gépjárművezetők és az osztott munkaidőben foglalkoztatottak (KSZ. 32. pont) részére - napi
munkájuk befejezése és a másnapi munkavégzés között - legalább 9 óra pihenőidőt kell biztosítani
.
35.2. Készenlétet követően - amennyiben készenlét alatt 4 óra időtartamot elérő munkavégzés
elrendelésére nem került sor - a munkavállalót pihenőidő nem illeti meg.
35.3. Az alábbi munkarendekben foglalkoztatott munkavállalóknál a munkavégzés közötti pihenőidő
mértéke minimum 8 óra:
a. készenléti jellegű munkakörök,
b. a megszakítás nélküli munkarendben és
c. a többműszakos munkarendben foglalkoztatottak, valamint
d. az idénymunkát végzők esetében.
36. Heti pihenőnap
36.1. Mt. 124. §. (3) bekezdés a. pontja és (4) bekezdés alkalmazása szempontjából vasárnap is
működő munkahelyek illetve munkakörök:
- forgalmi járművezetők
- menetirányítók
- központi menetirányítók
- bérletpénztárosok
- telepes járművezetők
- járműtakarítók
- forgalmi kisegítők
- járműgazda
- jegyellenőrök
- járműjavító üzem
- futójavító csoport
- műhely-gépkocsivezetők
- autószerelők
- három műszakos adminisztrátorok
- villamos karbantartó futójavító csoport
- műszerészek
- szerszámkiadók
- elektrikusok
- karbantartó pályamunkás
- három műszakos anyagkiadók
- létesítményüzemeltetési csoport munkavállalói
36.2. A pihenőnapok havonta - részben vagy egészben - összevontan is kiadhatók.
36.3. Többműszakos és megszakítás nélküli munkarendben - az Mt. 124.§ (7) bekezdésben
foglaltaktól eltérően - nyolc nap munkavégzést követően kötelező egy pihenőnap kiadása.
37. Vasárnapi munkavégzés
Az Mt. 124/A. § (1) bekezdés a.) pontja alkalmazása szempontjából a KSZ 36.1 pontja által tartalmazott felsorolást kell figyelembe venni.
38. Rendes szabadság
38.1. A rendes szabadság egynegyed részét a munkáltató az esedékesség évét követő év június 30-ig
köteles kiadni az Mt. 134 §-ban foglalt feltételek fennállása esetén.
38.2. A 12 órás munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállalók szabadságát úgy kell számítani,
hogy azonos naptári időszakra mentesüljön a munkavégzés alól, mint az általános előírások szerint
foglalkoztatottak.
39. Tanulmányi munkaidő kedvezmények
39.1. Tanulmányi szerződés kötése esetén a munkáltató - azonos feltételek esetén - előnyben részesíti
azokat a munkavállalókat, akik
- munkakörükhöz szükséges végzettség megszerzése érdekében képzésre jelentkeznek,
- hiányszakmákhoz szervezett átképzésre illetve betanító tanfolyamra jelentkeznek.
39.2. A nem iskolai rendszerű képzésben résztvevő munkavállalók tanulmányi kedvezményeit a
munkáltató utasításban szabályozza.
IV. Fejezet: A RENDKÍVÜLI MUNKAIDŐK
40. A rendkívüli munkavégzés
40.1. A munkáltató a rendkívüli munkavégzést - a KSZ 16. 2. pontjában írt kivétellel -írásban köteles
elrendelni. Az elrendelést indokolni kell, és - lehetőség szerint - meg kell jelölni a rendkívüli
munkavégzés várható időtartamát, megváltásának módját.
40.2. Baleseti helyszínelés esetén - ha az elrendelt készenlét vagy ügyelet időtartama alatt történik - a
helyszínre érkezéstől a helyszínelés befejezéséig terjedő időtartam rendkívüli munkavégzésnek
minősül.
40.3. A rendkívüli munkavégzés elrendelése szempontjából különösen indokolt esetnek minősülnek
különösen az alábbi esetek:
- forgalmi zavarok elhárítása
- rendkívüli forgalmi igény ellátása
40.4. A munkavállaló számára naptári évenként legfeljebb 300 óra rendkívüli munkavégzés rendelhető
el, ettől eltérően a forgalmi járművezetők részére legfeljebb 250 óra rendelhető el.
40.5. A forgalomban, az áramátalakító állomásokon foglalkoztatott munkavállaló a szolgálati beosztás
szerinti munkaidő tartamán túl is kötelesek munkát végezni, amíg leváltásukról nem gondoskodnak,
de ez készenléti jellegű munkakörben a 8 órát, egyéb munkakörben a 4 órát nem haladhatja meg.
A járművezetők vezetéssel töltött munkaideje ez esetben sem haladhatja meg a 10 órát
.
41. A készenlét, az ügyelet
41.1. Készenlétnek minősül a munkavállaló által megjelölt - a munkavégzés helyére tekintettel egy órán
belül elérhető - helyen töltendő szolgálat, amely alatt a munkavállaló a rendes munkaidején kívül
köteles meghatározott ideig munkavégzésre készen állni.
Készenlétet teljesít továbbá a különjáratos gépjárművezető a különjárati (megrendelt) idő nem vezetéssel töltött időtartamában.
41.2. Az Mt. 129.§(5) bekezdésben foglaltaktól eltérően elrendelhető további pihenőnapi készenlét
- baleseti helyszínelő
- villanyszerelő
- pályavasúti dolgozó
munkakörben foglalkoztatottak, valamint a hószolgálatra beosztottak részére.
41.3. Hószolgálati készenlét 12 órával korábban is elrendelhető.
41.4. Ügyeletnek minősül a munkáltató által meghatározott helyen és ideig történő - a munkavállaló
rendes munkaidején kívül eső - rendelkezésre állás.
41.5. A munkavállaló részére naptári évenként legfeljebb 300 óra ügyelet rendelhető el.
V. Fejezet: A MUNKA DÍJAZÁSA
42. Munkabérek megállapítása
42.1. Valamennyi munkavállaló munkabérét időbérben kell meghatározni.
42.2. A munkabér megállapításánál az Mt. 142/A §(2) bekezdés foglaltakon túlmenően figyelembe kell
venni a munkavállalónak a munkakör ellátáshoz szükséges, illetve hasznos képzettségét,
gyakorlottságát és személyi képességeit is.
42.3. A munkáltató köteles a munkavállaló személyi alapbérét megfelelően módosítani
a. az Mt. 84.§-ban írt esetekben,
b. a próbaidő eredményes letelte esetén, amennyiben a próbaidő tartamára ideiglenesen állapított
meg bért,
c. ha a munkavállaló besorolásának vagy munkakörének megváltozása azt - figyelemmel az
Mt. 142/A. §-ban foglaltakra - indokolttá teszi.
42.4. A felek minden évben az üzleti terv elfogadását követően a tárgyévre vonatkozóan
bérmegállapodást kötnek, amelyben meghatározzák a bérfejlesztési irányelveket is.
A bérmegállapodásra vonatkozó javaslatot a Társaság vezérigazgatója az üzleti terv elfogadását
követő 30 naptári napon belül megküldi az érdekképviseletek vezetői részére.
43. Bérpótlékok
43.1. Éjszakai pótlék
a. Az éjszakai munkavégzés meghatározására az Mt. 117.§ (1) bekezdés d. pontja irányadó.
b. A műszakpótlékban nem részesülő munkavállalókat 15% éjszakai pótlék illeti meg.
43.2. Műszakpótlék
a. Többműszakos munkaidő beosztás esetén a délutános műszakpótlék mértéke 15% az éjszakai
műszakpótlék mértéke 30%. Vezényléses munkarendi foglalkoztatás esetén a rendszeres és ciklikus
műszakváltás szükséges.
b. A megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalót a délutáni műszakban további
5% és az éjszakai műszak után további 10% műszakpótlék illeti meg.
c. A készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalót a megszakítás nélküli munkarendi
beosztásnak megfelelő műszakpótlék illeti meg, amennyiben egy napon belül váltótársa van a
munkavállalónak és a Kollektív Szerződés 33.4.c pontjában írt munkarendben foglalkoztatják.
d. Az autóbusz karbantartó, villamos-karbantartó, pályavasút és üzemfenntartási munkahelyeken
foglalkoztatottaknak a többműszakos, valamint a megszakítás nélküli munkavégzése esetén a
délutános műszakpótlék mértéke 15% éjszakai műszakpótlék mértéke 30%,
44. A rendkívüli munkavégzés ellenértéke
44.1. Nem jár ellenérték - sem szabadidő, sem pénzbeli díjazás - a kötetlen munkaidőben
foglalkoztatott munkavállalónak a rendkívüli munkavégzésért.
44.2. A rendkívüli munkavégzésként felmerült időket a felmerülésük jogcímén egyszer kell díjazni.
44.3. A munkaidő-kereten felüli munkavégzést az alkalmazott munkaidő-keret végén kell megállapítani
és elszámolni. Valamennyi egyéb rendkívüli munkavégzést a felmerülésük hónapjában kell elszámolni.
45. A készenlét és az ügyelet díjazása
45.1. Készenlét esetén a munkavállalót a készenlétben eltöltött időre személyi alapbérének 20%-a illeti
meg.
45.2. Ügyelet esetén a munkavállalót az ügyeletben eltöltött időre személyi alapbérének 40% illeti meg.
45.3. Ha a munkavállalót készenlét illetve ügyelet alatt munkára veszik igénybe, a rendkívüli
munkavégzés időtartamára a KSZ 44. pontjának szabályai szerint jogosult ellenértékre. Ez esetben
a rendkívüli munkavégzésként elismert idővel a készenlét (ügyelet) időtartamát csökkenteni kell.
45.4. A különjáratos gépjárművezetőt a különjárati idő nem vezetéssel töltött - készenléti -
időtartamára személyi alapbérének 30%-a illeti meg.
46. Munkaszüneti napon végzett munka díjazása
Munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén a munkavállalót az alábbi díjazás illeti meg:
- Havidíjas munkavállalót - a havi munkabérén felül - a munkaszüneti napon végzett munkáért járó
távolléti díj illeti meg.
- Órabérrel díjazott munkavállalót - a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabérén felül a
tényleges munkavégzés időtartamára távolléti díj illeti meg.
- Ha munkaszüneti napon a munkavállaló fizetett szabadságát tölti, a fizetett szabadságra díjazásán
felül megilleti a munkaszüneti nap díja is.
- A megszakítás nélküli vagy rendeltetése folytán e napon is működő munkarendben foglalkoztatott
munkavállalót a munkaszüneti napra nem illeti meg díjazás, ha e napon nem végez munkát, mert
pihenőnapként vagy szabadnapként adták ki részére.
- Munkaszüneti napon végzett rendkívüli munkavégzés idejére a munkaszüneti díjazáson felül a
munkavállalót 100%-os pótlék illeti meg.
47. Munkaidőn kívüli igénybevétel díjazása
A munkáltató által elrendelt jegyzőkönyvi meghallgatáson, tényfeltáró vizsgálaton való, munkaidőn kívüli közreműködés tényleges időtartamát a KSz 57.4. pont d. alpontjában foglaltak szerint kell díjazni.
48. Költségtérítések
48.1. Napidíj
Belföldi hivatalos kiküldetésben (Mt. 105.§) lévő és az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítő
munkavállalók napidíjának elszámolását a munkáltató hatályos utasítása tartalmazza.
48.2. Saját gépjármű igénybevétele
Saját gépjármű munkáltatói célú használatát és elszámolást a munkáltató külön utasításban
szabályozza.
49. Átirányítás (helyettesítés) kirendelés, kiküldetés
49.1. Az átirányítás (Mt. 83/A,§) 66 munkanap és a kirendelés (Mt. 106.§ és 150.§ (1) bekezdés)
időtartama egyenként 44 - 44 munkanap lehet naptári évenként, azonban összesen nem haladhatja
meg a 132 munkanapot.
49.2. Az 49.1. sz. pontban foglaltakon felül a kiküldetés időtartama további 66 munkanap lehet.
49.3. Kiküldetés esetén a munkavállalót az utazással töltött időre - ha az utazási idő a munkavállaló
munkaidő-beosztása szerinti munkaidőn kívül esik - személyi alapbére 40%-a illeti meg.
Ettől eltérően nem illeti meg utazási időre díjazás a rugalmas és a kötetlen munkaidő-beosztásban
foglalkoztatott munkavállalókat.
49.4. A helyettesítést - annak várható időtartama és a díjazás egyidejű megjelölésével - írásban kell
elrendelni. A helyettesítési díj mértékét a munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg a
többletfeladat mértékének figyelembevételével. A helyettesítési díj mértéke legalább a helyettesített
munkavállaló munkabérének 15 %-a, de legfeljebb összesen 50%-a abban az esetben is, ha a
helyettesítést több munkavállaló végzi.
Az egybefüggően 5 munkanapot el nem érő helyettesítés a díjazás szempontjából nem minősül
helyettesítésnek.
50. A munkabér védelme
50.1. A munkabér elszámolása és kifizetése
A munkavállaló részére járó munkabért havonta, utólag egy ízben kell elszámolni és kifizetni. A
munkáltatónál a bérfizetés napja a tárgyhót követő hónap tizedik napja, ha a bérfizetési nap
pihenőnapra, vagy munkaszüneti napra esik, a munkabért legkésőbb a megelőző munkanapon kell
kifizetni. A munkabér kifizetés átutalással banki folyószámlára történik. Amennyiben a munkavállaló
munkaviszony létesítésekor nem rendelkezik folyószámlával, azt 5 munkanapon belül köteles
pénzintézetnél igényelni és a bérszámfejtéssel írásban közölni a folyószámla számot, ahová a
munkabért utalni kell.
50.2. Hóközi munkabér előleg
A munkáltató kamatmentes fizetési előleget folyósíthat évi egy alkalommal annak a munkavállalónak,
aki rendkívüli esemény, körülmény miatt arra rászorul és a segélyezési bizottság azt jogosnak tartja.
Előleg folyósítható
- annak a munkavállalónak, aki legalább 6 hónapja a munkáltatónál munkaviszonyban áll és a
visszafizetés biztosítva van,
- legfeljebb 6 hónapos időtartamra.
Az előleg mértéke az igénylők számától és a rászorultság megítélésétől függ, maximális összege
50.000,- Ft.
VI. Fejezet: JÓLÉTI ÉS SZOCIÁLIS JUTTATÁSOK
51. A munkavállalók elismerésének formáit és azok díjazását a 2. sz. melléklet tartalmazza.
52. A jóléti és szociális juttatások formáit a 3. sz. melléklet tartalmazza.
53. Szociális juttatásra fordítható keretek
A munkáltató a szociális juttatásokra fordítható kereteket évente az üzleti terv elfogadását követően határozza meg.
54. Munkaruha- és formaruha juttatás
54.1. Munkaruha- és formaruha juttatásra jogosító munkaköröket, munkavállalókat megillető
ruhafajtákat és juttatási időket a munkáltató a szakszervezetek véleményezési jogának biztosításával,
külön szabályzatban rögzíti.
54.2. Formaruhára a munkavállaló akkor válik jogosulttá, ha olyan munkakörben létesít munkaviszonyt,
ahol őt a munkaköri jegyzék alapján az megilleti és munkaviszonya határozatlan időre szól.
Határozott idejű munkaviszony esetén azon járandóságok illetik meg a munkavállalót, melynek
kihordási ideje egyenlő vagy kisebb a határozott idő tartamától. Az egyéb jogviszonyban
foglalkoztatott munkavállalót, valamint a részmunkaidős és egyben nyugdíjas
munkavállalót formaruha juttatás nem illeti meg.
55. Formaruha juttatás
55.1. A munkáltató az SzB 36 Formaruha juttatási szabályzatban meghatározott munkakörökben és
mértékben az utazóközönséggel közvetlen kapcsolatban álló munkavállalót formaruha ellátásban
részesíti.
55.2. A juttatás mértékét, a jogosultak körét, a ruházat leírását, a viselési szabályokat, az ügyviteli
előírásokat az 55.1. pontja szerinti külön szabályzat rögzíti.
Munkaruha- és formaruha juttatást az SzB 35 Munkaruha juttatási szabályzat és az SzB 36
Formaruha juttatási szabályzat rögzíti.
56. Választható béren kívüli javadalmazási rendszer (VBK)
A munkáltató választható béren kívüli javadalmazási rendszert működtet, amelynek szabályait külön szabályzat rögzíti.
VII. Fejezet: A HÁTRÁNYOS JOGKÖVETKEZMÉNYEK, VALAMINT KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG SZABÁLYAI
57. A rendkívüli felmondáson kívül alkalmazható hátrányos jogkövetkezmények
57.1. A munkaviszonyból származó kötelezettségeit vétkesen megszegő munkavállalóval szemben
alkalmazható hátrányos jogkövetkezmények a következők lehetnek:
a. szigorú figyelmeztetés
b. megrovás,
c. bércsökkentés,
d. más munkakörbe helyezés
57.2. Az 57.1. pont c. és d. alpontja szerinti intézkedés időtartama 3 hónaptól 12 hónapig terjedhet.
A bércsökkentés mértéke legalább 5%, de legfeljebb 20% lehet, és nem sértheti a munkavállalóra
irányadó minimálbért.
57.3. Halmazati intézkedés nem alkalmazható. Az 57.1. pont c. és d. alpontjában meghatározott
hátrányos jogkövetkezmény végrehajtását a jogkörgyakorló legalább 3 hónap, illetve legfeljebb
12 hónap időtartamra próbaidőre felfüggesztheti. Ha a próbaidő alatt a munkavállaló nem követ el
olyan újabb vétkes kötelezettségszegést, amelyért ismételten hátrányos jogkövetkezményt
alkalmaznak vele szemben, a hátrányos jogkövetkezményt végrehajtani nem lehet. Ha viszont a
próbaidő alatt újabb hátrányos jogkövetkezményt szabnak ki vele szemben, a felfüggesztett
hátrányos jogkövetkezményt végre kell hajtani.
57.4. Eljárási szabályok:
a. A munkavállalóval írásban közölni kell, hogy milyen konkrét kötelezettségszegés alapos gyanúja
miatt folytatnak le vele szemben eljárást
b. A munkavállalót a tényállás tisztázása és védekezésének biztosítása céljából jegyzőkönyvileg meg
kell hallgatni. A munkavállaló jogosult védekezését írásban is előterjeszteni. A meghallgatá
időpontjáról a munkavállalót előzetesen tájékoztatni kell, ezáltal lehetőséget kell biztosítani számára
a jogi képviselő igénybevételéhez.
c. A tényállás tisztázása során tanú meghallgatásának illetve szakértő bevonásának is helye lehet.
Azokat, akiknek jegyzőkönyvi nyilatkozata lényeges kérdésben eltérő, szembesíteni kell.
A kötelezettségszegést bizonyító iratokat be kell szerezni és az ügy irataihoz kell csatolni.
A munkáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a munkavállaló munkaviszonyából eredő
kötelezettségét vétkesen megszegte.
d. A vizsgálat miatt kieső munkaidőre a munkáltató távolléti díjat köteles fizetni. Ha a vizsgálat a
munkavállaló munkaidején kívül történik, a vizsgálat tényleges időtartamára a munkavállalót személyi
alapbére illeti meg.
e. Ha az eljárás alapjául szolgáló magatartás miatt büntető (szabálysértési) eljárás is indult, annak
jogerős befejezéséig a határozat meghozatalát el lehet halasztani.
f. A munkáltatói jogkör gyakorlója a vizsgálatot személyesen vagy megbízottja útján folytathatja le.
g. Írásban meg kell szüntetni az eljárást, ha
- a munkavállaló meghalt,
- a munkavállaló nem követte el a terhére rótt cselekményt,
- nem bizonyítható a munkavállaló vétkes kötelezettségszegése,
- a kötelezettségszegés elévült,
- a munkavállaló munkaviszonya a határozat meghozatala előtt megszűnt.
h. A hátrányos jogkövetkezményt indokolt határozatban kell kiszabni.
A határozat rendelkező részből és indoklásból áll.
A rendelkező részben kell szerepelnie:
- a munkavállaló neve, személyi adatai, munkaköre,
- a vétkes kötelezettségszegés minősítése,
- az alkalmazott hátrányos jogkövetkezmény pontos meghatározása,
- a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatás.
Az indokolásnak tartalmaznia kell:
- a rendelkező rész alapjául szolgáló tényállást,
- a tényállás bizonyítékait,
- a munkavállaló védekezését és az azzal kapcsolatos megállapításokat,
- a megsértett rendelkezések ismertetését,
- a munkáltatói jogkör gyakorlója által figyelembe vett egyéb körülményeket.
i. A határozatot olyan módon kell kézbesíteni, hogy az átvétel és annak dátuma bizonyítható legyen.
57.5. A hátrányos jogkövetkezményt tartalmazó határozat azon a napon válik jogerőssé, amelyen
a. az eredménytelen békéltetést követően a kereset benyújtására nyitva álló határidő eredménytelenül
eltelt,
b. az egyezséget írásba foglalták,
c. a bírósági határozat jogerőssé vált,
d. ha a munkavállaló a munkaügyi jogvita kezdeményezésének jogáról írásban lemond.
A jogerőre emelkedést követően gondoskodni kell a határozat végrehajtásáról.
e. A hátrányos jogkövetkezményekről egységes nyilvántartást kell vezetni.
58. A munkavállaló kártérítési felelőssége vétkes károkozás esetén
58.1. Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke az alábbi esetekben haladhatja meg az egyhavi
átlagkereset 50%-át:
a. Tizenkettő havi átlagkeresetük erejéig felelősek az Mt. 188/A. § szerint vezetőnek minősülő
munkavállalók.
b. Hat havi átlagkeresete erejéig felelős az a munkavállaló, aki:
- munkáltatói jogkört gyakorol, ha a kárt termelési, gazdálkodási vagy ellenőrzési kötelezettsége
megszegésével okozta,
- aki a kárt gondatlan bűncselekménnyel, szabálysértéssel vagy különösen súlyos gondatlansággal
okozta,
- járművezetői munkakörében gondatlan károkozást követ el.
58.2. A munkavállalót terhelő kártérítés kiszabására a KSz. 57. pontjának előírásait kell - megfelelően
- alkalmazni.
59. A munkavállaló vétkességre tekintet nélküli kárfelelőssége
59.1. A leltározás részletes szabályait, a raktári készlet kezelésének részletes szabályait, a forgalmazási
veszteség elszámolható mértékét, a készletek biztonságos megőrzésének előírásait a munkáltató
külön utasításban rögzíti.
60. A munkáltatói kárigény érvényesítése
A munkáltatói kárigény közvetlenül érvényesíthető a munkavállalóval szemben 400.000, Ft összeghatárig.
61. A munkáltató kártérítési felelőssége
61.1. A munkáltató területére - a munkába járáshoz szükséges szokásos ruházati és személyi
felszerelési tárgyak kivételével - nagyobb értékű tárgyakat, csomagokat, nagyobb mennyiségű
készpénzt, értékpapírt behozni tilos.
Elkerülhetetlen esetben az ilyen értékek behozatalát a rendészetnél be kell jelenteni, akik
gondoskodnak az értékek megfelelő őrzéséről (értékmegőrző szekrényben, portaszolgálatnál
történő elhelyezéssel.)
Amennyiben a munkavállaló az előírt szabályokat megszegi, a bekövetkezett kárért a munkáltató
csak szándékos károkozás esetén felel.
61.2. A munkavállaló a kár észlelését követően haladéktalanul köteles minden elvárható intézkedést
megtenni a kár enyhítése és az elkövető kilétének felderítése érdekében. Ennek körében azonnal
köteles a rendészetet és közvetlen munkahelyi felettesét értesíteni. Az e kötelezettségek
teljesítésének elmaradása miatt bekövetkezett károkért a munkáltatót felelősség nem terheli.
61.3. A munkáltató területére bármilyen alkoholtartalmú ital, kábító hatású szer, robbanószer,
közbiztonságot veszélyeztető eszköz bevitele tilos.
VIII. Fejezet: A MUNKAÜGYI VITÁK SZABÁLYAI
62. Esélyegyenlőségi Bizottság
A felek megállapodnak abban, hogy Esélyegyenlőségi Bizottságot hoznak létre.
A Bizottság hatáskörét, összetételét, eljárásának módját és egyéb szabályait a felek külön megállapodásban rögzítik.
D. Rész HATÁLYBA LÉPTETŐ, ZÁRÓ ÉS EGYÉB RENDELKEZÉSEK
63. A jelen - módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt - Kollektív Szerződés 2009. január 01.
napján lép hatályba, kivéve a KSz. 20. pontja, amely 2009. július 01-én lép hatályba.
64. A Kollektív Szerződést megkötő felek a jelen - módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt -
Kollektív Szerződést a 63. pontban megjelölt időpontban kihirdetettnek tekintik.
65. A szerződő felek megállapodnak abban, hogy bármely fél jogosult - bármely kérdésben - a KSZ
bármely rendelkezésének közös értelmezését írásban, álláspontjának egyidejű közlésével
kezdeményezni. A közös értelmezésre irányuló tárgyalási ajánlatot egyik fél sem utasíthatja vissza.
A közzétett közös értelmezések a KSZ részét képezik.
1. számú melléklet
PÓTLÉKOK KEZELÉSE
1. Vontatási pótlék
Azon forgalmi autóbuszvezetőket, akik csuklós buszt vezetnek, a pótkocsit vontató járművezetőket a vontatás idejére, valamint a forgalmi villamoskocsi-vezetőket a pótkocsis szerelvénnyel közlekedés idejére fix összegű vontatási pótlék illeti meg.
A vontatási pótlék mértékét az alábbi táblázat tartalmazza:
bérsáv 2009 2010 2011 2012
(Ft/óra) (Ft/óra) (Ft/óra) (Ft/óra) (Ft/óra)
432 - 650 130,- 145,- 160,- 175,-
651 - 800 145,- 145,- 160,- 175,-
801 - 175,- 175,- 175,- 175,-
2. Járművezetési pótlék
Azokat a munkavállalókat, akik munkakörük ellátása mellett járművet is vezetnek, átalányként az alábbi pótlékban kell részesíteni:
- Műhely gépkocsivezető (vonalszerelő) 25,- Ft/óra
- Telepes autóbuszvezetőt, a menetrendszerű forgalomba való részvétel idejére 70,- Ft/óra
Az átalány mértékét a ledolgozott munkaidőre kell számfejteni.
3. Készenléti átalány
A vezényelt munkarendben foglalkoztatott munkavállalót - amennyiben osztott munkaidőben kerül foglalkoztatásra - készenléti átalányként az alábbi táblázatban összefoglalt, fix összegű pótlék illeti meg.
bérsáv 2009 2010 2012
(Ft/óra) (Ft/nap) (Ft/nap) (Ft/nap)
432 - 650 1250,- 1400,- 1600,-
651 - 800 1400,- 1400- 1600-
801 - 1600,- 1600,- 1600-
4. Oktatás díjazása
A kötelező szakmai oktatáson résztvevő alábbi munkavállalókat az oktatás idejére 640 Ft/óra fix összegű pótlék illeti meg:
- járművezetők
- forgalomirányítás dolgozói
- jegyellenőrök
- bérlet pénztárosok
- belszolgálatos gépkocsivezetők
- telepes járművezetők
- egyéb oktatásra kötelezett munkavállaló
A kötelező irányítási rendszer és munkavédelmi oktatáson résztvevő munkavállalókat az oktatás idejére a munkarendi beosztásnak megfelelő munkabér illeti meg.
Érdekképviseletek nevében Társaság vezetése nevében
Miskolci Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezete Börzsei Tibor
vezérigazgató
Forgalmi Érdekvédelmi és Érdekképviseleti Szakszervezet
Miskolci Autóbusz és Villamosvezetők Érdekvédelmi Szövetsége
Miskolc, 2008. december 16.
2. számú melléklet
MUNKAVÁLLALÓK ELISMERÉSE
1. Törzsgárdához tartozás anyagi elismerése
Azok a munkavállalók, akik a Törzsgárda Szabályzat valamennyi követelményének megfelelnek, az alábbi törzsgárda fokozatokra, és az azzal járó elismerésekre jogosultak:
Törzsgárda jutalom biztosítása olyan módon történik, hogy minden - a "munkaviszonyban töltött idő" számításainak szabályai szerint - MVK Zrt-nél eltöltött év után fix értékű jutalomban részesülnek a munkavállalók az alábbiak szerint:
Törzsgárda év Ft/év Jutalom értéke (bruttó)
10 év 5.000 50.000 Ft/fő
15 év 5.000 75.000 Ft/fő
20 év 5.500 110.000 Ft/fő
25 év 6.000 150.000 Ft/fő
30 év 7.000 210.000 Ft/fő
35 év 7.000 245.000 Ft/fő
40 év 7.000 280.000 Ft/fő
45 év 7.000 315.000 Ft/fő
A tárgyévben évfordulós munkavállalók részére a munkáltató a fenti táblázatban szereplő összeget jogosultság szerint bruttó készpénzjuttatás formájában a törzsgárda fokozatra szerzett jogosultság hónapját követő hónapban a havi bérkifizetéssel egyidejűleg kifizeti.
A fent meghatározott juttatásokon túl:
- a 40 év MVK Zrt-nél szerzett munkaviszonnyal rendelkező munkatársak 50.000 Ft. értékben
pecsétgyűrűt
- a 45 év MVK Zrt-nél szerzett munkaviszonnyal rendelkező munkatársak 100.000 Ft. értékben
karórát kapnak hűségük díjazására.
A részletes szabályozást a munkáltató belső utasítása tartalmazza.
2. Emléklap kitüntetés
A munkáltató a gazdasági munka elismeréseként "Emléklap" kitüntetést adományozhat.
A kitüntetéssel járó jutalom nettó összege 30.000,- Ft.
Az Emléklap kitüntetésben részesíthetők száma évente kerül meghatározásra.
A kitüntetésre biztosított keret felosztásánál a kerettel gazdálkodók az üzemi tanács helyi képviselőivel egyeztetni kötelesek.
3. Meszléri Zoltán díj
A munkáltató 2000. évben "Meszléri Zoltán Díj" néven PLAKETT kitüntetést alapított, melynek átadására évente a "Közlekedési Napok" alkalmával kerül sor.
Plakett elismerés azoknak a munkáltatónál alkalmazásban álló főfoglalkozású munkavállalóknak adományozható, akik:
- a közlekedés fejlesztésében végzett kimagasló, maradandó, példamutató tevékenységet folytatnak,
- akik a közösségi közlekedés érdekében magas színvonalú eredményes munkát végeztek legalább
egy évtizeden keresztül,
- illetve életmű elismeréseként.
Évente kiadható keret meghatározásáról és szakterületi felosztásáról, munkáltatói felterjesztés alapján - az üzemi tanács véleményezése mellett a társaság vezetője dönt. A kitüntetést ünnepélyes keretek között a vezérigazgató adja át. Az anyagi elismerés mértéke: a társaságnál január 1-jén érvényes minimálbér 5-szörös összege.
4. Balesetmentes közlekedés
A Miskolc Városi Közlekedési Zrt. a továbbiakban is ösztönzi, erkölcsileg és anyagilag elismerni kívánja a járművezetőknek a Társaság munkavállalójaként végzett tevékenységét, melynek ügyrendjét az alábbiak szerint szabályozza.
Az utasítás hatálya kiterjed a Társaság forgalmi autóbusz- és villamos-kocsivezetőire, továbbá minden olyan munkavállalójára, aki munkaidejében évente - menetlevél vezetésével dokumentálva - legalább 20.000 Km-t a közúti forgalomban vezet. Az időtartam a munkáltatónál járművezetőként való foglalkoztatás napjával kezdődik (forgalomba kerülés, villamos-kocsivezetői vizsga stb.)
Az erkölcsi- és anyagi elismerés fokozatai:
A balesetmentes közlekedés elismerését a munkáltató fix összeggel kívánja elismerni olyan módon, hogy minden balesetmentes MVK Zrt-nél eltöltött év után 7.000 Ft értékű jutalomban részesülnek a forgalmi autóbusz- és villamoskocsi vezető munkakörben foglalkoztatott munkavállalók az alábbiak szerint:
év javasolt összegek elismerés
7 49.000- oklevél
14 98.000- oklevél
21 147.000- oklevél
28 196.000- oklevél + emléklap
35 245.000- oklevél + emléklap
A részletes szabályozást a munkáltató belső utasítása tartalmazza.
Érdekképviseletek nevében Társaság vezetése nevében
Börzsei Tibor
Miskolci Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezete vezérigazgató
Forgalmi Érdekvédelmi és Érdekképviseleti Szakszervezet
Miskolci Autóbusz és Villamosvezetők Érdekvédelmi Szövetsége