Nagyfügedi Csicsergők Óvoda

                           

a “Közalkalmazottak jogállásáról szóló” 1992. évi XXXIII. törvény 20/A. § alapján

pályázatot hirdet

Nagyfügedi Csicsergők Óvoda

óvónő

munkakör betöltésére.

A közalkalmazotti jogviszony időtartama:

Határozatlan idejű

                       

Foglalkoztatás jellege:

Teljes munkaidő

A munkavégzés helye:

Heves megye, 3282 Nagyfüged, Szabadság út 5 szám.

A munkakörbe tartozó, illetve a vezetői megbízással járó lényeges feladatok:

Óvónői feladatok ellátása

Illetmény és juttatások:

Az illetmény megállapítására és a juttatásokra a “Közalkalmazottak jogállásáról szóló” 1992. évi XXXIII. törvény rendelkezései az irányadók.

                       

Pályázati feltételek:

•       Főiskolai, óvodapedagógusi végzettség

A pályázat részeként benyújtandó iratok, igazolások:

•       Óvodapedagógusi diploma, erkölcsi bizonyítvány, szakmai önéletrajz

A munkakör betölthetőségének időpontja:

A munkakör legkorábban 2015. október 12.-én betölthető.

A pályázat benyújtásának határideje: 2015.október 5

A pályázati kiírással kapcsolatos további információt Bánka-Forgó Judit nyújt a 20-4798998-as telefonszámon.

A pályázatok benyújtásának módja:

•       Postai úton, a pályázatnak a Nagyfügedi Csicsergők Óvoda címére történő megküldésével (3282 Nagyfüged, Szabadság út 5 szám ). Kérjük a borítékon feltüntetni a pályázati adatbázisban szereplő azonosító számot: KJT167942 , valamint a munkakör megnevezését: óvónő.
•       Személyesen: Bánka-Forgó Judit, Heves megye, 3282 Nagyfüged, Szabadság út 5 szám. .

A pályázat elbírálásának módja, rendje:

óvodavezetői hatáskör

A pályázat elbírálásának határideje: 2015. október 9

A pályázati kiírás további közzétételének helye, ideje:

–     Nagyfüged Község Önkormányzat hivatalos honlapja – 2015. szeptember 15

–     Nagyfügedi Csicsergők Óvoda honlapján www.nagyfugedovoda.atw.hu – 2015. szeptember 11

A KÖZIGÁLLÁS publikálási időpontja: 2015. szeptember 11

A pályázati kiírás közzétevője a Nemzeti Közigazgatási Intézet (NKI). A pályázati kiírás a munkáltató által az NKI részére megküldött adatokat tartalmazza, így annak tartalmáért a pályázatot kiíró szerv felel.

 

 

Díj fizetési kötelezettségek

229/2012.(VIII.28.) Korm. rendelet 23.§(1)c) szerint a különös közzétételi lista eleme a díjfizetési kötelezettség jogcíme és mértéke.

229/2012.(VIII.28.) Korm. rendelet 34.§(2) A gyermek, a tanuló a nevelési – oktatási  intézményben vett étkezésért a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározottak szerint térítési díjat fizet.

 

Étkezési térítési díjak összege

óvodás gyermek	100%	3*-i étkezés	265 Ft
	50%	3*-i étkezés	133 Ft
iskolás gyermek	100%	3*-i étkezés	339 Ft
	50%	3*-i étkezés	170Ft
felnőtt			710 Ft

 

 

NAGYFÜGEDI CSICSERGŐK ÓVODA

HÁZIREND

2015.09.01.

Szeretettel és tisztelettel köszöntjük a

Nagyfügedi Csicsergők Óvodájában!

Az elkövetkező években közös lesz az örömünk és a felelősségünk a gyermekek nevelése során. Ezért szeretnénk, ha kapcsolatunk a kölcsönös bizalomra és tiszteletre épülne, melyben valódi nevelőpartnerek lehetnénk. Ahhoz, hogy ez az együttműködés eredményes és hosszabb távon sikeres legyen, engedjék meg, hogy figyelmükbe ajánljuk az óvoda életét meghatározó fontosabb szokásokat, szabályokat. Bízunk benne, hogy ezzel segítjük az eligazodásban, a megértésben, és a gyermeki valamint szülői jogok és kötelességek megismerésében.

Házirendünk feladata, hogy – összhangban az óvoda pedagógiai programjával, a köznevelési törvényben és az EMMI rendeletekben foglaltakkal, valamint az SZMSZ szabályaival – segítse a Kedves Szülőket az óvodai életben való eligazodásban, tájékozódásban, a helyi szokások megértésében, megtanulásában.

Általános tudnivalók

Az óvoda neve: Nagyfügedi Csicsergők Óvoda

Címe: 3282 Nagyfüged, Szabadság út 5 szám

Telefon: 37-325-119

E-mail: bankaforgo@gmail.com

Honlap elérhetősége: nagyfugedovoda.atw.hu és a facebookon keresztül a nagyfügedi óvoda.

Az óvoda fenntartója: Nagyfüged Községi Önkormányzat

Óvodavezetője: Bánka-Forgó Judit

Elérhetősége: a fenti telefonszámon és a fenti emailen keresztül.

Fogadónapja: minden kedden

Óvodavezető helyettese: Antalné Molnár Mária

Elérhetősége: a fenti telefonszámon

Fogadónapja: minden hétfőn 11.00-12.00

Logopédus: Bódi Miklósné

Elérhetősége: hétfői napokon 9.00-11.00

Gyermekvédelmi felelős: Berta Györgyné

Elérhetősége: a fenti telefonszámon

Fogadónapja: minden szerdán 13.00-14.00

Élelmezésvezető: Gulyás Györgyi

Elérhetősége: a fenti telefonszámon és mindennap 10.00-11.00 az irodában

A házirend kötelező elemei:

1. A gyermek távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások
2. Térítési díj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések, a gyermekek által előállított termék vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai
3. A szociális támogatások megállapításának és felosztásának elvei
4. A gyermekek véleménynyilvánításának, a szülők rendszeres tájékoztatásának rendje és formái. A gyermekek és szüleik jogai és kötelességei.
5. A gyermekek jutalmazásának elvei és formái
6. Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei
7. Az óvodai felvétel, átvétel rendje
8. A nevelési év rendje, a gyermekek érkezése, távozása
9. Az óvoda nyitva tartása, napirendje – óvodai életrend
10. A gyermekek egészséges életmódjára vonatkozó feladatok és szabályok
11. Gyermekvédelem és baleset megelőzés
12. Egészségügyi feladatok ellátása
13. A gyermekek értékelése
14. A gyermekek célszerű öltözete az óvodában
15. Az óvodai elhelyezés megszűnése és a beiskolázás
16. Hit- és vallásoktatás helye és ideje
17. Nemzetiségnek megfelelő nevelés biztosítása
18. Különleges gondozás biztosítása
19. Házirend nyilvánossága
20. Záró rendelkezések – házirend hatálya

1. A gyermekek távolmaradásával, mulasztásával kapcsolatos szabályok

A távolmaradás lehetséges esetei:

• Betegség → orvosi igazolással igazolható.
• Családi program → az óvónő előzetes tájékoztatásával, igazolt hiányzás
• A két hetet meghaladó távollétet, az óvoda „kérelem” nevű beadványon a szülő írásban kérelmezheti, és indokolt esetben azt az óvodavezető engedélyezheti.

Mi, a gyermekek érdekét szem előtt tartva, a rendszeres óvodába járás hívei vagyunk, ezért kérjük Önök is próbáljanak ehhez alkalmazkodni.

Beteg gyermek nem látogathatja a nevelési-oktatási intézményt.

Ha a pedagógus megítélése szerint a gyermek beteg, a lehető legrövidebb időn belül értesíti a szülőket. Azt, hogy a gyermek ismét egészséges, orvosnak kell igazolnia. Az igazolásnak tartalmaznia kell a távollét pontos időtartamát. Az igazolás átadását és átvételét írásban kell igazolni. /A szülő átadja a dajkának vagy az óvónőnek, erről írásos átvétel készül./

Igazolt a mulasztás, ha a szülő előzetesen bejelentette, hogy nem viszi óvodába a gyermekét és a csoport óvónője ehhez hozzájárult.

Ha a gyermek távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan.

Hiányzás eljárásrendje:

• Szóban történő bejelentés. Ehhez is a csoport óvónője vagy a vezető óvónő hozzájárulása szükséges.
• A hiányzásról szóló bejelentésről, igazolásról értesült óvodai alkalmazott az Igazolások, kérelmek nyomtatványon keresztül köteles visszaigazolni a bejelentés megtörténtét. A bejelentés írásban, szóban /telefonon/ keresztül is történhet.
• A gyermek igazolatlanul 10-nél több napot hiányzik, a szülőt 2 alkalommal írásban felszólítjuk, figyelmeztetjük az igazolatlan hiányzás következményeire.
• 10 nap igazolatlan hiányzás esetén intézkedési tervet készítünk. Írásban értesítjük: a jegyzőt, a gyermekjóléti szolgálatot és a szabálysértési hatóságként eljáró járási hivatalt.

A késések és azok igazolása

Ha a gyermek a napirend szerint az óvodai beérkezés záró időpontjáig nem érkezik meg, a késését igazolni kell.

A késéseknél nem kell figyelembe venni azokat a késéseket, melyek:

– a rendkívüli időjárási körülmények miatt következtek be

– a gyermek önhibáján kívüli körülmények miatti következtek be.

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 247.§c) pontja szerinti szabálysértési tényállás megvalósulásához szükséges mulasztás mértéke az adott nevelési évben az óvodai nevelésben részt vevő gyermek esetében 11 nap. A szülő által igazolt késések és mulasztások együttes értéke nem haladhatja meg a 11 óvodai nevelési napnak megfelelő időtartamot. A késések idejét a nevelési évben össze kell adni. Rendszeres késés miatt keletkezett igazolatlan órák intézményvezetői felszólítást vonnak maguk után.

2. Étkezés – térítési díj befizetése, visszafizetése; a gyermekek által előállított termék, dolog díjazás szabályai

Az óvodai nevelés ingyenes. Fizetési kötelezettség az alábbiakban terheli a szülőket:

• A gyermekek napi 3x-i étkezésének térítési díja. (tízórai, ebéd, uzsonna)

Az étkezés és a szolgáltatások fizetése az élelmezés vezetőnél, minden hónap 10.-éig történik. A térítési díjat előre kell megfizetni, a túlfizetés összege a következő havi térítési díj összegéből levonásra kerül.

Hiányzás esetén az étkezés lemondható minden nap 8.30 óráig telefonon vagy személyesen. A lejelentés 24 óra múlva lép életbe, és a következő havi ebédbefizetésnél írható jóvá. Teljes hét lemondása az előző hét péntek 9 óráig lehetséges. Le nem jelentett lemondás esetén a szülő nem igényelheti a visszafizetést. Lemondáskor kérjük jelezni a hiányzás kezdetének és befejezésének napját, vagyis, hogy mettől-meddig kérik a lemondást.

A gyermek által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai

Az óvodai foglalkozások keretében, az óvodai nevelés részeként, rendszeresen, csoport keretében elkészített dolgok vagyoni jogának átruházása esetén az óvoda nyereségre, bevételre nem tesz szert.

3. A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei
4. szociális támogatás állapítható meg annak a gyermeknek, akinek a szülője ez iránt írásbeli kérelemmel fordul az intézményt fenntartó önkormányzathoz.
5. A szociális támogatások lehetőségéről az intézmény minden nevelési év kezdetekor tájékoztatja a gyermekek szüleit.

A tájékoztatás formája:

– a szülő szóbeli tájékoztatása,

– tájékoztatás kitűzése az óvoda hirdetőtábláján.

3. A szociális támogatás iránti kérelem a nevelési év bármely időpontjában benyújtható. Szociális támogatás csak a következő szociális körülményeknek megfelelő gyermeknek adható (jövedelmi viszonyok, családi körülmények stb.
4. A gyermekek véleménynyilvánításának, a szülők rendszeres tájékoztatásának rendje és formái

A gyermek, s így a szülő joga, hogy hozzájusson a gyermek jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról, a személyét, illetve a fejlődését érintő kérdésekről.

A szülő joga, hogy információt kapjon:

– az óvoda működésével, működési rendjével kapcsolatos kérdésekről,

– az óvodai pedagógiai programról, és a helyi nevelési tervről.

A szülő joga, hogy kérdést intézzen az óvoda vezetőihez, pedagógusaihoz, az óvodai szülői közösséghez, s arra legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül – az óvodai szülői közösségtől a tizenötödik napot követő első ülésén – érdemi választ kapjon

Tisztelettel kérjük Önöket, hogy se a gyermekekkel kapcsolatos, se magánjellegű beszélgetésekre az óvónőt munkája közben hosszabb időre ne vonják el a gyermekcsoporttól, mert balesetet idézhet elő, és zavarja a nevelés-oktatás folyamatát! Kérjük, hogy a megfelelő fórum keretében kérjenek tájékoztatást a gyermekek fejlődéséről. Ezek a következők:

• Szülői értekezlet, évente minimum 3 alkalommal
• Fogadóóra, szülői illetve óvónői kezdeményezésre
• Rendezvények, ünnepek, előzetes tájékoztatás szerint, meghívóval
• Családlátogatás, óvónői, szülői kezdeményezésre
• Eseti megbeszélés az Önök kezdeményezésére.
• A fogadóórák ideje a házirend első részében találhatóak meg.

A bejárati ajtón elhelyezett hirdetményeken keresztül tájékoztatjuk Önöket az aktuális programokról, esetleges kérésekről. Kérjük, ezt naponta kísérjék figyelemmel!

Az óvoda Helyi nevelési programja megtalálható az irodában és a honlapon.

Az óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata a vezetői irodában, az óvodavezetőtől kérhető el. Ezek a belső szabályzó dokumentumok megtekinthetők az óvoda honlapján is.

Az óvoda különös közzétételi listája elektronikus formában az óvoda honlapján olvasható.

 A gyermek véleménynyilvánításának rendje, formája

 A gyermek joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson:

– az intézmény működésével és a gyermekkel kapcsolatos minden kérdésről,

– az őt nevelő pedagógus munkájáról,

– az óvoda működéséről.

A gyermek helyett a szülő a véleménynyilvánítási jogokat:

– szóban:

– a szülői értekezleteken, fogadó órákon illetve

– az óvoda vezetője vonatkozásában fogadóórája idejében,

– a szülői közösség vonatkozásában az óvodai szülői szervezet ülésein, illetve a szülői közösség által meghatározott időpontokban;

– írásban az érintett személyhez, illetve fórumhoz való benyújtással gyakorolhatja.

A véleménynyilvánítás formái különösen:

– személyes megbeszélés,

– gyűlésen, fórumon való felszólalás, véleményközlés,

– írásos megkeresés, véleménynyilvánítás.

A pedagógusok és az intézményvezetők feladata, hogy biztosítsák a szülők véleménynyilvánítási szabadságát.

A véleménynyilvánítás gyakorlása során a szülő nem sértheti – az óvoda alkalmazottjainak, – a többi gyermeknek, és a gyermekek szüleinek a személyiségi jogait, emberi méltóságát.

A gyermekek és a szülők jogai, kötelességei

1. A gyermek jogai

• A gyermeknek joga, hogy a nevelési intézményben, biztonságban és egészséges környezetben neveljék, óvodai életrendjét, pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki.
• Magyarországon minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni.
• A gyermek személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. Nem vethető alá testi fenyítésnek, embertelen, megalázó büntetésnek, vagy bánásmódnak.
• A gyermek képességeinek, érdeklődésének, adottságának megfelelő nevelésben részesüljön.
• Személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát az óvoda tiszteletben tartja. E jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai testi épségét.
• Az integrációs képesség kibontakoztató programba bekapcsolódjon – amennyiben megfelel a programban való részvétel feltételeinek.
• A gyermeknek joga, hogy a nevelési intézményben, biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki.

2. A gyermek kötelessége:

• Az óvodapedagógus felügyelete és irányítása mellett életkorához és fejlettségéhez mérten közreműködjön saját környezetének és az általa használt eszközök rendben tartásában.
• Óvja saját és társai testi épségét, egészségét. Sajátítsa el és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket.
• Az előírásoknak megfelelően kezelje a játékeszközöket és felszereléseket.

3. A szülő jogai és kötelességei

• Minden szülőnek joga van, hogy szülői értekezleten tájékoztatást kapjon az óvoda munkájáról, a helyi nevelési programról.
• Fogadóórán tájékoztatást kapjon gyermeke fejlődéséről.
• Gyermeke neveléséhez tanácsot kérjen és kapjon az óvodapedagógustól.
• Az óvodában a szülők jogaik érvényesítésére, kötelességeik teljesítése érdekében szülői szervezetet hozhatnak létre.
• A gyermekek nagyobb csoportját, az óvodai létszám 50 %-át érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési – oktatási intézmény vezetőjétől. Az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor az SZMK képviselője tanácskozási joggal vehet részt a nevelőtestületi értekezleten.
• Az SZMK az SZMSZ megtárgyalásakor az óvoda működéséről véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet.
• A szülő kötelessége, hogy biztosítsa gyermeke óvodai nevelésben való részvételét. A fogadóórán, szülői értekezleten elhangzottak alapján figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését és kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó óvodapedagógusokkal.
• Tiszteletben tartsa az óvoda pedagógusainak, alkalmazottjainak emberi méltóságát és jogait.
• Gyermekét tisztán, gondozottan hozza óvodába.
• Elősegítse gyermeke közösségbe illeszkedését az óvoda pedagógusainak és az óvodai tevékenységek pozitív beállításával gyermeke előtt.
• Az óvodai szokások megismerésével a családban is alkalmazva erősítse a szokások elsajátítását.

5.A gyermekek jutalmazásának elvei és formái

1. A gyermekek jutalmazásának elvei

Jutalom különböző szempontok figyelembevételével adható.

Kiemelt szempontok:

– magatartás,

– kiemelkedő teljesítmény.

A magatartással kapcsolatban jutalmazható a követendő, helyes, példamutató közösségi magatartás.

A teljesítménnyel kapcsolatban jutalmazható:

– az kiemelkedő tevékenység,

– példamutató, kiemelkedő, kulturális élet területén elért jó eredmény, illetve tevékenység.

A jutalmazás történhet:

– egyénileg, gyermekenként

– csoportosan, adott közösség számára.

2. A gyermekek jutalmazásának formái

A gyermekek jutalmazásának főbb formái:

– szóbeli dicséret,

– írásbeli dicséret.

A szóbeli dicséret valamely gyermeki közösség előtt, nyilvánosan történik.

Írásbeli dicséret: oklevél átadással történik.

A szóbeli és írásbeli dicséret ünnepélyes keretek között is adható, ha arról a jutalmazó úgy dönt.

A jutalmazások fokozatai:

– óvónői szóbeli dicséret,

– óvónői írásbeli dicséret, – óvodavezetői szóbeli dicséret,

– óvodavezetői írásbeli dicséret.

6. Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei

Az óvodai házirend megsértésének formái:

• ha a szülő a napirend be nem tartásával akadályozza a kötelező és kötetlen foglalkozások vezetését,
• ha elkésnek a kijelölt időpontban megtartott óvodai rendezvényekről
• ha az óvónők segítő szándékú tanácsait nem alkalmazza a gyermeke nevelésénél és ezért magára és társaira is veszélyes a gyermek magatartása,
• ha a szülő kulturálatlan viselkedéssel zavart kelt az óvoda életében,
• ha rendszeresen elmulasztja az ebédbefizetéseket,
• ha nemtetszését úgy nyilvánítja ki, hogy a szülőtársai között tévhitet terjeszt, és ezzel az óvoda hitelét rontja,
• betegen, vagy félig gyógyult állapotban hozza be gyermekét az óvodába, tiszteletlen modorban beszél az óvoda dolgozóival.

A házirend előírásainak súlyos megsértése esetén az alábbi fegyelmezési módszereket alkalmazza az intézmény vezetése:

Az óvodavezetőnek való bejelentés után, az illetékes személyes elbeszélgetést kezdeményez a sértett és elkövető között, először szóban, majd írásban. Amennyiben a helyzet nem változik az óvoda vezetője írásban jelzi a Jegyzőnek. Ha többször fordul elő ugyanaz a rendbontás, javasolhatja a vezető a másik óvodába való beiratkozást, illetve ha több pontban megsérti a szülő a Házirendet, és a Nevelőtestület véleménye is alátámasztja, akkor a gyermek elhelyezése óvodánkban azonnal megszűnik.

7. Az óvodai felvétel, átvétel eljárásrendje

Az óvodai beíratás minden évben, április hónapban történik. A fenntartó az óvodai beiratkozás idejéről, az óvodai jogviszony lésítésével összefüggő eljárásról a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább 30 nappal közleményt vagy hirdetményt tesz közzé a saját honlapján, valamint a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább 30 nappal közlemény vagy hirdetmény közzétételét kezdeményezi a fenntartásában működő óvoda honlapján, ennek hiányában, a helyben szokásos módon.

• Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. Az óvodába a gyermek – e törvényben foglalt kivétellel – harmadik életévének betöltése után vehető fel. A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti, a gyermekek felvétele folyamatos. [Nkt. 49. § (1)].
• A különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben közösen gyakorolják jogaikat akkor is, ha a szülői felügyeletet a szülők megállapodása vagy a bíróság döntése alapján az egyik szülő gyakorolja, kivéve, ha a gyermekétől különélő szülő felügyeleti jogát a bíróság e tekintetben korlátozta vagy megvonta.

Óvodai előjegyzéshez szükséges okiratok [EMMI rendelet 20.§(3)]

• Óvodai felvétel iránti kérelem (1. számú melléklet),
• A gyermek (személyi azonosítója) születési anyakönyvi kivonata,
• A gyermek lakcímet igazoló hatósági igazolványa,
• A gyermek TAJ száma,
• Sajátos nevelési igényű gyermek esetén a szakvélemény másolat,
• A beírató szülő személyi azonosító és lakcímet igazoló hatósági igazolványa,
• Munkáltatói igazolás a körzetben dolgozó szülőtől, ha nem a körzetben lakik,
• Tartós betegségről orvosi igazolás, MÁK igazolás magasabb családi pótlékról,

• Határozat /amennyiben az ezzel járó kedvezményt igénybe kívánja venni/.

Beíratáskor a szülő kézhez kapja az óvoda Házirendjét a beíratást végző leendő kiscsoportos óvodapedagógustól.

Az óvoda megkezdése előtt lehetőség van az apás-anyás- óvodás ismerkedésre. Ennek időpontjáról a mindenkori kiscsoportos óvodapedagógusokkal egyeztessenek a szülők. /Óvodába csalogató/

Az új gyermekek a beszoktatás első hetében 12.30 óráig vesznek részt az óvodai nevelésben. Másik óvodából érkező gyermekre is vonatkozik a rendelkezés, mert az új közösséget meg kell szoknia.

Üres férőhely esetén évközben is elfogadunk jelentkezést, átvételi kérelmet. Felvételi kérelem elutasításáról határozat formájában értesítjük a szülőt.

A gyermekek csoportba sorolásáról – a szülők és a pedagógusok véleményének figyelembevételével – az óvodavezető dönt. Az óvodában életkor szerint kialakított csoportok működnek: kiscsoport, középsőcsoport, nagycsoport.

Óvodai felvételi eljárásrendünk a honlapunkon található meg.

8. A nevelési év rendje, a gyermeke érkezése, távozása

Az óvodai nevelési év szeptember 1-től, a következő év augusztus 31-ig tart.

Az óvoda június 1-től augusztus 31-ig nyári napirend szerint, összevont csoportokkal működik.

Az óvoda a nyári időszakban 4-6 hétig tart zárva, melynek pontos időpontjáról február 15-ig a faliújságon értesítjük a szülőket.

Az óvoda hétfőtől – péntekig, naponta 7.00 – 17.00 óráig tart nyitva. 7.00 – 7.30 óráig, illetve délután 16.00 – 17.00 óráig összevont csoport működik.

Hetenként egyszer délelőtt 8.00 – 11.30 óráig logopédus foglalkozik azokkal a gyerekekkel, akik részére a szakvéleményben előírta.

Az ünnepek miatti munkarendben bekövetkezett változást a szülők a bejárati ajtón kifüggesztett értesítésben olvashatják.

A szülői értekezlet és a fogadóóra időpontjáról értesítést kapnak a szülők.

Az óvodában 5 nap nevelés nélküli munkanap megtartására kerül sor, melynek időpontjáról a zárva tartást megelőzően 7 nappal a faliújságon írásban értesítést kapnak a szülők. Ezeken, a napokon a dolgozó szülők gyermekeinek ügyeletet tartunk, ha igényt tartanak rá.

A zavartalan napirend és a gyermekek biztonsága érdekében 8.30 órától az ajtót zárva tartjuk, eddig minden gyermek érkezzen meg az óvodába.

A kis- és nagykaput is zárva tartjuk. A kint elhelyezett csengővel lehet jelezni.

A gyermekeket 12.30 – 13.00 óráig, illetve 15.30 órától lehet hazavinni.

Kérjük a szülőket, hogy gyermekeiket kísérjék be az óvodába. Amennyiben a gyermek egyedül érkezik, vagy egyedül mehet haza, a szülő írásbeli nyilatkozatára van szükség, amelyet a csoportvezető óvónőknek kell leadni.

A szülő az általa kitöltött kérdőívben nyilatkozik arról, hogy nap-mint nap, ki viszi haza a gyermeket az óvodából.

A gyermekeket csak szülőknek, illetve nagyszülőknek adjuk át, egyéb esetekben a szülőktől írásos meghatalmazást kérünk. A családban bekövetkező válás esetén bírósági, vagy gyámhatósági határozatban foglaltak szerint adjuk ki a gyermeket. Ennek hiányában kötelesek vagyunk mindkét szülő számára a szülői jogokat biztosítani. A gyermek törvényes képviselőjének kívánsága, hogy gyermeke nem adható ki a másik szülőnek, erről bírósági végzés másolatát kérjük. Ellenkező esetben ezt a kérést nem fogadjuk el.

Az óvoda zárása után itt maradt kisgyermek szüleit megpróbáljuk telefonon elérni. Amennyiben kétszeri alkalommal fordul elő, hogy az óvoda zárásáig nem érkeznek meg a szülők, abban az esetben jelzéssel élünk a Gyermekjóléti Szolgálat felé.

9. Az óvoda nyitva tartása

Az óvoda hétfőtől-péntekig reggel 7.00-tól fogadja a gyermekeket, délután 17-ig.

Reggel 7.00-tól 7.30-ig és délután 16.00-tól 17.00-ig egy kijelölt csoportban egy óvónő foglalkozik a gyermekekkel.

Az óvoda napirendje

A gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a heti rend biztosítja a feltételeket, melyek a megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú /5-35 perces/ csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg.

Szeptember 1.-től május 31-ig
Ideje		Időtartama		Tartalma
7.00 – 9.00		2 ó 00 p.		Gyülekezés, játék, egyéb szabadon választott irányított, kötetlen tevékenység
9.00 – 9.10		0 ó 10 p.		Mindennapos testmozgás
9.10 – 9.20		0 ó 10 p.		Előkészület a tízóraihoz, mosdóbeli tevékenység
9.20 – 9.45		0 ó 25 p.		Tízórai
9.45 – 9.55		0 ó 10 p.		Teremrendezés
9.55 – 10.20		0 ó 25 p.		Kötetlen és kötött tevékenység
10.20 – 11.50		1 ó 30 p.		Játék, levegőzés, egyéb szabadon választott tevékenység, séta
11.50 – 12.00		0 ó 10 p.		Előkészület az ebédhez, mosdóbeli tevékenység
12.00 -12.25		0 ó 25p.		Ebédeltetés
12.25 – 12.45		0 ó 20 p.		Mosakodás, fogmosás, egyéb mosdóbeli tevékenység, előkészület a pihenéshez
12.45 – 14.45		2 ó 00 p.		Mese, pihenés, alvás
14.45 – 15.05		0 ó 20 p.		Öltözködés, teremrendezés
15.05 – 15.15		0 ó 10 p.		Előkészület az uzsonnához, mosdóbeli tevékenység
15.15 – 15.30		0 ó 15 p.		Uzsonna
15.30 – 17.00		1 ó 30 p.		Játék, szabadon választott tevékenység, folyamatos hazabocsátás

 

Június 1-től augusztus 31-ig
Ideje		Időtartama	Tartalma
7.00 – 9.00		2 ó 00 p.	Gyülekezés, játék, egyéb szabadon választott irányított tevékenység
9.00 – 9.10		0 ó 10 p.	Mindennapos testmozgás
9.10 – 9.20		0 ó 10 p.	Előkészület a tízóraihoz, mosdóbeli tevékenység
9.20 – 9.45		0 ó 25 p.	Tízórai
9.45 – 9.55		0 ó 10 p.	Teremrendezés
9.55 – 11.50		1 ó 55 p.	Játék, levegőzés, egyéb szabadon választott tevékenység, séta
11.50 – 12.00		0 ó 10 p.	Előkészület az ebédhez, mosdóbeli tevékenység
12.00 -12.25		0 ó 25p.	Ebédeltetés
12.25 – 12.45		0 ó 20 p.	Mosakodás, fogmosás, egyéb mosdóbeli tevékenység, előkészület a pihenéshez
12.45 – 14.45		2 ó 00 p.	Mese, pihenés, alvás
14.45 – 15.05		0 ó 20 p.	Öltözködés, teremrendezés
15.05 – 15.15		0 ó 10 p.	Előkészület az uzsonnához, mosdóbeli tevékenység
15.15 – 15.30		0 ó 15 p.	Uzsonna
15.30 – 17.00		1 ó 30 p.	Játék, szabadon választott tevékenység, folyamatos hazabocsátás

Az időpontok rugalmasak, korcsoportonként 10-15 perces eltérések lehetségesek, illetve az évszakhoz, időjáráshoz igazodva változhatnak.

9. A gyermekek egészséges életmódjára vonatkozó feladatok és szabályok

Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Ezen belül az óvodai nevelésünk feladata:

– a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése;

– a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése;

– a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése;

– a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése;

– az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása;

– a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása;

– a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása;

– megfelelő szakemberek bevonásával – a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve – speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása.

A házirend nem kötelező elemei

10. Gyermekvédelem és baleset megelőzés

Az óvodának a gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása érdekében, megbízott gyermekvédelmi felelőse van. Feladata többek között a hátrányos szociális helyzetben lévő családok segítése. Ennek érdekében tájékoztatja az érdeklődőket az igénybe vehető segélyekről, az igénylés módjáról; javaslatot tesz kedvezményes étkezési térítési díj megállapítására; az óvoda számára felajánlásra kapott játékokat, mesekönyveket, ruhákat felajánlja a rászoruló családoknak. Kérjük, forduljanak bizalommal hozzá!

A gyermekek egészségének és testi épségének védelmére vonatkozó előírásokat, a lehetséges veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat folyamatosan tanítjuk az ovisoknak. Ezek a szabályok a nem óvodás testvérekre is vonatkoznak, betartását a szülők jelenlétében is elvárjuk. A napközben előforduló esetleges baleset esetén a csoportos óvónő a kisgyermek elsősegélyben részesítése után köteles a szülőt telefonon értesíteni a történtekről, és a további teendőket megbeszélni, ha szükséges, orvosi kezelésre elvinni.

Szeretnénk, ha a gyermekek nem hoznának be ékszert, mert könnyen elveszhet, esetleg balesetet okozhat. A saját felelősségre behozott ékszerért nem vállalunk anyagi felelősséget!

Kérjük, hogy a gyermekek ne hozzanak be balesetveszélyes tárgyakat (hegyes olló, bicska, gyufa…), illetve olyan játékszereket, amik a sok kisgyermek között balesetet okozhatnak (nagyméretű bicikli, gördeszka).

A pedagógus az óvodai foglalkozásokra csak a védő- óvó előírások figyelembevételével vihet be pedagógiai eszközt.(20/2012.(VIII.31) 129.§(1) 1. számú melléklet

11. Egészségügyi feladatok ellátása

Betegség esetén a gyermek betegápolás céljából otthon marad, óvodába ezen idő alatt nem járhat. Az óvónő nem fogadhatja be a még lábadozó, gyógyszert szedő kisgyermeket, mely önmagára a gyermekre nézve is káros, továbbá a többi kisgyermek egészségét is veszélyezteti. Köszönjük megértésüket!

Gyógyszer nem hozható be, kérjük ne is kérjék meg az óvónőket gyógyszer beadására!

Betegen kiadott kisgyermek csak orvosi igazolással jöhet ismét óvodába. Fertőző megbetegedést a szülő köteles jelezni az óvodavezetőjének. 3 napnál hosszabb hiányzás esetén csak orvosi igazolással jöhetnek óvodába, kivéve, ha nem betegség miatt hiányoztak, és azt előre jelezték az óvónőnek.

Az óvodán belüli egészségügyi ellátást az óvoda orvosa és védőnője végzi.

Az óvoda a HACCP, vagyis élelmezésbiztonsági előírásoknak kell, hogy megfeleljen, ami Önöket is érinti. Ezért kérjük, hogy ne hozzanak be otthon sütött süteményt, lekvárt, befőttet, stb. A gyermekek születésnapjára, ünnepekre, kizárólag előre csomagolt, zárt (boltban vásárolt, gyártási igazolással ellátott) süteményt, vagy  HACCP tanúsítvánnyal ellátott cukrászatban készült tortát hozzanak. Köszönjük megértésüket!

12. Gyermekek értékelése

Fejlődési napló és mérőlapok, valamint DIFER mérőeszköz

–           A gyermekek értékelése folyamatosan történik a fejlődési napló és a nevelési programunkban található mérőlapok alapján, amelyről szóbeli tájékoztatást ad az óvodapedagógus a fogadóórán.

–           A DIFER mérőeszközzel a 4-8 éves gyermekeket mérjük, amely alapján az óvodapedagógus elkészíti a gyermek egyéni fejlesztési tervét, amelyet évente értékelnek a szülő bevonásával.

13. A gyermekek célszerű öltözete az óvodában

Kérjük, hogy a gyermekek óvodai ruházata legyen kényelmes, praktikus, cipőjük tartsa a lábfejet. Ezekbe célszerű a kisgyermek jelét belevarrni, textil filccel belerajzolni. Így ő is könnyebben megtalálja, meg mi is, ha esetleg elkallódik. Az elveszettnek hitt ruhadarabokat összegyűjtjük, kérdezzék meg, hogy hol található.

A gyermekeknek kérünk: benti váltóruhát, váltócipőt, alváshoz pizsamát.

14. Az óvodai elhelyezés megszűnése és a beiskolázás

Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha:

• A gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján. Az átvételről „Óvoda látogatási igazolást” kérünk.
• A szülő írásban bejelenti, hogy gyermeke kimarad, a bejelentésben megjelölt napon.
• Az óvodai elhelyezés megszüntethető fizetési hátralék miatt, ha az óvodavezető által történt szülői felszólítás eredménytelen, – kivéve ha a gyermek gyámhatósági kezdeményezésre került az óvodába, ha hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű , illetve ha 5. életévét betöltötte – a döntés jogerőre emelkedése napján.
• Ha a gyermek igazolatlanul 10 napnál többet van távol, és az óvodavezető már 2 alkalommal felszólította a szülőt a rendszeres óvodába járásra, valamint elmulasztásának következményeire – kivéve, ha a gyermek gyámhatósági kezdeményezésre került az óvodába, ha hátrányos, vagy halmozottan hátrányos helyzetű, illetve ha 5. életévét betöltötte – a döntés jogerőre emelkedése napján.
• Ha gyermeket nem vették fel az iskolába, annak a nevelési évnek az utolsó napján, amelyben a 8. életévét betölti.
• A gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján.

A beiskolázással kapcsolatos információk és teendők:

(20/2012(VIII.31) EMMI rendelet 20.§)

• A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kora előtt megkezdje a tankötelezettség teljesítését.
• Az a gyermek, akinek esetében a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé.
• A beiskolázáshoz az óvoda kiállítja az Óvodai szakvéleményt, melyet el kell vinni az iskolai beiratkozásra, abban az esetben is, ha a kisgyermek még marad egy évet az óvodában.

A beiskolázást megelőző három hónapon belül úgynevezett fejlesztési javaslatot készítünk az Önök kérésére, mely tartalmazza a gyermek fejlődéséről készült tájékoztatást, valamint javaslatot a további fejlődés érdekében teendő intézkedésekre. Fejlesztési javaslatot kérhetnek továbbá az iskola megkezdését követő féléven belül.

A beiskolázással kapcsolatban bővebb tájékoztatást adunk a nagycsoportos szülők számára szervezett interaktív szülői értekezleten.

15. Hit – és vallásoktatás helye és ideje

Óvodánkban hetente egyszer azon gyermekek, akiknek szülei igényelték, hit- és vallásoktatáson vehetnek részt. A fakultatív hitoktatást óvodánkban az óvodai foglalkozásoktól elkülönítve, az óvodai életrendet figyelembe véve – a nyitvatartási időn belül, de nevelési időnek nem minősülő időkeretben szervezzük.

16. Nemzetiségnek megfelelő nevelés

Óvodánkban lehetőség van igényelni a nappali rendszerű óvodai nevelést magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi nevelést, oktatást. A tevékenységbe beágyazottan folyik a nemzetiség jellemzőinek megismertetése.

17. Különleges gondozás biztosítása

Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek gondozása, nevelése – az alapító okiratunknak megfelelően – óvodánkban biztosított.

A testi, az érzékszervi, az értelmi, a beszéd- vagy más fogyatékos gyermeknek joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, pedagógiai ellátásban részesüljön, attól kezdődően, hogy fogyatékosságát megállapították. Az SNI-s gyermek joga, hogy különleges gondozás keretében, állapotának megfelelő ellátásban részesüljön, attól kezdődően, hogy az igényjogosultságát megállapították.

Óvodánkban a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási magatartási nevelést igénylő gyermekekkel szakemberek foglalkoznak egyénre szabott fejlesztési tervek alapján. A kiemelten tehetséges gyermekek is külön fejlesztést kapnak.

18. A Házirend nyilvánossága

A Házirend egy példányát minden szülő átveheti az óvodába történő beiratkozás alkalmával.

Minden nevelési év első szülői értekezletén tájékoztatót tartunk. Egyéni kérésre, évközben is bármikor tájékoztatjuk a kedves szülőket. Egy példány a bejárat melletti faliújságon hozzáférhető minden érdeklődő számára. Egy példány megtalálható az óvodavezető irodájában, és egy elektronikusan az óvoda honlapján.

A házirend egy-egy példányát át kell adni:

– a szülői szervezet elnökének,

– a közalkalmazotti tanács elnökének,

– valamennyi pedagógusnak és egyéb foglalkoztatottnak,

– a gyermek szülőjének az óvodába történő beiratkozáskor.

A házirend változásakor a házirendet ismételten nyilvánosságra kell hozni, a házirend egy-egy példányát az új beiratkozóknak át kell adni.

19. Záró rendelkezések. A házirend hatálya

A házirend személyi hatálya kiterjed:

– az intézménnyel munkajogi jogviszonyban lévő személyre,

– az óvodai ellátásában részesülő gyermekre, illetve a gyermekek törvényes képviselőire, és általuk megbízott személyekre

– az óvoda épületében tartózkodó személyekre.

A házirend időbeli hatálya:

– a gyermekek és szüleik vonatkozásában a beiratkozáskor (az intézményi gyermeki jogviszony kezdetekor) keletkezik és az intézményi gyermeki jogviszony megszűnéséig tart,

– kiterjed a teljes nevelési évre, beleértve a szüneteket is.

A házirend területi hatálya:

A házirend előírásait az intézmény területén azon magatartási szabályait, melyek értelmezhetőek intézményen kívül is – az intézmény által szervezett programok, foglalkozások esetében – az intézmény területén kívül is alkalmazni kell.

A házirend hatályba lépésére vonatkozó szabályok:

A házirendet az óvoda vezetője készíti el, és a nevelőtestület fogadja el.

A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor a szülői szervezet véleményezési jogot gyakorol. A házirendet a nevelőtestület részéről az óvodavezető írja alá.

 

Készítette:

Óvodavezető

 

 

A fenti dokumentumot az óvodai dolgozói elfogadták ………..év………hó……napján.

 

 

 

 

Véleményezte:

Szülői szervezet képviselője

 

……………………………. Számú határozattal

 

 

 

 

 

 

Kelt:……………………………………………………………….

 

 

 

Óvodavezető

 

 

A Nagyfügedi Csicsergők Óvoda

Éves munkaterve

2015/2016

Érvényes 2015.09.01-től 2016.08.31-ig

Készítette:

 

                                                                        Bánka-Forgó Judit

 

Az óvoda éves intézményi munkaterve az előző nevelési év eredményei alapján és a hatályos jogszabályi rendelkezések, útmutatók figyelembevételével készült:

• A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
• 20/2012.(VIII.31)……………………. .EMMI rendelet
• 229/2012 (VIII.28)………………….. Kormányrendelet
• 363/2012.(XII.17.) Korm. rendelet 1. számú melléklete Az óvodai nevelés országos alapprogramja
• 326/2013.(VIII.31.) Korm. rendelet A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szó 1992. évi XXXIII. Tv. köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról
• évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról
• évi XXXI törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
• 15/2013(II.26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről
• 26/1997.(IX.3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásáról
• 37/2014.(IV.30.) EMMI rendelet a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról
• évi I. törvény a munka törvénykönyvéről
• évi LXXXVI. törvény a munka törvénykönyvéről szóló 2011. évi I. törvény hatályvesztésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvény módosításokról
• 17/2013.(III.1.) EMMI rendelet – A nemzetiség óvodai nevelésének irányelve
• 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet – Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének óvodai irányelvei
• Önkormányzat Intézkedési terve, Esélyegyenlőségi Terve, valamint az óvoda működését érintő helyi rendeletei és utasításai
• Fenntartói elvárások
• Országos tanfelügyeleti kézikönyv óvodák számára
• Önértékelési kézikönyv óvodák számára

A munkaterv elkészítésének és megvalósításának intézményi dokumentum háttere:

• Nevelési Program
• SZMSZ
• Házirend
• Munkaköri leírások
• Vezetői pályázat
• Mérések visszajelzései
• Előző évi munkaterv és beszámoló

Az intézmény adatai

Az intézmény neve:	Nagyfügedi Csicsergők Óvoda
Az intézmény címe:	3282 Nagyfüged, Szabadság út 5 szám
OM azonosító:	201874
Csoportok száma:	3
Felvehető gyermeklétszám:	72 fő
Óvodapedagógusok száma:	6 fő
Óvodai nevelő munkát közvetlenül segítők száma:	4 fő

Megjegyzés : Engedélyezett pedagógiai asszisztens felvétele 2015.09.01-2015.12.31

A MUNKATERV TARTALMAZZA

A munkaterv kizárólag a 2015/2016. nevelési év prioritást élvező, kiemelt feladatait tartalmazza, a további feladatok tekintetében az óvoda helyi nevelési programja, valamint az óvoda belső szabályzó dokumentumai az irányadók.

1. Az óvodai nevelési év rendjét
2. Az óvoda pedagógiai feladatait
3. Az óvoda tanügy-igazgatási feladatait
4. Feladat ellátási terv
5. Éves munkaterv – ünnepek – feladatok – felelősök – határidők
6. Karbantartás, javítás
7. A feladatok végrehajtásának ellenőrzési tervét

1. AZ ÓVODAI NEVELÉSI ÉV RENDJE

• Az óvodai nevelési év szeptember 1-jétől 2016. augusztus 31. napjáig tart.

Óvodát kezdő, új gyermekek fogadása 2015. szeptember 7-től.

Az őszi-téli- tavaszi foglalkozási rend 2015. szeptember 1-től 2016. május 31-ig tart.

Nyári foglalkozási rend 2016. június 01-től 2016. augusztus 31-ig tart.

Az emberi erőforrás minisztere 28/2015.(V.28.) EMMI rendelete a 2015/2016. tanév rendjéről:

Az őszi szünet 2015. október 26-tól 2015. október 30-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2015. október 22. (csütörtök), a szünet utáni első tanítási nap 2015. november 2.(hétfő).

A téli szünet 2015. december 21-től 2015. december 31-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2015. december 18. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2016. január 4. (hétfő).

A tavaszi szünet 2016. március 24-től 2016. március 29-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2016. március 23. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2016. március 30. (szerda).

1.2. Munkaszüneti napok a 2015-2016-os nevelési évben:

év	munkaszüneti nap
2015	december 24.
2016.	március 14

1.3. Az óvoda nyári zárásának tervezett időpontja

A fenntartó utasítása szerint várhatóan 4 hét, időpontja az előzetes egyeztetések alapján 2016. augusztus hónapjában történik. A nyári zárás – karbantartás ideje alatt az óvoda rendkívül indokolt esetben gyermekfelügyeletet tart egy óvodai csoportban.

Szülők tájékoztatása a zárás pontos időpontjáról és a zárva tartás ideje alatt gyermekük napközbeni ellátásának lehetőségéről 2016. február 15-ig.

Felelős: óvodavezető

1.4. Nevelés nélküli munkanapok a nevelési évben

2015.10.30

Téma: Portfólióval kapcsolatos feladatok

Aktuális hospitálások

Résztvevők: óvodapedagógusok,

2015.12.12

Téma: BECS feladatai

Hospitálások tervezése

Résztvevők: óvodapedagógusok

A többi nevelés nélküli munkanapot a nevelési év folyamán akkor kívánjuk igénybe venni, amikor a szakmai munka igényli. Erről a szülőket időben /7 nappal előtte/ értesítjük.

A nevelés nélküli munkanapokon a gyermekek felügyeletét a szülőknek szükséges megoldani. Ügyeletet egy csoportszobában biztosítunk.

1.5. Nevelési értekezletek terve

Nevelési évet nyitó nevelői értekezlet: 2015.08.31

Téma: A 2015-2016 nevelési év megnyitása, aktuális kérdések megbeszélése. A nemzeti köznevelésről szóló törvény alkalmazását segítő végrehajtási rendeletek előírásai és az abból adódó feladataink. Fenntartói és Szülői szervezeti véleménykérés a következő nevelési évre. Adminisztrációs feladatok elvégzése. Óvodai jogviszony létesítéséről és megszűnéséről értesítés a fenntartónak.

Éves munkaterv, szabályzatok elfogadtatása, amit a pedagógusok előzőleg emailen keresztül megkaptak.

Felelős: óvodavezető

Résztvevők: pedagógusok és pedagógiai munkát segítők, szülői szervezet képviselője

Őszi nevelői értekezlet: 2015.10.30

Téma: Hospitálások ütemezése; megvalósítása; önreflexiók. Portfólióval kapcsolatos feladatok.

Felelős: óvodavezető

Résztvevők: pedagógusok, szakmai segítők,

Tavaszi nevelői értekezlet: 2016.03.25

Téma: Az óvodai jelentkezésekkel kapcsolatos feladatok egyeztetése, továbbá a pedagógusok beiskolázási tervének elkészítésével összefüggő kérdések megbeszélése. Tavaszi ünnepek. Tanfelügyelet.

Felelős: óvodavezető

Résztvevők: pedagógusok,

Nevelési évet záró nevelési értekezlet: 2016.06.17

Nevelőtestületi évzárás.

Beszámolók.

Év végi értékelés.

Csoportelosztás.

Csoportnaplók ellenőrzése.

1.6. Szülői értekezletek terve

Nevelési évet nyitó szülői értekezlet csoportonként: 2015. szeptember hónapban

Téma: Az óvoda házirendjének, az óvoda hagyományainak ismertetése, az óvoda dolgozóinak bemutatása. A csoportok nevelési terve, szervezési feladatok

Felelős: óvodavezető

Vezetik: a csoportok óvónői

Csoportok további szülői értekezletei: nevelési évben legalább 2 alkalommal a pedagógusok által tervezett időpontban és témával.

Felelős: óvodavezető-helyettes

1.7. Fogadóórák terve

Előzetes egyeztetés alapján tart fogadóórát az óvodavezető, a pedagógusok és a gyermekvédelmi felelős. A fogadóórát kezdeményezheti a szülő, a pedagógus és a szakmai segítők, illetve az óvodavezető.

1.8. Nyílt nap

2016 májusában minden csoportban lehetőség nyílik a gyermekek tevékenységének megtekintésére. Előre egyeztetett szülői létszám függvénye a napok meghatározása.

Felelős: óvodavezető és a helyettes

2. AZ ÓVODA PEDAGÓGIAI FELADATAI

A 2015/2016-os. nevelési év kiemelt pedagógiai feladatai és az abból adódó konkrét feladataink

• A gyermekek szociális kompetenciájának alakítása a szabad játék tevékenység kínálta lehetőségekkel.

Felelős: óvodapedagógusok

• A kiemelt figyelmet igénylő, kiemelten tehetséges gyermekek kiszűrése és fejlesztése. Kiállítások szervezése

Felelős: óvodapedagógusok

• Gyermekvédelmi feladataink szakszerű ellátása. A hátrányos helyzetre utaló jelek időbeni felismerése, jelzés.

Felelős: minden pedagógus, intézkedés megtételéért a gyermekvédelmi felelős

• A Nevelési tanácsadó fejlesztő pedagógusának, ill. pszichológusának segítségével azon gyermekek felmérése, akiknél elmaradás mutatkozik

Felelős: óvodapedagógusok

• Egyéni fejlesztések

Felelős: óvodapedagógusok

• Az óvodai Alapítvány további működtetése. Pályázatok, támogató források felkutatása.

Felelős: Alapítvány vezetője.

• BECS megalakulását követően folyamatos munkavégzés

Felelős: BECS munkacsoport

• Farsangi bál és a Gyermekhét színvonalas megtartása

Felelős: óvodapedagógusok és a szülői SZMK

• November hónapban – a portfólió feltöltési határidő betartása

Felelős: érintett pedagógusok

• nevelési év kezdetén a pedagógus minősítések megvalósítása

Felelős: érintett pedagógusok

• Pedagógusminősítéssel, tanfelügyeleti ellenőrzéssel kapcsolatos teendők koordinálása, feladatok megvalósítása

Felelős: óvodavezető

• Kiegészített gyermek mérési dokumentáció vezetése, az esetlegesen felmerülő hibák feljegyzése a következő nevelési évi javításhoz

Felelős: óvodapedagógusok

• Új csoportnapló vezetése, korrigálási problémák feljegyzése, jövő évi javítása

Felelős: óvodapedagógusok

• IKT eszközök használata – belső továbbképzés keretében

Felelős: óvodapedagógusok

Középtávú feladat: SWOT analízis készítése a szülői kérdőívek kiértékelése alapján. Fejleszthető és erősségek kiemelése.

Felelős: óvodapedagógusok, BECS

Hosszú távú feladat: Kezdeményezések, jó gyakorlatok keresése, bevezetése /Zöld Óvoda előkészítő feladatai/

Felelős: óvodapedagógusok

Stratégiai tervezésünk

2012-2013

Törvényi változások nyomon követése

2013-2014

Portfólió készítés az érintett kollégáknak

2014-2015

Portfólió készítés

Minősítések

BECS megalakulása

Önértékelés

Szülői kérdőív

Munkatársak elégedettség mérése

2015-2016

Zöld óvodához való csatlakozás

Minősítés

Korszerű oktatási módszerek keresése, bevezetés

Intézményi önértékelés

Pedagógus önértékelés

6 éves kor után óvodában maradók elégedettségének mérése

Vezető értékelése

2016-2017

Intézményi önértékelés

Intézkedési terv

3. AZ ÓVODA TANÜGY-IGAZGATÁSI FELADATAI

• Az óvoda belső szabályzó dokumentumaival és tanügyi nyilvántartásaival kapcsolatos feladataink

4. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény hatálybalépése, valamint a törvény végrehajtását meghatározó kormányrendelet és EMMI rendelet megismerése. A törvényi változások nyomon követése. A törvény alkalmazhatóságát segítő rendeletek bemutatása. Aktualitásnak megfelelően megbeszélések tartása, emlékeztetők készítése.

Felelős: óvodavezető

• A jogszabályváltozásból következő belső szabályzók és tanügyi nyilvántartások felülvizsgálata, javaslat a szükséges módosításokra. BECS megalakulása, szabályzat és munkaterv készítése. Az elfogadott módosítások átvezetése a szabályzókba.

Felelős: óvodavezető és BECS vezető

• A közzétételi lista aktualizálása, nyilvánossá tétele

Felelős: óvodavezető

• Oktatási azonosítószám megkérése a gyermekek számára

• Az oktatási azonosítószámok nyilvántartásával, kezelésével és az óvodai jogviszonyban bekövetkező változásokkal kapcsolatos eljárásrend kidolgozása.

Felelős: óvodavezető

• A 2015/2016. nevelési évben óvodai jogviszonnyal rendelkező gyermekek részére oktatási azonosítószám megkérése a KIR-től. Kijelentkező – bejelentkező gyermekek kezelése a KIR-ben. Pedagógusok adatainak kezelése a rendszerben. Az OH által működtetett informatikai támogató rendszer használata.

Felelős: óvodavezető

• A gyermekek oktatási azonosítószámának feltüntetése a felvételi és mulasztási naplóban.

Felelős: pedagógusok

• Az óvoda tanügy-igazgatási tevékenységét érintő további feladataink

A gyermekek beiskolázásával kapcsolatos teendőink

	Feladat	Időpont	Felelős
1.	Az óvoda iskola előkészítő szerepe. Az iskolába lépéshez szükséges fejlettség. Összevont szülői értekezlet a nagycsoportos szülőknek.	november	óvodavezető
2.	Egyéni beszélgetés a valamely területen lemaradt, illetve részképesség gyengeséget mutató gyermekek szüleivel.	folyamatos	óvodapedagógusok
3.	A Szakértői Bizottság tájékoztatása a vizsgálatot igénylő gyermekekről.	január 31.-ig	gyógypedagógus – óvodavezető
4.	A beiskolázással kapcsolatos teendők és kötelezettségek. Összevont szülői értekezlet a nagycsoportos szülőknek.	március eleje	óvodavezető
5.	Iskolalátogatás a nagycsoportos gyermekekkel.	április vége	óvodavezető-helyettes
6.	A Szakértői Bizottságtól visszaérkezett vizsgálati eredmények után a beiskolázási munka befejezése az óvodai szakvélemények kiadásával.	április eleje	gyógypedagógus – óvodavezető
7.	Az általános iskolába beiratkozott gyermekek jelentése a KIR felé	augusztus vége	óvodavezető

Új gyermekek felvételével kapcsolatos teendőink

	Feladat	Időpont	Felelős
1.	Tájékoztatás a jelentkezés és beiratkozás rendjéről: internetes elérési lehetőségek és papír alapú nyomtatványok, hirdetmények	április	Vezető helyettes
2.	Új gyermekek jelentkeztetése az óvodai jelentkezés eljárásrendjének megfelelően.	április	óvodavezető
3.	Túljelentkezés esetén bizottság létrehozása, javaslattétel a gyermekek felvételére.	május	óvodavezető
4.	Szülők tájékoztatása a felvételről, átirányításról, elutasításról.	május	óvodavezető
5.	Felvételt nyert gyermekek beiratkozása.	május	óvodavezető
6.	A beiratkozott gyermekek jelentése a KIR felé, oktatási azonosítószám igénylése	augusztus	óvodavezető

 

4. AZ ÓVODA FELADATELLÁTÁSÁNAK TERVE

4.1. Csoportbeosztás

 

	Napsugár kiscsoport	Pipacska középsőcsoport	Katica nagycsoport
óvónő	Bánkáné Antal Erzsébet	Antalné Molnár Mária	Faragó Istvánné
óvónő	Berta Györgyné	Bánka-Forgó Judit	Prezenszkiné Urbán Ágnes
dajka	Kékesi Györgyné	Sipos Tamásné	Lukács Béláné

4.2. Felelősök rendszere

	Ellátandó feladat	Megbízott neve	Beszámolás ideje
1.	Óvodavezető-helyettes	Antalné  Molnár Mária	2016. május
4.	Gyermekvédelmi felelős	Berta Györgyné	2015. november 2016. május
5.	BECS vezető	Bánkáné Antal Erzsébet	2015.12.12
	Ellátandó feladat	Felkért	Beszámolás ideje
6.	Tűzvédelmi felelős	Berta Györgyné	2016.május
7.	Munka- és balesetvédelmi felelős	Berta Györgyné	2016.május
8.	Könyvtáros	Prezenszkiné Urbán Ágnes	2016.május

1. ÉVES MUNKATERV – ÜNNEPEK – FELADATOK – FELELŐSÖK – HATÁRIDŐK

• Éves terv

			AUGUSZTUS
2015.08.31.			Alakuló értekezlet nevelőtestület és SZMK
			Munkaterv megbeszélése
			Változtatott programok, szabályzatok
			Munkaköri leírások
			Törvényi változások ismertetése. Nevelési program, házirend, SZMSZ, szabályzatok
			Személyi anyagok archiválása
			Házirend megbeszélése, változtatások
			Új kinevezési iratok elkészítése, besorolása AMM, BFJ
			Leltározás – átadás – átvétel
SZEPTEMBER
2015.09.07			Új gyerekek fogadása – BAE és Bertáné
Folyamatos			Anamnézis – családlátogatás  – BAE és Bertáné
Folyamatos			Beszoktatás BAE és Bertáné
09.01-től folyamatos			Difer mérés elkészítése minden érintett gyermeknél
2015.09.1-4			Szülői értekezlet – óvodapedagógusok
2015.09.01 és utána folyamatosan			Fejlődési naplók megnyitása érintett pedagógus
2015.09.05			3 havi eseményterv bemutatása minden óvónő
2015.09.05			A gyerekek adatainak frissítése /lakcím, telefonszám/ minden óvónő
2015.09.05			Aktuális nevelési terv bemutatása minden óvónőnek
2015.09.15			HHH gyermekek beazonosítása – Faragóné
2015.09.15			Adatkezelési szabályzat AMM
2015.09.15			GYIV munkaterv – Bertáné – BAE
2015.09.15			Egyéni fejlesztési tervek elkészítése az első negyedévre Minden pedagógus
2015.09.15			BTMN és SNI gyerekek fejlesztési tervek elkészítése negyedévre, naplók megnyitása PUÁ
2015.09.15			Selejtezési jegyzőkönyv leadása AMM
2015.09.15			Csoportszobai leltárok leadása csoportvezető óvónők
2015.09.15			Csoportnaplók megnyitása érintett pedagógus
2015.09.30			Munkavédelmi szabályzat leadása – Bertáné
2015.09.30			Tűzvédelmi szabályzat- Bertáné
2015.09.30			Továbbképzési terv elkészítése AMM
2015.09.30			Balesetvédelmi szabályzat – Bertáné
2015.09.30			Közalkalmazotti szabályzat – BFJ
2015.09.30			Könyvtári szabályzat – PUÁ
2015.09.30			BECS munkaterv – BAE – Faragóné
2015.09.30			Ellenőrzési ütemterv elkészítése az egész évre BFJ
			Esélyegyenlőségi terv. Egyeztetés a fenntartóval BFJ
2015.09.30		Először óvodába jövő gyermekek nyilatkozata kiscsoportos óvónők, szükség esetén a középső csoportos óvónő is
2015.09.30.		Tűzvédelmi és balesetvédelmi oktatás megtartása
2015.09.30		Beszédhibás gyermekek felmérése, kapcsolatfelvétel a logopédussal
szeptember vége		Szülői szervezet ülése – óvodavezető
		OKTÓBER
2015.10.01		Idősek napja – nagycsoport
2015.10.01		Statisztika – minden óvodapedagógus
2015.10.04		Állatok világnapja
2015.10.15		Különös közzétételi lista frissítése BFJ
2015.10.15		Egészségügyi kiskönyvek ellenőrzése AMM
2015.10.15		Normatíva BFJ
folyamatosan		Érintett szülők tájékoztatása a Difer mérésről
2015.10.30		nevelés nélküli munkanap – értekezlet
		NOVEMBER
2015.11.02		Értekezlet: ˗          Mikulás megbeszélése Felelős: AMM ˗          Naplók ellenőrzése leadás és a következő tervek elkészítésének határideje: 11.30.
2015.11.13		BTMN kontroll
2015.11.30		Egyéni fejlesztési tervek elkészítése – minden óvodapedagógus
		DECEMBER
2015.12.04.		Mikulás ünnepély – SZMK
		„Mikulás” tartása
		Költségvetés /bér, dologi, jubileumi/ BFJ
		SZMK értekezlet
2012.12.12		nevelés nélküli munkanap – értekezlet – BFJ
2015.12.18		Felterjesztések, iskolaérettségi vizsgálat PUÁ
2015.12.18		Szakvélemények elkészítése, nagycsoportos óvónők
2015.12.21-23		Karácsonyi előkészület Felelős: Óv. Ped.
2015.12.23		Selejtezés AMM-Fné-PUÁ
2015.12.23		Iktatókönyv lezárása, irattár rendezése, a selejtezhető dokumentumok megsemmisítése AMM BFJ
		JANUÁR
2016.01.04		Éves irattár és iktatás előkészítése, az előző év lezárása után az iktatókönyv megnyitása G Gy, BFJ
2016.01.04		SZMK megbeszélés
2016.01.05-08		Szülői értekezlet, fogadóóra
2016.01.15		Irattárazás AMM-Fné
2016.01.30		Leltárkészítés AMM- Fné
2016.01.30		Szabadságok kiszámítása BFJ
		FEBRUÁR
2016.02.05		Farsang – SZMK
2016.02.29		Fejlesztési tervek elkészítése
		MÁRCIUS
2016.03.11.		Nemzeti ünnep
2016.03.11.		Víz világnapja; csoportünnep
2016.03.18		Kisze báb égetés
2016.03.21-25		húsvéti készülődés
2016.03.25		értekezlet: tavaszi ünnepek; vizsgálatra váró gyermekek; tanfelügyelet
2016.03.		Pedagógus igazolványok érvényesítése
	ÁPRILIS
2016.04.08.	Értekezlet: ˗          Gyermekhét megbeszélése ˗          Föld napja
2016.04.18 és 22 között	Nagycsoportosak látogatása
2016.04.22.	Föld napja
2016.04.22	Szülői értekezlet
2016.04.22	Fogadó óra
2016.04.25-29	Elsősek beíratása
2016.04.25-29	Óvodai beíratás
2016.04.29.	Májusfa állítás
	MÁJUS
2016.05.06.	Anyák napja
2016.05.10.	Madarak és fák napja Felelős: óv. ped.
2016.05.13	pünkösd
2016.05.	Nyílt nap
2016.05.26	Gyermeknap – SZMK
2016.05.27	Ballagás /nagycsoport/
2016.05.26-29	Nagycsoportosok kívánsághete
2016.05.31	Fejlődési naplók lezárása /nagycsoport/
2016.05.31	Szabadságolási terv – BFJ
JÚNIUS-JÚLIUS
Óvodába csalogató
2016.06.17	Nevelési évzáró értekezlet
folyamatos 2016.07.29-ig	Naplók lezárása
	Normatíva BFJ
	Nyári zárva tartás, ügyelet megszervezése BFJ
AUGUSZTUS
		Rovarirtás megszervezése, lebonyolítása –  G Gy, BFJ
		Karbantartási munkálatok BFJ
		Munkaruha vásárlás

 

5.2. Rendszeresen ismétlődő feladatok:

Végzik: óvodapedagógusok, óvodavezető

– változás jelentés

– szabadságolások jelentése

– létszámok leadása

– munkaidő koordinálása

– KIR folyamatos használata

 

5.3.  Évente ismétlődő feladatok:

Végzik: óvodapedagógusok, óvodavezető, szakemberek

– védőnői tisztasági vizsgálat

– fogorvosi szűrővizsgálat

– gyermekorvosi vizsgálat /szülővel/

– felnőtt alkalmassági vizsgálat

– Nevelési tanácsadó és Szakértői rehabilitációs vizsgálat

– munkatervek, beszámolók készítése

– tűzvédelmi és balesetvédelmi oktatás

 

5.4.Folyamatos napi feladatok:

Végzik: óvodapedagógusok, óvodavezető helyettes

– munkaidő nyilvántartás vezetése

– mulasztási napló vezetése

– létszámjelentés

– csoportnapló heti tervek vezetése

7. KARBANTARTÁSI, FELÚJÍTÁSI ÉS BESZERZÉSI TERV

 

Karbantartás és felújítás

A karbantartás és felújítás az óvoda nyári zárva 2016. augusztus 01.-től 31-ig tartásának idejére tervezett.

 

Szükséges beszerzések

• Tisztasági festés
• Nagytakarítás
• Festéshez, rajzoláshoz, mintázáshoz, barkácsoláshoz szükséges anyagok

8. A FELADATOK VÉGREHAJTÁSÁNAK ELLENŐRZÉSI TERVE

Megjegyzés: az ellenőrzési tervről külön táblázat is készül, ahol az ellenőrzés után megjelennek az eredmények.

 

7.1.  Pedagógiai ellenőrzés

Mit?	Hogyan?	Hol?	Mikor?	Ki?
Csoportonkénti nevelési tervek ellenőrzése, értékelése	dokumentumelemzés	minden csoportban	2015. szeptember első hete	óvodavezető
A beszoktatás folyamata, szokásrendszer alakítása. Az egyéni sajátosságok fegyelembevétele.	megfigyelés, elemzés, értékelés	minden csoportban	2015. október 2. hete	óvodavezető
A beszoktatás értékelése	önértékelő beszámoló	minden csoportban	2015. november eleje	óvónők, óvodavezető
Iskolába lépéshez szükséges fejlettség ellenőrzése, értékelése	dokumentumelemzés (egyéni fejlődési lapok,	nagycsoport	2016. január eleje	óvodavezető
Az óvoda gyermekvédelmi feladatainak ellátása, a hátrányos helyzet felismerése és a szükséges intézkedés megtétele	dokumentum ellenőrzése, konzultáció	minden csoportban	2016.  január és május	óvodavezető
A szociális kompetenciák alakulása	csoportlátogatás, önértékelő beszámoló	minden csoportban	2016. február	óvónők, óvodavezető
A tehetséges gyermekek személyre szabott nevelése	megbeszélés, dokumentumelemzés, megfigyelés	az érintett csoportokban	2016. február közepe	óvodavezető
Egyéni fejlődés nyomon követése	dokumentumelemzés, megbeszélés ( fejlesztési tervek)	minden csoportban	2016. március	óvodavezető
A nevelési év értékelése	dokumentumelem­zés, az éves intézményi munkatervben kitűzött célok, feladatok és a beszámolók figyelembevételével az eredmények és hiányosságok megállapítása.	minden csoportban	2016. június nevelési évet záró nevelői értekezleten	óvodavezető

• Belső gazdasági, ügyviteli ellenőrzés

 

	Mit?	Mikor?	Felelős
1.	A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek státuszát igazoló jegyzői határozatok, valamint szülői nyilatkozatok megléte és érvényessége.	2015. szeptember első hete	óvodavezető

• Vagyonvédelmi és takarékossági program betartásának ellenőrzése

 

	Mit?	Mikor?	Felelős
1.	Szobaleltárak pontosítása, selejtezés	2015. 09.15 és 01.15.	óvodavezető-helyettes
2.	Használt nyomtatványok frissítése, iratok selejtezése	2015. október elejéig	óvodavezető-helyettes
2.	Energiafelhasználás	2016. január	óvodavezető

• Alkalmazottak munkájának ellenőrzése, értékelése

 

	Mit?	Mikor?	Módszer	Felelős	Érintettek	Eredmény
1.	Pedagógusok	2016. április 15-ig	Vezetői, társ értékelési, önértékelés	BECS	pedagógusok, óvodavezető	írásbeli visszacsatolás, értékelés egyéni összegzése
2.	Nevelőmunkát közvetlenül segítők év végi értékelése	2016. május 15-ig	értékelés, önértékelés	BECS	technikai dolgozók	írásbeli visszacsatolás, értékelés egyéni összegzése

Nagyfüged, 2015.08.31

…………………………………..

óvodavezető

Szülői szervezet véleményezte 2015. 09.03.-án               ……………………………………..

szülői szervezet képviselője

 

A nevelőtestület….. számú igen szavazattal, …. számú tartózkodással, ……… számú nem szavazattal 2015.08.31.-én elfogadta.                                                                                                                                                                   ……………………………………

nevelőtestület képviselője

 

 

 

 

NAGYFÜGEDI CSICSERGŐK  ÓVODA 

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

2015

 

TARTALOM

 

Bevezető

1. A szervezeti és működési szabályzat célja
2. A szervezeti és működési szabályzat hatálya
3. Az intézmény jellemzői                                                                                             Alapító okirat kelte, azonosítója

4. Az intézmény működési rendje
   • A nevelési év rendje
   • A nyitva tartás rendje
5. Az intézmény vezetése
   • Az intézmény szervezeti struktúrája
   • Integrációs Pedagógiai Rendszer
   • Vezetési jogkörök
   • Az óvodavezető jogköre

Az óvodavezető felelőssége

• Az óvodavezető helyettes jogköre

Az óvodavezető helyettes felelőssége

6. Kiadmányozás szabályai
7. Az elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje

Az elektronikusan előállított papíralapú dokumentumok kezelési rendje

A vezetők intézményben tartózkodásának rendje

8. A vezetők akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje.
9. Az óvoda vezetősége
10. A belépés és bent tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel

Belépés

Az óvoda biztonságos működését garantáló szabályok

Az óvodában tartózkodás során elvárt viselkedés

Más tulajdonának eltulajdonítása

12. Az óvodába nem hozható tárgyak, eszközök
13. Az intézmény belső kapcsolati rendszere

13.1.A szervezeti egységek és a vezetők, illetve a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje

13.1.1. Közalkalmazottak

Az alkalmazotti közösség jogai

A közalkalmazottak munkarendje

A pedagógusok munkarendje

A nem pedagógus munkakörben dolgozók munkarendje

Munkatársi értekezletek

13.1.2. Nevelőtestület

A nevelőtestület döntési joga

Véleményezési és javaslattevő jogköre

A nevelőtestület döntései és határozatai

A nevelőtestület értekezletei

A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések

A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása

13.1.3. Közalkalmazotti Tanács

13.1.4. A Belső Ellenőrzési Csoport

13.1.5. Konyhai személyzet

14. A gyermekek közössége
15. A szülői szervezet

A szülői szervezettel való kapcsolattartás

A szülők szóbeli tájékoztatása

A szülők írásbeli tájékoztatása

16. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere
17. Intézményi óvó-védő előírások

A gyermekvédelmi feladatok ellátásának rendje

A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok

A gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatok

18. A nevelő-oktató munka biztonságos feltételeinek megteremtése

Nevelési időn túli, óvodán kívüli foglalkozásokkal kapcsolatos szabályok

19. Rendkívüli esemény
20. Ünnepek, megemlékezések, hagyományok rendje

Az ünnepek, megemlékezések rendje

Az óvoda és a család közös rendezvényei

Nyilvános ünnepségeink, ahová meghívjuk a szülőket

Gyermeki élettel kapcsolatos óvodai ünnepek

A hagyományápolással kapcsolatos feladatok

21. Általános rendelkezések
22. A vagyonkezeléssel összefüggő feladatok végrehajtásáért felelős szervezeti egység feladatai, vagyonkezelés rendje

A feladatok forrásai

A kiadásokat és bevételeket befolyásoló feltétel- és követelményrendszer

Pénzügyi – gazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatköre és munkaköre

A kötelezettségvállalás célszerűségét megalapozó eljárás és dokumentuma

A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos előírások, feltételek

23. Szervezeti egységek vezetőjének jogosítványai, amelyek körében az intézmény képviselőként járhat el
24. Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések

Záradék

Mellékletek:

• Adatkezelési szabályzat
• Dohányzás rendje
• Felnőtt étkezéssel kapcsolatos szabályok
• Belső ellenőrzési szabályzat

BEVEZETŐ

 

A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 25.§ alapján

• A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) határozza meg.
• A köznevelési intézmény SZMSZ-ét nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület az óvodaszék véleményének kikérésével fogadja el. Az SZMSZ azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. Az SZMSZ nyilvános.

Mindezek mellett figyelembe véve az alábbiakat:

• A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet
• 229/2012.(VIII.28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról
• 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet az államháztartási törvény végrehajtásáról
• Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet
• A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet
• 17/2013(III.1) EMMI rendelet A nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

1. A szervezeti és működési szabályzat célja

Az óvoda helyi nevelési program megvalósításának támogatása a szervezet felépítésének, irányítási és együttműködési struktúrájának, valamint a feladatok célszerű és eredményes végrehajtására irányuló szabályozással.

2. A szervezeti és működési szabályzat hatálya

Területi: kiterjed az óvoda épületére, az óvoda udvarára és nevelési időben történő óvodán kívüli foglalkozásokra.

Személyi: kiterjed az óvoda minden jogviszonnyal rendelkező alkalmazottjára, az intézménnyel jogviszonyban nem álló, de az intézmény területén munkát végzőkre, és ahol érintett, ott a szülők körére is.

Időbeli: a kihirdetés napjától válik hatályossá.

A szervezeti és működési szabályzatba foglaltak megszegése esetén, az alkalmazottakkal szemben az óvodavezető munkáltatói jogkörében eljárva hozhat intézkedést. A szülői vagy más nem az intézményben dolgozó személyt, az óvodavezető tájékoztatja a szabályzatban foglaltakról, kérve annak megtartását, és ha ez nem vezet eredményre, a rendbontót felszólítja az intézmény elhagyására.

3. Az intézmény jellemzői

A köznevelési intézmény – az alapító okirata aláírásának napjára visszamenő hatállyal – a nyilvántartásba vétellel jön létre. Az alapító okirat konkrétan meghatározza az intézmény köznevelési feladat-ellátási tevékenységével kapcsolatos jellemzőket, valamint működési feltételeket. A közoktatási intézménynek a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel rendelkeznie kell. Az óvoda akkor rendelkezik a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel, ha rendelkezik állandó saját székhellyel, állandó saját alkalmazotti létszámmal, továbbá a jogszabályban meghatározott eszközökkel, szabályzatokkal és a működéséhez szükséges pénzeszközökkel.

3.1. Az alapító okirat kelte, azonosítója:

4. Az intézmény működési rendje

4.1. A nevelési év rendje: A nevelési év szeptember 1-től a következő naptári év augusztus 31-ig tart, melyet pontosan meghatároz a miniszter által kiadott, a tanévrendjéről szóló rendelet.

A nevelési év helyi rendjét az óvoda éves munkaterve tartalmazza. Ebben kerülnek rögzítésre:

• Az óvodai nevelés nélküli munkanapok időpontjai és felhasználásuk,
• A karbantartási, felújítási munkák elvégzése érdekében a nyári szünet időpontja,
• A nemzeti, óvodai ünnepek megünneplésének időpontjai,
• A nevelőtestületi értekezletek időpontjai,
• Az óvoda működését befolyásoló feladat-ellátási terv,

valamint minden egyéb, amit a nevelőtestület célszerűnek tart.

4.2. A nyitva tartás rendje:

Heti nyitva tartás: Az óvoda hétfőtől péntekig, heti 5 napos munkarenddel tart nyitva.

Az ettől eltérő nyitva tartást – indokolt esetben, előzetes kérelem alapján – az intézmény vezetője engedélyezheti, illetve rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a Nagyfüged Községi Önkormányzat jegyzője rendkívüli szünetet rendelhet el.

Napi nyitva tartás: Az intézmény reggel 7.00 órától – 17.00 óráig fogad gyermekeket. Óvodás gyermekek ezen idő alatt tartózkodhatnak az intézményben. A konyhai személyzet 6.00 órától 14.00 óráig tartózkodik az óvodában. Az óvoda többi alkalmazottjának benntartózkodási rendje a munkaköri leírásban találhatók szerint.

A gyermekek távozásának rendje az intézményből:

A foglalkozásokat követően: – ha ebédet nem igényel 11.30 órától – 12.00 óráig,

– ha ebédet igényel 12 ³⁰ órától – 13 óráig lehet kikérni.

A délutáni napirendet és az óvoda zárását figyelembe véve: 15 órától lehet – legkésőbb 17.00 óráig kell elvinni a gyermekeket.

A napi ügyelet és a nyári zárásra vonatkozó rendelkezések a nevelési év rendjében /különös közzétételi listában/ találhatóak. Az óvoda zárva tartása alatt a szülők halaszthatatlan hivatalos ügyeinek intézése szerdánként 8-12 óra között, az ügyeleti rendnek megfelelően lehetséges.

5. Az intézmény vezetése

Az alapító okiratban előírt feladat-ellátási kötelezettség – alapfeladat és kisegítő, valamint kiegészítő tevékenység vonatkozásában – továbbá a Nagyfüged Községi Önkormányzat, mint irányítószerv által meghatározott közvetlen követelmények és feltételek megfelelő ellátásáért az óvoda vezetője felelős. Az intézmény jogszerű működtetése során jogkövető magatartással, korszerű vezetési, menedzselési és szakmai ismeretekkel tervezi, szervezi, koordinálja és irányítja az óvoda életét, belső és külső kapcsolatait.

Az intézmény élén az óvodavezető áll, akit egy vezető helyettes segít az óvoda vezetésével összefüggő feladatai ellátásában.

Az intézmény vezetője egyszemélyi felelősséggel vezeti az intézményt, ellátja a jogszabályok maradéktalan figyelembevételével a jogszabályokból és a jelen szabályzatból rá háruló, az intézmény vezetésével kapcsolatos feladatokat.

Az óvodavezetőnek az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét elsődlegesen a nemzeti köznevelési törvény határozza meg.

Az óvodavezető magasabb vezető beosztású közalkalmazott, munkaidejét szabadon osztja be.

A kötelező óraszám és a teljes munkaidő közötti időben látja el a vezetői megbízással kapcsolatos feladatokat.

A vezető kötelező óraszámának meghatározásakor figyelembe kell venni az óvodai csoportok és a gyermekek számát /heti 10 óra/.

5.1. Az intézmény szervezeti struktúrája

Az intézmény engedélyezett álláshelyeinek száma 9, felhasználása kötött: 6 fő óvodapedagógus – ebből 1 fő vezető, 1 fő helyettes, 2 fő gyógypedagógus, 1 fő fejlesztő pedagógus, továbbá 3 fő dajka.

Óraadók: logopédus.

Az óvodavezető magasabb vezető beosztású, ő a legfelsőbb vezető, a szervezet irányítója.

Mellette tanácskozási és véleményezési joggal a két érdekképviseleti szerv:

– a közalkalmazottak érdekeit képviselő Közalkalmazotti Tanács,

– a gyermekek/szülők érdekeit képviselő szülői szervezet.

A szervezeten belül megtalálható:     – az alá- és fölérendeltség,

– illetve az azonos szinten belül a mellérendeltség.

 

Vezető

Vezető-helyettes

Nevelőtestület

Óraadó

Pedagógiai munkát segítők

Szülői szervezet

Közalkalmazotti Tanács

Fejlesztő pedagógus

 

5.1.1Az intézményi Integrációs Pedagógiai Rendszer (IPR) célja, szervezeti felépítése, működési rendje

 

Integrációs programunk célja, az eltérő családi háttérrel rendelkező, különböző képességű és fejlettségű gyermekek, tanulók együttfejlesztése, együttnevelése az esélyegyenlőség megteremtése érdekében, befogadó pedagógiai környezet kialakítása, szegregáció csökkentése, a hatékony együttnevelés elterjesztése, mind az óvodákban, mind az iskolákban.

 

IPR    szervezeti         felépítése,    a  mikro csoportok        feladatai

IPR menedzsment	IPR menedzsment vezetése alá tartozó munkacsoportok	Team létszám
	Óvoda-iskola átmenet team                                  Beóvodáztatási team Módszertani adaptációt segítő team Be óvodáztatási team Gyermekvédelmi, szociális segítő team	változtatható

IPR csoportok feladatai:

• Az egyes mikrocsoportok tevékenységüket éves projekt tervek alapján végzik.
• A projekttervet a mikrocsoportban dolgozó tagok együtt készítik el.
• A terveket minden tanév elején össze kell állítani, összhangban az intézményi IPR
• stratégiával és az intézményi munkatervvel.
• A mikrocsoportokban dolgozó pedagógusok külön megbízási szerződéssel és az ahhoz kapcsolódó munkaköri leírásuk alapján végzik tevékenységüket. A megbízási szerződéseket az IPR menedzsment vezetője készíti el és adja ki. A szerződések 1 tanévre szólnak. A munkatársak díjazása teljesítésigazolásuk alapján, az integrációs állami támogatásból fedezendő.
• A mikrocsoportok tevékenységüket folyamatosan dokumentálják.

/A dokumentum e része csak akkor aktuális, ha az intézmény nyertes az IPR pályázatban./

A  kapcsolattartás:

Rendszeres formái: értekezletek, problémamegoldó fórumok,

Nem rendszeres formái: szakmai és esetmegbeszélések, hospitálásra épülő együttműködések, napi beszélgetések.

5.2. Vezetési jogkörök

5.2.1. Az óvodavezető jogköre

Az intézményvezető hatáskörét, feladatait meghatározó munkaköri leírást a Nagyfüged Községi Önkormányzat készíti el, és a polgármester kiadmányozza. A köznevelési törvény vonatkozó előírásai szerint feladata különösen:

• A hatáskörébe tartozó, a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása,
• A nevelőtestület vezetése,
• A nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése,
• A pedagógiai munka irányítása, ellenőrzése,
• A munkáltatói, valamint a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása,
• A köznevelési intézmény képviselete,
• A szülői szervezettel, munkavállalói érdekképviseleti szervekkel való együttműködés,
• A nemzeti és óvodai ünnepek méltó megszervezése,
• A gyerek és ifjúságvédelmi munka, valamint a gyerekbalesetek megelőzésének irányítása,
• A döntés – az egyetértési kötelezettség megtartásával – az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe.

Az óvodavezető felelőssége

Az intézményvezetője egy személyben felelős:

• az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban, költségvetésben, vagy költségvetési keretben (az azok részét képező megvalósítási tervben, teljesítménytervben), valamint feladat-ellátási megállapodásban foglaltaknak, illetve az irányító szerv által közvetlenül meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelő ellátásáért,
• a költségvetési szerv működésében és gazdálkodásában a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség követelményeinek érvényesítéséért,
• a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott, használattal kapcsolatos jogok rendeltetésszerű gyakorlásáért,
• az államháztartási belső kontrollrendszer megszervezéséért és hatékony működtetéséért,
• a szerv besorolásának megfelelően a szakmai és pénzügyi folyamatos nyomon követési (monitoring) rendszer működtetéséért, a tervezési, a beszámolási, valamint a közérdekű, és közérdekből nyilvános adatok szolgáltatására vonatkozó kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért,
• A pedagógiai munkáért,
• A humánerőforrás biztosításáért és fejlesztéséért
• A KIR adatok hitelességéért
• A gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért,
• A nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,
• A gyermekbalesetek megelőzéséért,
• A gyermekek egészségügyi vizsgálatának ellátásáért.

5.2.2. Az óvodavezető helyettes jogköre

• Az óvodavezető közvetlen munkatársa. Munkáját az óvodavezető által készített munkaköri leírás alapján végzi.
• A vezető távollétében teljes felelősséggel végzi a vezetési feladatokat.
• Munkáját azok a pedagógiai és egyéb feladatok alkotják, melyeket közös megbeszélés és egyeztetés után az óvodavezető írásban meghatároz. Elsősorban a pedagógiai munkát segítő alkalmazottak munkájának irányítása, ellenőrzése, értékelése, és a pedagógusok, illetve minden alkalmazott helyettesítésének, szabadságolásának ütemezése, ellenőrzése.
• A vezető helyettes megbízásakor és a megbízás visszavonásakor a nevelőtestület véleményezési jogkörrel rendelkezik.

Az óvodavezető helyettes felelőssége

• Felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre, ezen túlmenően személyes felelősséggel tartozik az intézményvezetőnek, különösen a pedagógiai munkát segítők munkavégzését illetően, és a pedagógusok helyettesítésének megszervezését illetően.
• Beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. A beszámolás idejét az óvoda éves munkaterve, illetve mindig az aktualitás határozza meg.

6. Kiadmányozás szabályai

Az óvoda kiadmányozási joga az óvodavezetőt illeti meg.

Az intézmény nevében aláírásra az óvodavezető jogosult, akadályoztatása esetén – az azonnali intézkedést igénylő ügyiratokra vonatkozóan – aláírási jogot gyakorolhat az óvodavezető-helyettes.

Rendkívüli esetben az aláírási jogkört írásos felhatalmazás alapján megbízott pedagógus is gyakorolhatja.

Az átruházott jog gyakorlójának az aláírás előtt az óvodavezetőt tájékoztatnia kell.

7.1.  Az elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje

Óvodánk az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmaz a 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet előírásainak megfelelően. Elektronikus aláírást nem használunk. A hitelesítés aláírással és pecséttel együtt érvényes, hiteles. Az elektronikus rendszer használata során ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papíralapú másolatát

• Intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása
• Alkalmazottakra vonatkozó adatbejelentések
• Óvodai jogviszonyra vonatkozó bejelentések
• OSAP-jelentés
• Alkalmazottak és gyermekek listája (október 1-jei állapot)

Az elektronikus úton előállított fenti dokumentumokat az intézmény pecsétjével és az óvodavezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni.

Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása és hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR alrendszerében, továbbá elektronikus adathordozón lementett formában tároljuk. Az adatokhoz kizárólag az óvodavezető által felhatalmazott vezető helyettes férhet hozzá.

7.2. Az elektronikus úton előállított papíralapú dokumentumok kezelési rendje

A tanuló- és gyermekbaleseteket az oktatásért felelős miniszter által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével tartjuk nyilván.

A jegyzőkönyv kitöltésének céljából az óvodavezető rendelkezik hozzáféréssel. A kitöltésnél a balesetvédelemmel megbízott kolléga is jelen van. A jegyzőkönyv lezárása, a kinyomtatott példány aláírása kizárólagosan óvodavezetői hatáskör.

8. A vezetők intézményben tartózkodásának rendje

Az intézmény működésével és a szülők ügyeinek intézésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy a nyitvatartási idő alatt a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Ennek érdekében a vezetők intézményben való tartózkodását úgy kell megszervezni, hogy egyikük az óvodában tartózkodjon. Amennyiben tartós távollétnek nem minősülő szabadság, betegség, hiányzás esetén a helyettesítési rend lép életbe.

Reggel 7 órától 7.50-ig, és 16.00-17.00-ig terjedő időben a vezető helyettesítésének ellátásban közreműködnek a munkarend szerint ez időben munkát végző óvodapedagógusok. Intézkedésre a legnagyobb szakmai tapasztalattal rendelkező óvodapedagógus jogosult. Intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.

9. A vezetők akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje

Az intézményvezetőt szabadsága és betegsége alatt, valamint hivatalos távolléte esetén

vezető helyettese helyettesíti. Az intézményvezető tervezett tartós távolléte esetén (szabadság), valamint nem várható – egy hétnél hosszabb távolléte esetén – a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást.

Az intézmény vezetői feladatainak ellátása tekintetében, váratlan távolléte esetén, írásos megbízás hiányában a helyettesítés rendje:

• Az óvoda vezető-helyettese, ® ha ő is távol van, akkor
• A közalkalmazotti tanács elnöke ® az ő távolléte esetén
• Az intézményben megbízott pedagógus.

A vezető/vezetők helyettesítésére vonatkozó szabályok:

• A helyettesítők csak halaszthatatlan ügyben, az óvoda zökkenőmentes működésének érdekében járhatnak el.
• Intézkedésük során kötelesek betartani a vonatkozó jogszabályokat, valamint az óvoda szabályzataiba foglalt rendelkezéseket, továbbá tekintettel lenni az óvoda partnerközpontú szemléletére.
• Intézkedésükről feljegyzést kötelesek készíteni, melyet a vezető munkába állását követően tájékoztatás céljából haladéktalanul átadnak.

10. Az óvoda vezetősége

Az intézmény vezetősége konzultatív testület: véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Elsődleges feladata az óvodavezető munkájának segítése, különös tekintettel az intézmény működésével kapcsolatos szakmai, és személyi kérdésekre.

A vezetőség tagjai:

• Óvodavezető
• Vezető helyettes
• Közalkalmazotti Tanács elnöke

A Közalkalmazotti Tanács elnökének feladatai, és beszámolási kötelezettsége a Közalkalmazotti Szabályzatban rögzített.

A vezetőség megbeszéléseire az éves munkatervben meghatározott időpontokban, valamint az aktuális feladatok elvégzésének tekintetében, szükségszerinti időpontokban kerül sor. Megbeszélést kezdeményezhet a vezetőség bármely tagja. A megbeszélések időpontjának kijelölésénél tekintettel kell lenni a gyermekek szakszerű ellátásának kötelezettségére.

11. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel

Belépés

Az intézményi és személyi vagyonvédelem miatt a bejárati ajtót zárva kell tartani!

Napközben csengetésre bárki az intézmény alkalmazottai közül ajtót nyithat. A látogatótól meg kell kérdezni jövetele célját, kit keres, és amíg várakozik a vendég, bejelenteni, majd elkísérni a kívánt alkalmazotthoz, illetve kihívni a kért alkalmazottat. Az óvodai foglalkozások rendjét, a gyermekek tevékenységét megzavarni nem lehet!

Az önkormányzat képviselőit, szaktanácsadót, szakértőt, más hivatalos és szakmai szervek képviselőit az óvodavezető fogadja.

Az óvoda dolgozói, ügynökök, üzletszerzők, vagy más személyek az óvoda területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak.

Az óvoda biztonságos működését garantáló szabályok

Megtartása kötelező a köznevelési intézmény területén tartózkodó szülőknek, illetve a közoktatási intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek, és az óvodával jogviszonyban állóknak.

Az óvodában tartózkodás során elvárt viselkedés

Az óvoda épületében és az óvoda udvarán minden szülőnek és az óvodával kapcsolatban nem álló személyeknek kötelességük a kulturált viselkedés szabályait megtartani. Ennek értelmében tartózkodniuk kell a botrányokozástól, az agresszív/erőszakos illetve erőszakot kiváltó provokatív, másokat zaklató viselkedéstől.

• botrányos viselkedésnek minősül: mások nyugalmát zavaró hangoskodás, kiabálás, veszekedés, trágár szavak használata, hangos zenehallgatás, valamint erkölcstelen megjelenés és viselkedés.
• agresszív/erőszakos cselekmény, valamint erőszakot kiváltó provokatív viselkedés: verbális vagy fizikai zaklatás, fenyegetés, zsarolás, szándékos konfliktus előidézése, rongálás, más személyek lökdösése, bántalmazása.

Az óvoda minden dolgozójának, a szülőnek és azon más személyeknek, akik az óvodában tartózkodnak és észlelik a botrányos, agresszív vagy zaklató magatartást, – mérlegelve a sérelmet elszenvedő személy veszélyeztetettségének fokát – testi épségének megóvása érdekében azonnal döntenie kell a szükséges intézkedésről. Fő szabály, hogy a gyermekektől minél távolabb tartsuk az eseményt! A biztonságos működést szolgáló intézkedés lehetőségei, ha már megtörtént a nem kívánt esemény:

• Életveszélyt okozó testi sértés vagy rendkívül súlyos bántalmazás esetén – a bántalmazó eredménytelen felszólítását és tettének következményére való figyelmeztetését követően, haladéktalanul a mentők és a rendőrség telefonon történő értesítése, eljárás kezdeményezése, az óvodavezető, távollétében intézkedésre jogosult felelős személy tájékoztatása.
• Botrányokozás esetén a botrányokozó felszólítása a helytelen viselkedés befejezésére és figyelmeztetés cselekményének következményére, továbbá az óvodavezető, illetve távollétében az intézkedésre jogosult felelős személy tájékoztatása.
• Zaklatás és provokáció esetén, amennyiben ez az óvoda dolgozóira irányul, higgadtan, az agresszió minden jele nélkül a zaklató felszólítása az ilyen irányú viselkedés befejezésére, majd a kijárati ajtó felé vezetése, és az óvodavezető, illetve távollétében az intézkedésre jogosult felelős személy tájékoztatása. Szülők közti zaklatás és provokáció esetén a cselekményt észlelő óvodai dolgozó tájékoztatja az óvodavezetőt, távollétében helyettesét a konfliktusról, aki a továbbiakban intézkedni jogosult.

Más tulajdonának eltulajdonítása

Az óvoda leltárában nyilvántartott, valamint a gyermekek mindennapi óvodai életéhez tartozó tárgyak, eszközök, felszerelések (pl. gyerek ruha), illetve a szülőtársak és az óvodában dolgozók értéktárgyainak eltulajdonítása lopás bűncselekményének minősül. Aki észleli a lopás tényét, köteles jelezni az óvodavezetőnek. Intézkedés megtételére az óvodavezető jogosult. Az intézkedés magába kell, hogy foglalja a jegyzőkönyv felvételét, és a rendőrségi feljelentést.

A szervezeti és működési szabályzat fenti rendelkezéseit nyilvánossá kell tenni oly módon, hogy az mindenki számára hozzáférhető legyen. Felelőse az óvoda vezetője.

12. Az óvodába be nem hozható tárgyak, eszközök

– pirotechnikai eszköz pl. petárda

– emberi élet kioltására, illetve maradandó sérülés okozására alkalmas bármilyen fegyvernek használható tárgy pl. szúró, vágó eszköz

– tűzveszélyes anyag pl. benzin, gázolaj

– maróhatású anyag pl. sósav

– kábítószer

Amennyiben az óvoda dolgozói észreveszik, hogy tiltott tárgyakat, eszközöket szándékoznak behozni a szülők, vagy más személyek, azonnal kötelesek felszólítani az intézmény elhagyására és értesíteni az óvoda vezetőjét további intézkedés céljából.

 

13. Az intézmény belső kapcsolati rendszere

• A szervezeti egységek és a vezetők, illetve a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje

• A közalkalmazottak

Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a munka törvénykönyve mellett a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szabályozza. További szabályozást – a belső sajátosságokat illetően – az intézményi közalkalmazotti szabályzat és a munkaköri leírás tartalmaz

Az alkalmazotti közösség jogai

Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési jogok illetik meg. A jogok gyakorlásával kapcsolatos megbeszélést, értekezletet az óvodavezető jogosult összehívni. Kezdeményezési joggal a közalkalmazotti tanács elnöke rendelkezik.

Részvételi jog illeti meg: az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap.

Véleményezési és javaslattevő jog: az óvoda működési körébe tartozó kérdésekben. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítés során az óvodavezetőjének mérlegelnie kell.

Az alkalmazotti közösség megbeszéléseiről minden esetben jegyzőkönyvet kell felvenni.

A közalkalmazottak munkarendje

A nevelési évre szóló munkarend a nevelési tervben található. A vezető helyettes tehet javaslatot a napi munkarend változtatására és a szabadságok kiadására.

Minden közalkalmazottnak kötelessége, hogy munkája során az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat betartsa.

A pedagógusok munkarendje

A pedagógusok jogait és kötelességeit a köznevelési törvény rögzíti. A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése.

A pedagógusok heti kötelező órája 32 óra, heti munkaideje 40 óra.

A Kormány 326/2013.(VIII.30.) rendelet 17.§ (1) bekezdése alapján a következő rendelkezés született /ezen feladatok külön nem jelennek meg a munkaköri leírásban, de a szóbeli megbízatásnak megfelelően tevékenykednek, munkaidő nyilvántartásukban a vezető helyettes jelöli ezeket az órákat/:

„A pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében:

• foglalkozások előkészítése
• a gyermekek teljesítményének értékelése
• az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése
• előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek – egyéb foglalkozásnak nem minősülő – felügyelete
• a gyermekbalesetek megelőzésével összefüggő feladatok végrehajtása
• eseti helyettesítés/326/2013.(VIII.30.) Kormány Rendelet 17.§(5) Óvodapedagógus esetében heti 4 óránál több nem lehet az eseti helyettesítés. Az eseti helyettesítés nem haladhatja meg nevelési évenként a legfeljebb 30nevelési napot. Az egy óra eseti helyettesítési idő már egy napnak számító idő./
• a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység
• az intézményi dokumentumok készítése, vezetése
• a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet megtartása
• pedagógusjelölt szakmai segítése, mentorálása
• a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel
• az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés
• környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása
• a nevelési program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása

(2) Egyéb foglalkozás, rendszeres nem tanórai foglalkozás, amely:

– egyéni vagy csoportos fejlesztő foglalkozás

– egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás.

A pedagógusok kötelező óráinak teljesítésére vonatkozó munkaidő beosztás:

• Délelőttös héten: 7.00-13.00 óráig és: 7.30 – 14.00 óráig, pénteken: 7.00-13.00 óráig és 7.30-13.30 óráig
• Délutános héten: 9.30.16.00 óráig, és 10.00-17.00 óráig, pénteken: 10.00-16.00 óráig és 10.30-17.00 óráig

A munkaidő vezetését a vezető helyettes készíti el, amit a vezető havonta aláír.

A pedagógus köteles a munkakezdés előtt minimum 5 perccel munkahelyén megjelenni. Munkából való távolmaradását előzetesen személyesen, vagy váratlan késés, távolmaradás esetén, telefonon jelezni annak okát és időtartamát, hogy feladatának ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen. A helyettesítések rendjéért az óvodavezető-helyettes felel.

A nem pedagógus munkakörben dolgozók munkarendje

Munkarendjüket a vezető-helyettes állapítja meg, a közalkalmazotti tanács és óvodavezető egyeztetésével, az óvodavezető jóváhagyásával. Munkaidejük heti 40 óra.

Dajkák munkaidő beosztása:

• Délelőttös héten: 6.30 – 14.30 óráig és 9.00-17.00 óráig
• Délutános héten: 9.00 – 17.00 óráig

Az alkalmazottak munkakezdés előtt minimum 5 perccel kötelesek munkahelyükön megjelenni, távolmaradásukról értesíteni a vezető-helyettest, illetve váratlan késés, távolmaradás esetén, telefonon jelezni annak okát és időtartamát.

Munkatársi értekezletek:

Nevelési évenként minimum két alkalommal, a vezető-helyettes hívja össze, az óvodavezető tájékoztatását követően. A munkatársi értekezletre a teljes munkaidőben és a részmunkaidőben foglalkoztatott közalkalmazottat is meg kell hívni. A napirendi pontokat a vezető-helyettes állítja össze. A munkatársi értekezlet levezetése során lehetőséget kell adni, hogy minden részt vevő elmondhassa véleményét, észrevételét, javaslatot tehessen az érintett témán belül. A munkatársi értekezletről, ha érdemi kérdésben születik döntés jegyzőkönyvet, ha nem, akkor feljegyzést kell készíteni maximum két munkanapon belül, és tájékoztatás céljából haladéktalanul át kell adni az óvodavezetőnek.

• A nevelőtestület

A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési kérdésekben az óvoda legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja minden közalkalmazott pedagógus, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő középfokú végzettségű alkalmazott. Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni az óvodavezető, továbbá ha a nevelőtestület egyharmada kéri. Ha az óvoda szülői szervezete kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt.

A nevelőtestület döntési jogköre

• A nevelési program elfogadása;
• Az SZMSZ és a házirend elfogadása;
• A nevelési év munkatervének elfogadása;
• Átfogó értékelések és beszámolók elfogadása;
• Az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása;
• Továbbképzési program elfogadása
• A nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása;
• A nevelési program valamint a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtásáról;
• Jogszabályban meghatározott más ügyek.

Véleményezési és javaslattevő jogköre

• Az intézményvezetői programok szakmai véleményezése;
• Szakmai anyagok véleményezése;
• A pedagógusok külön megbízásának elosztása;
• A vezető helyettes megbízásakor, megbízásának visszavonásakor;
• Az óvodáról készült publikációk véleményezése.

A nevelőtestület döntései és határozatai

A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezlet lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyvét kijelölt pedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlévő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény irattárába kerülnek, határozati formában.

A nevelőtestület feladatkörébe tartozó feladatok átruházása:

• Az óvodai felvételi eljárás vonatkozásában, amennyiben a jelentkező gyermekek száma meghaladja a férőhelyek számát, a nevelőtestület tagjaiból álló bizottság tesz javaslatot a felvételre.
• A szülő által benyújtott felül bírálati kérelem tárgyában a nevelőtestület jogosult kivizsgálni az ügyet.
• A feladatok ellátásáról a megbízott beszámolási kötelezettséggel tartozik az óvoda vezetőjének (a megbízott személy megnevezése az éves intézményi munkaterv feladat-ellátási/felelősi fejezetében kerül rögzítésre).

A nevelőtestület értekezletei

A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében minimum négy értekezletet tart a nevelési év során. Ezt az intézményi éves munkaterv rögzíti.

• Nevelési évet nyitó nevelési értekezlet
• Őszi nevelői
• Tavaszi nevelői
• Nevelési évet záró nevelői értekezlet

A nevelőtestületi értekezletek tartalmas, nyugodt megtartása érdekében egy nevelési évben maximum 5 nevelésnélküli munkanap igénybe vehető, a szülői szervezet egyetértésével, megfelelő tájékoztatásával, valamint az arra igényt tartó gyermekek számára felügyelet biztosításával.

Az éves munkaterv elfogadását követően a nevelőtestületi értekezletek időpontját és a nevelésnélküli munkanapok időpontját valamint felhasználását a különös közzétételi listában nyilvánosságra kell hozni. Felelőse az óvodavezető.

A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések:

A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja:

• a Pedagógiai Program,
• az SZMSZ,
• a házirend,
• a munkaterv,
• az óvodai munkára irányuló átfogó elemzés, beszámoló

elfogadásával kapcsolatos napirendi pontokat.

Az óvodavezető az előterjesztés írásos anyagát a nevelőtestületi értekezlet előtt legalább nyolc nappal átadja a nevelőtestület tagjainak.

A nevelőtestületi értekezlet levezetését az óvodavezető látja el. A jegyzőkönyv vezetését a /felkért/ jegyzőkönyvvezető végzi. Hitelesítésére az értekezlet két nevelőtestületi tagot választ.

A nevelőtestület akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van.

Döntéseit és határozatait kivéve jogszabályban meghatározott titkos szavazás esetén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Ha a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozható döntésekor szavazategyenlőség keletkezik, a határozatot az óvodavezető szavazata dönti el.

A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni. A határozatokat nevelési évenként sorszámozni kell, és azokat nyilvántartásba kell venni.

A nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletekről lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza:

• a helyet, időt, az értekezlet napirendi pontjait, a jegyzőkönyvvezető és hitelesítő nevét
• a jelenlévők számát
• az igazoltan, illetve igazolatlanul távollévők nevét
• a meghívottak nevét
• a jelenlévők hozzászólását
• a módosító javaslatok egyenkénti megszavaztatását
• a határozat elfogadásának szavazási arányát

A jegyzőkönyvet az értekezletet követő három munkanapon belül el kell készíteni. A jegyzőkönyvet az óvodavezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestületi tagok közül két

hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a napirendi pontokat rögzítő jelenléti ívet, melyet a jegyzőkönyvet aláírók hitelesítenek.

A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása

A nevelőtestület valamennyi hatáskörének gyakorlási jogát fenntartja, jogszabályban biztosított hatásköreinek gyakorlási jogát nem ruházza át.

• Közalkalmazotti Tanács

A Közalkalmazotti Tanács tekintetében, mint az óvodában dolgozó közalkalmazottak érdekképviseleti szervezete, az együttműködésre vonatkozó előírásokat az intézményi közalkalmazotti szabályzat tartalmazza.

• Belső Ellenőrzési Csoport

A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről egységes, fenntartótól független értékelési rendszer (pedagógiai-szakmai ellenőrzés – tanfelügyelet) működtetését írja elő. a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet alapján a tanfelügyelethez kapcsolódó intézményi önértékelést az Oktatási Hivatal által kidolgozott és az emberi erőforrások minisztere által jóváhagyott Önértékelési kézikönyvben rögzítettek szerint kell elvégezni. Ehhez intézményünkben már 2015 májusában megalakult a munkacsoport. A feladatait, a módszereit a kézikönyvben leírtak szerint végzi. Munkája folyamatos. Külön értekezletek, megbeszélések folynak a tevékenység elvégzésére. Minden kolléga érintett e tevékenységben. Kapcsolattartás így visszaható, részvételével, munkájával a pedagógus kollégák munkáját segíti.

• Konyhai személyzet

Elsődleges feladata:

• Óvodai intézményi étkeztetés, valamint
• Munkahelyi és szociális étkeztetés ellátása

Kapcsolattartás a vezetőn keresztül történik, mindennap.

14. A gyermekek közössége

A nagyjából azonos életkorú gyermekek egy gyermekcsoportot alkotnak.

Az óvodában 3 gyermek csoport működik, fantázia nevük: katica, napsugár és pipacska.

15. A szülői szervezet

A szülők az óvodában a köznevelési törvényben meghatározott jogaik és kötelességeik teljesítésének érdekében szülői szervezetet illetve óvodaszéket hozhatnak létre. A szülői szervezet működése rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről saját maga dönt, melyet a szülői szervezet szervezeti és működési szabályzatban tesz közzé.

Intézményünkben működik a Csicsergő Szülők szervezete, mely figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, a gyermekek csoportját érintő kérdésekben tájékoztatást kérhet az intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein.

A szülői szervezet véleményezési jogot gyakorol:

• a pedagógiai program elfogadásakor
• az SZMSZ elfogadásakor
• a házirend elfogadásakor
• a munkaterv elfogadásakor (a nevelési év rendjének meghatározásában)
• az adatkezelési szabályzat elfogadásakor
• a szülői értekezlet napirendjének meghatározásában
• az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában
• a vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás módjának meghatározásában
• a pedagógiai program, az SZMSZ és a házirend nyilvánosságával kapcsolatosan
• a szülőket anyagilag is érintő ügyekben (pl. a szükséges ruházati felszerelésekkel kapcsolatosan)
• a nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó programok összeghatárának megállapításakor
• vezetői pályázatnál
• az intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének

megállapításával, vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával kapcsolatosan.

A szülői szervezet véleményezési jogkörében eljárva minden esetben köteles írásban nyilatkozni.

A szülői szervezet képviselői minden értekezlet után kötelesek a soron következő csoportos szülői értekezleten beszámolni a mindenkit érintő információkról.

A szülői szervezet részére érkezett iratokat az óvodatitkár bontatlanul köteles átadni az érdekeltnek. Az iratkezelés az érdekelt kezdeményezésére történik.

A szülői szervezettel való kapcsolattartás

A szülők képviselőjével az óvodavezető tart kapcsolatot. Ezt a hatáskört indokolt esetben átruházhatja az óvodavezető-helyettesre. Évente minimum egyszer kerül összehívásra, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatát. Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői szervezet véleményének (egyetértésének) kikérése jogszabály alapján kötelező, az óvodavezető az írásos előterjesztést a döntést megelőző 15 nappal korábban adja át a szülői szervezet vezetőjének. A szülői szervezet vezetőjét meg kell hívni a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjaihoz, amelyekben a szülői szervezetnek véleményezési joga van.

Az óvodavezetőnek biztosítania kell, hogy a szülői szervezet:

– az óvodai nevelési év rendjét annak elfogadása előtt véleményezze – a nevelési év rendjére vonatkozó dokumentumot a szülői szervezetnek úgy kell átadni, hogy legalább 7 munkanap rendelkezésre álljon a véleményalkotásra;

– véleményt mondhasson a nevelési-oktatási intézményben folyó hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásáról. A véleményalkotásra legalább 5 munkanapot kell biztosítani;

– véleményezhesse a szülőket érintő anyagi kiadásokkal járó elképzeléseket;

– véleményt nyilváníthasson az óvoda átszervezését illetően.

A szülői szervezet köteles véleményezési jogkörében eljárva írásban nyilatkozni.

További véleményezési és egyetértési jogot nem ad az intézmény a szülői szervezetnek.

A szülők szóbeli tájékoztatása

Az intézmény a közoktatási törvénynek megfelelően a gyermekekről a nevelési év során folyamatos szóbeli tájékoztatást ad. Ez lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek.

Szülői értekezletek rendje:

• Nevelési évet nyitó szülői értekezlet
• Nevelési évenként további legalább 2 alkalommal az óvodapedagógusok által tervezett időpontban és témával.

Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az óvónő és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására.

A szülők írásbeli tájékoztatása

A bejárati ajtón elhelyezett kiírások minden szülőre tekintve fontosak. Emellett a nagyfugedovoda.atw.hu honlapon is megtalálható minden aktuális feladat.

16. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere

Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a beiskolázás érdekében, és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel, cégekkel.

• Nagyfügedi Arany János Általános Iskolával

A kapcsolattartó: az óvoda vezetője és az óvoda pedagógusai.

A kapcsolattartalma: a gyermekek iskolai beilleszkedésének segítése az óvoda-iskola átmenet megkönnyítésével.

A kapcsolat formája: kölcsönös látogatás, szakmai fórum.

Gyakoriság: látogatás nevelési évenként az iskolai beiratkozás előtt, illetve nevelési évenként az első félévet követően, szakmai fórum évente minimum egy alkalommal.

• Az óvoda orvosával, védőnőjével – egészségügyi felügyelet, ellátás rendje

A kapcsolattartó: az óvodavezető helyettese

A kapcsolattartalma: a gyermekek egészségügyi ellátása, iskolába menő gyermekek körében az általános belgyógyászati vizsgálaton túl szemészeti és hallásvizsgálat.

A kapcsolat formája: egészségügyi vizsgálat, szűrés, beutalás kezelésre.

Gyakoriság: életkor függvénye szerinti orvosi vizsgálat, legalább félévente egyszer védőnői jelenlét, egy alkalommal fogászati szűrés.

Orvosi beavatkozás – kezelés – csak is a szülő előzetes értesítése és beleegyezése után történhet. Kivétel a baleseti elsősegélynyújtás.

Az alkalmazottak alkalmassági vizsgálatát végző szolgáltatás tekintetében a munkába állás előtti orvosi vizsgálatra és az időszakos orvosi vizsgálatra történő beutalás az óvodavezető kötelessége, a vizsgálaton való részvétel kötelessége pedig az alkalmazotté.

• Heves Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Megyei Szakértői bizottsága és a Heves Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Gyöngyösi Tagintézménye

A kapcsolattartó: az óvoda vezetője, illetve egyeztetést követően a fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus, logopédus.

A kapcsolattartalma: a gyermekek speciális vizsgálata, egyéni fejlesztése, a beiskolázás segítése, valamint tanácsadás nevelési kérdésekben.

A kapcsolat formája: vizsgálat kérése, kölcsönös tájékoztatás, esetmegbeszélés, konzultáció, szülői értekezleten való részvétel.

Gyakoriság: nevelési évenként a beiskolázást megelőzően, illetve a fejlesztőpedagógus, pszichológus, logopédus és óvónők jelzése alapján szükség szerint.

• Gyermekjóléti Szolgálattal, Családsegítő Szolgálattal, Gyámügyi Hivatallal Kapcsolattartó: óvodavezető, illetve egyeztetést követően a gyermekvédelmi felelős.

A kapcsolattartalma: a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése, esélyegyenlőség biztosítása.

A kapcsolat formája, lehetséges módja: Az intézmény segítséget kér a Gyermekjóléti Szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, valamint minden olyan esetben, amikor a gyermekközösség védelme miatt ez indokolt.

• a Gyermekjóléti Szolgálat értesítése – ha az óvoda a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja,
• amennyiben további intézkedésre van szükség, az óvoda megkeresésére a Gyermekjóléti Szolgálat javaslatot tesz arra, hogy az óvoda a gyermekvédelmi rendszer keretei között milyen intézkedést tegyen,
• esetmegbeszélés – az óvoda részvételével a szolgálat felkérésére,
• szülők tájékoztatása révén (a Gyermekjóléti Szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése), lehetővé téve a közvetlen megkeresését.

Gyakoriság: nevelési évenként minimum 2 alkalommal, illetve szükség szerint.

Polgármesteri Hivatal – Önkormányzat – Képviselő Testület:

• Munkakapcsolat az aktualitásoknak megfelelően.
• A fenntartó által szervezett fórumokon való részvétel.
• Ünnepeinkre, rendezvényeinkre meghívjuk községünk vezetőit.
• Képviselő testületi üléseken való részvétel.

Nagyfügedi Roma Nemzetiségi Önkormányzat:

• Együttműködés a cigány gyermekeket érintő kérdésekben, az aktualitásoknak megfelelően.
• Rendezvényeken való részvétel.
• Patronálás a lehetőségekhez mérten.
• A gyermekek óvodai beíratásában való együttműködés
• A gyermekek hiányzás csökkentésében való együttműködés
• A gyermekek iskolaválasztásában való együttműködés
• A szülői programokkal kapcsolatos együttműködés
• Pályázati lehetőségek együttes kihasználása a HHH gyermekek óvodai sikeressége jegyében.

Nagyfügedi IKSZT:

• Gyermekcsoportok ismerkednek a könyvtárral, foglalkozások megszervezése, könyvkölcsönzés
• Rendezvények megtartása, gyermek előadások megtekintése.

„Barátság” Nyugdíjas Klub:

• Közös rendezvények szervezése, ajándékozás.
• A szülői programokkal kapcsolatos együttműködés

17. Az intézményi védő-óvó előírások

 A gyermekvédelmi feladatok ellátásának rendje

Teendőinket meghatározza a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény és a végrehajtásához kapcsolodó jogszabályok, valamint az Önkormányzat Esélyegyenlőségi Terve. Ennek felelősségteljes ellátásáért az óvodavezető felel, munkáját megosztva az erre a célra megbízott gyermekvédelmi felelőssel együtt.

Célunk: A gyermekek alapvető jogainak és szükségleteinek biztosítása az intézmény lehetőségeihez mérten. Esélyegyenlőség biztosítása az eltérő szociális és kulturális környezetből érkező gyerekek számára.

Az óvónők feladatai:

• Az óvodába járó gyermekek szociális, szociokultúrális családi hátterének megismerése.
• Szükség szerint környezettanulmány végzése.
• Hátrányos, halmozottan hátrányos és veszélyeztett helyzet jelzése a gyermekvédelmi felelősnek.
• A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetben lévő gyermekek differenciált fejlesztése.

A gyermekvédelmi felelős feladatai:

• Szükség szerint családgondozás, védőnő segítségének igénybevétele.
• Nyilvántartás vezetése.
• Az óvodavezető tájékoztatása.

Az óvodavezető feladatai

• Kapcsolattartás a jegyzővel, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nyilvántartásának vonatkozásában. /Átruházva a vezető helyettesre./
• A gyermekvédelmi tevékenységhez a feltételek biztosítása: gyermekvédelmi felelős megbízása, feladatok, kompetenciák kijelölése nevelőtestületi szinten, továbbképzések támogatása a speciális nevelési feladat szakszerű ellátása végett.
• Bizalom elvű kapcsolat kiépítése a családokkal.
• A törvények és rendeletek naprakész ismerete, a munka hozzáigazítása.
• Veszélyeztetettség esetén a Gyermekjóléti Szolgálat tájékoztatása.
• Étkezési kedvezmények meghatározása, a törvényi jogszabályoknak és az önkormányzati rendeletnek megfelelően. Ezek dokumentálása.

A hátrányos szociális helyzetben lévő családok segítésének formái:

• Tájékoztatás az igénybe vehető segélyekről.
• Kedvezményes étkezési díj biztosítása:
• A törvényi rendelkezéseknek megfelelően normatív állami támogatás,
• Az önkormányzat tandíj és térítési díj rendeletének megfelelően az igazolt jövedelem alapján.

A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok

A gyermekbalesetek megelőzéséért elsődlegesen az óvoda vezetője felelős. Feladata a gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységek irányítása, különösen:

• Az óvoda épületének, udvarának, felszereléseinek és eszközeinek (csoportszobák, belső termek, valamint az udvar, az udvaron felszerelt játék és sportszerek) vonatkozásában a veszélyforrások feltárása, a balesetvédelmi szakember bevonásával. Feltárt, balesetet okozható helyzet, vagy hiba esetén jegyzőkönyv felvétele, és azonnali intézkedés kérése a fenntartó illetékes képviselőjétől. A veszélyforrást jelentő felszerelés, eszköz eltávolítása, illetve ha ez nem lehetséges, akkor biztonságos elkerítése, továbbá egyéb, a gyermekek biztonságát szolgáló, az adott helyzethez igazodó célszerű intézkedés megtétele.
• Az óvoda területén karbantartási, felújítási, építési munkák engedélyezése, a munkálatok ideje alatt a gyermekek biztonságos óvodai életének megszervezése, valamint az ezzel kapcsolatosan a szülők tájékoztatása.
• Az alkalmazottak tevékenységének ellenőrzése a gyermekek között használt veszélyes felszerelések és eszközök tekintetében.
• A balesetvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátásának koordinálására, dokumentálására, és nyilvántartására egy fő pedagógus megbízása.

A pedagógus feladata és kötelessége:

• Saját gyermekcsoportjában a felszerelések és eszközök épségének folyamatos ellenőrzése, az észlelt veszélyforrás jelzése az óvoda vezetőjének, valamint segítség kérése a veszély elhárítása érdekében.
• Az óvoda helyiségeinek, udvarának használata során tapasztalt veszélyhelyzetekről az óvodavezető tájékoztatása további intézkedés végett.
• Az óvodai nevelési év elején, valamint szükség szerint, a foglalkozás, kirándulás előtt a védő-óvó előírások ismertetése a gyermekekkel:
• az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírások,
• a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások,
• a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése.

A védő-óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés tényét és tartalmát a csoportnaplóban dokumentálni kell.

A dajkák feladat és kötelessége:

• A veszélyforrást jelentő konyha és mosoda zárása amennyiben nem tartózkodnak ott,
• A konyhából kivitt eszközök biztonságos szállításáról való gondoskodás (forró étel, tortavágó kés…)
• A konyhában a HACCP rendszer alkalmazása kötelező!

A gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatok

• A gyermekbalesettel kapcsolatban az óvodának jelentési kötelezettsége van. A KIR rendszeren keresztül kell eleget tenni. Jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek egy-egy példányát a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig meg kell küldeni a fenntartónak, valamint át kell adni a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát az óvoda őrzi. Súlyos baleset esetén a fenntartót azonnal telefonon értesíteni kell.
• A gyermekbalesetekről nyilvántartást kell vezetni, mely az előírás szerinti nyomtatványon történik.
• A gyermekbaleseteket minden esetben ki kell vizsgálni. A vizsgálatban részt vesz az érintett pedagógus, az óvoda vezetője, a balesetvédelmi megbízott, továbbá részt vehet a szülői szervezet képviselője. A vizsgálat eredményéről tájékoztatni kell az érintetteket, és a fenntartót. A vizsgálat eredményének függvényében az óvodavezető kötelessége a hasonló balesetek megelőzését illetően az intézkedések megtétele.
• A nem pedagógus alkalmazottak az óvodavezető utasításának megfelelően működnek közre a gyermekbaleseteket követő feladatokban.

18. A nevelő-oktató munka biztonságos feltételeinek megteremtése

Nevelési időben szervezett óvodán kívüli foglalkozásokkal kapcsolatos szabályok.

Szülők tájékoztatása: A gyermek reggeli érkezésekor, déli vagy délutáni elvitelekor, szóban, aláírásával igazolja az információ átvételét.

Intézményvezető tájékoztatása: Előzetesen szóban, majd a helyi formanyomtatvány kitöltésével, és a kísérők aláírásával hitelesített formában, a külső foglalkozás megkezdése előtt minimum egy nappal.

Az óvodán kívüli foglalkozás csak abban az esetben tekinthető engedélyezettnek, ha a nyomtatványt az intézményvezető ellenjegyezte.

Nevelési időben szervezhető foglalkozások

• Helyszíni foglalkozás
• Kirándulás, séta,
• Színház, múzeum, kiállítás, mozi látogatás,
• Sport programok,
• Kulturális programok,

A pedagógusok kötelessége: A foglalkozásokhoz annyi kísérő pedagógust, dajkát, vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a program zavartalan lebonyolításához szükséges. Gyermeklétszámnak megfelelően 10 gyermekenként minimum 1-1 fő.

A gyermekekkel – életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően – ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó szabályokat, a foglalkozással együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről.

Az ismertetés tényét a fent említett helyi formanyomtatványon dokumentálni kell.

Nevelési időn túli, óvodán kívüli foglalkozásokkal kapcsolatos szabályok

Kezdeményezése: A gyermekek, szülők, pedagógusok igényei, szükségletei szerint szervezhetők a nevelési időn túli foglalkozások. Az intézményvezető felé kezdeményezője lehet: szülői szervezet, szakmai munkaközösség, Közalkalmazotti Tanács képviselője.

Tájékoztatási kötelezettség az intézményvezetője felé

A programfelelős pedagógus köteles indulás előtt tájékoztatni az intézményvezetőt a szervezett program:

• Helyszínéről,
• Időpontjáról, az utazás, szállás, étkezés körülményeiről,
• A résztvevők létszámáról, nevéről,
• A felügyelő pedagógusok nevéről, számáról,
• Elérhetőségről (cím, telefon),
• Indulás, érkezés időpontjáról, az útvonal megjelöléséről.

A közalkalmazottak munkavégzéssel kapcsolatos szabályai

• Az óvodában csak érvényes egészségügyi kiskönyvvel rendelkező munkavállaló dolgozhat.
• Az óvoda területén tilos dohányozni!
• Az intézményen belül szeszesital fogyasztása tilos!
• A dolgozók az intézmény helyiségeit nyitvatartási időben akkor és oly módon használják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelő-oktató tevékenységet, és az intézmény egyéb feladatainak ellátását.
• Ha intézményi alkalmazott a nyitvatartási időn túl igénybe kívánja venni az óvoda helyiségeit, ezt az intézményvezetőtől írásban kell kérvényeznie, a használat céljának és időpontjának megjelölésével.

Az intézmény teljes területén, az épületben és az udvaron tartózkodó minden személy köteles:

• A közös tulajdont védeni,
• A berendezéseket rendeltetésszerűen használni,
• Az óvoda rendjét és tisztaságát megőrizni,
• Az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni,
• Tűz és balesetvédelmi előírások szerint eljárni,
• A munka és egészségvédelmi szabályokat betartani,
• Az intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda ellátja a gyermekek felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható.

19. Rendkívüli esemény

Az óvodában előforduló rendkívüli eseményt az óvodavezetőnek azonnal jelenteni kell. Az, aki érzékeli a rendkívüli eseményt, köteles mindent megtenni az esetleges veszélyhelyzet elhárítása érdekében. Rendkívüli eseménynek számít különösen: a tűz, az árvíz, a földrengés, bombariadó, egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelőmunkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény.

Bombariadó esetén azonnal értesítendő az óvodavezető vagy helyettese.. Telefonon azonnal értesítendő a BRFK a központi 107 számon.

A legrövidebb időn belül az épületet mindenkinek el kell hagynia. A menekülés útvonala megegyezik a tűzriadó útvonalával.

Ezen idő alatt az óvodavezető az épület előtt az utcán várja a tűzszerészeket. Az óvodavezető telefonon értesíti az Önkormányzatot a rendkívüli eseményről és a bombariadóról.

20. Ünnepek, megemlékezések, hagyományok rendje

Az ünnepélyek, megemlékezések rendje

Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra. Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg.

Az óvoda hagyományos ünnepei, rendezvényei

Minden ünnepet, egyéb rendezvényt hosszabb előkészület előz meg, amelyhez az óvónők a gyerekek kíváncsiságát kielégítve folyamatosan biztosítunk változatos tevékenységeket. A hagyományok ápolása közben az együttjátszás, tervezgetés örömtelivé, izgalmassá teszi a várakozást. Az ünnep fényét emeli a feldíszített csoportszoba, a gyermekek és felnőttek ünneplő ruhája, a meglepetések. Ügyelünk arra, hogy a vidám, felszabadult hangulatot ne zavarja meg a gyermekeket megterhelő, esetleg szorongással járó szerepeltetése, betanult szólamok.

Az óvodai ünnepélyek, kirándulások a helyi program alapján kerülnek megrendezésre, melynek időpontjáról a faliújságon írásban értesítjük a szülőket.

Az óvoda és a család közös rendezvényei:

• farsang
• családi délután
• óvodába csalogató

Nyilvános ünnepségeink, ahová meghívjuk a szülőket:

• anyák napja
• nagycsoportosok búcsúzó napja

Gyermeki élettel kapcsolatos óvodai ünnepek:

• név- és születésnapok
• advent
• mikulás
• karácsonyi előkészületek
• Télbúcsúztató népszokás
• állatok világnapja
• március 15.
• Víz világnapja – március 22.
• Húsvéti készülődés
• Föld napja – április 22.
• Madarak és fák napja – május 10.
• Májusfaállítás
• Pünkösd
• Gyermekhét
• Nagycsoportosok kívánsághete

 A hagyományápolással kapcsolatos feladatok

A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának a feladata és kötelessége. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévő hírnevének megőrzése, illetve növelése. A rendezvények lebonyolításán túl a hagyományápolás elengedhetetlen kelléke Csicsergők logó használata, mely az óvoda jelképe; az óvoda belső dekorációjának image.

Újabb hagyomány tekintetében minden alkalmazottnak lehetősége van javaslattal élni, melyet személyesen jelezhet az óvodavezető felé. A javaslatot az óvodavezető terjeszti elő, elfogadásáról az alkalmazotti közösség dönt. Amennyiben a szülőket is érinti a javaslat, úgy a szülői szervezet élhet véleményezési jogával.

21. Általános rendelkezések

Az óvoda épületének főbejáratánál címtáblát kell elhelyezni. Az óvoda nevét, fenntartóját érintő változás, valamint a tábla megrongálódását követően 10 munkanapon belül jelezni kell a fenntartónak, aki gondoskodik a címtábla cseréjéről.

Az óvoda épületét fel kell lobogózni. A nemzeti lobogó rendszeres karbantartásáról az óvoda dajkái kötelesek gondoskodni. A lobogó megrongálódását, eltűnését az óvodavezetőnek szóban jelenteni kell, és írásban feljegyzést készíteni.

Az óvoda nyitását és zárását a dajkák – munkaköri leírása alapján – végzik. Távollétük esetén az óvodavezető köteles gondoskodni helyettesítéséről.

Az óvoda homlokzatán és udvarát szegélyező kerítésén reklámtábla elhelyezése tilos! Az óvoda épületében az óvodavezető adhat engedélyt a gyermekeknek és szülőknek szóló egészséges életmóddal, környezetvédelemmel, kulturális tevékenységgel, oktatással kapcsolatos reklámok elhelyezésére.

22. A vagyonkezeléssel összefüggő feladatok végrehajtásáért felelős szervezeti egység feladatai, vagyonkezelés rendje

A feladatok forrásai

Az intézmény részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv.

Előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából részjogkörrel rendelkezik.

Költségvetését a Községi Önkormányzat Képviselőtestülete biztosítja.

Az intézményi vagyon felett önálló rendelkezői jogosultsággal nem bír /vagyonhasznosítás bérbeadása/

Finanszírozás: A finanszírozási feladatot az Önkormányzat látja el saját forrásaiból, és az állami normatívákból. Ha a kiadások teljesítése a tervezett 100%-át eléri, a további kiadások finanszírozása tekintetében mérlegelési jogköre a Polgármesternek van.

Előirányzat felhasználás: A költségvetésben betervezett kiadásokat teljesíti, gondoskodik az előirányzott bevételek beszedéséről.

Előirányzat módosítás: A költségvetési rendeletben meghatározott előirányzat /különös tekintettel a személyi jellegű kifizetésekre, és azok járulékaira/ semmilyen jogon nem módosíthatja. Feladatátszervezés esetén az Önkormányzat jogosult előirányzat felülvizsgálatára, illetve zárolására. A kiemelt előirányzatokon belül javaslatot tehet átcsoportosításra. A bevételek alulteljesülése esetén a kiadások is csökkenthetők. /Teljesítés szinten, és nem előirányzati szinten./

A vagyon feletti rendelkezési jog: Az intézményi-és ingatlanvagyon feletti rendelkezés jogát a fenntartót illeti meg.

Az ingóvagyon felett az óvodavezetője rendelkezik.

Pénzkezelés és pénzellátás: a részben önálló intézmény önálló bankszámlával nem rendelkezik, ellátmány áll rendelkezésre, melynek jelenlegi összege az óvoda részére 100.000 Ft .

Az ellátmány kezelői a Polgármesteri Hivatal házipénztárában kötelesek elszámolni. A pénzkezelést egyebekben Nagyfüged Község Polgármesterének a pénzgazdálkodásról, kötelezettségvállalásról és utalványozásról szóló intézkedésben foglaltak szerint kell végezni. A pénzellátás a Hivatal házipénztárából történik.

A kiadásokat és bevételeket befolyásoló feltétel- és követelményrendszer

Kötelezettségvállalás: az óvodavezető az Önkormányzat költségvetésében meghatározott kiadási előirányzat összegéig rendelkezhet. Amennyiben a kiadások teljesítése 100%-ot meghaladja, kötelezettséget csak a Polgármester vállalhat. A kötelezettségvállalás szabálya valamennyi kiadás nemre vonatkozik. A kötelezettségvállalás csak ellenjegyzéssel érvényes.

Utalványozás: Utalványozásra a vezető jogosult, mindaddig, amíg a kiadások teljesülése a költségvetésben jóváhagyott előirányzat 100%-át nem érik. Ezt meghaladóan kizárólag a Polgármester jogosult utalványozni, a Jegyző, vagy az általa felhatalmazott személyek ellenjegyzésével.

Ellenjegyzés: Ellenjegyzésre a Jegyző, vagy az általa felhatalmazott személyek jogosultak.

Érvényesítés: Érvényesítésre a pénzügyi szakképesítéssel rendelkező dolgozó, valamint helyettesítés rendje szerint dolgozó jogosult.

Összeférhetetlenségi szabályok: A pénzgazdálkodási feladatot /kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés/ ellátó személyek nem gyakorolhatják jogkörüket, ha közeli hozzátartozójuk, vagy saját maguk részére látnák el feladatukat egy adott gazdasági esemény kapcsán.

Számvitel /analitikus nyilvántartás/ beszámolás, működtetés, tárgyi eszköz felújítás, vagyonkezelés: Az épületek közüzemi díjai elkülönülten jelentkeznek a Polgármesteri Hivatalnál.

Pénzügyi- gazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatköre és munkaköre:

Bánka-Forgó Judit óvodavezető

A kötött felhasználású normatíva igénylésének feltételeit biztosítja, valamint az elszámoláshoz szükséges analitikus nyilvántartásokat vezeti.

Központosított állami támogatás igényeinek benyújtása esetén közreműködik azok kidolgozásában, valamint az elszámoláshoz szükséges analitikus nyilvántartásokat vezeti.

Pályázatok benyújtása esetén szakmai oldalról előkészíti az anyagot. Az Önkormányzat vagyonrendeletében a részben önálló intézmény kezelésében adott vagyon rendeltetésszerű használatáról gondoskodik, a tulajdon védelme érdekében a szükséges intézkedéseket megteszi. Az egyes vagyontárgyak selejtezéséről javaslatot tehet az Önkormányzatnak. Leltározás során az intézményre eső feladatokat ellátja, közreműködik az intézmény vagyonának szakszerű, pontos leltározásában. A leltárban bekövetkezett változásokról /vagyontárgyak áthelyezése másik épületbe, épületrészbe, stb./ köteles értesíteni az Önkormányzatot.

Szakmai statisztikák alapját képező nyilvántartásokat vezeti. Az intézmény részére címzett számlákon a teljesítéseket igazolja. Igazolásra csak a vezető jogosult.

A költségvetés és a koncepció elkészítéséhez köteles javaslatot kidolgozni.

Felújítási és felhalmozási pénzeszközök felhasználására nincs felhatalmazva a részben önálló intézmény.

A költségvetésben meghatározott létszámkeretet nem lépheti túl.

A könyvelést az Önkormányzat végzi, a beszámoló elfogadását követően tájékoztatja az intézményvezetőt a részben önálló intézmény gazdálkodásáról. Évközben a vezetőnek joga van az intézményre vonatkozó elszámolásokba betekinteni.

Információszolgáltatási feladatok: A számviteli információszolgáltatással kapcsolatos feladatok /számlák, gazdasági események egyéb dokumentumainak leadása/ az elszámolási határidőkben teljesítendők, a dokumentumok kézhezvételét követően.

A normatíva és egyéb támogatással kapcsolatos adatszolgáltatást a finanszírozó által meghatározott határidőre kell teljesíteni. Az Önkormányzat beszámolóihoz szükséges adatszolgáltatást féléves beszámoló esetében minden év július 10-ig, éves beszámoló esetében minden év január 31-ig kell teljesíteni.

A kötelezettségvállalás célszerűségét megalapozó eljárás és dokumentuma:

• 217/1998./XII.30/ Korm. Rendelet 14 §. előírása
• Nagyfüged Község Önkormányzatának pénzügyi megállapodása

A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos előírások, feltételek

Költségvetés tervezése: A részben önálló intézmény kiszámítja az intézmény alkalmazottainak alapbérét, a közalkalmazotti törvény előírásai szerint esedékes pótlékokat és egyéb járandóságokat.

Megtervezi a helyettesítéseket. Javaslatot tesz a szakmai eszközök beszerzésére, valamint rangsorolja azokat. Előzetes terveket a következő évi költségvetési koncepció elkészítéséhez minden év november 15-ig kell elkészíteni, míg a végleges terveket a koncepció után minden év január 15-ig kell elkészíteni.

23. Szervezeti egységek vezetőjének jogosítványai, amelyek körében az intézmény képviselőként járhat el

Az intézmény külső szervek előtti képviselete azon lehetőség figyelembevételével, hogy a képviseletre meghatározott ügyekben eseti vagy állandó megbízást adhat.

Az óvodavezetője önálló munkáltató jogkörrel rendelkezik.

24. Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések          

Az óvoda alapdokumentumai

• Helyi Nevelési Program
• Szervezeti és Működési Szabályzat
• Házirend

Az intézményi dokumentumok tartalmát és elérhetőségét a nevelési évet nyitó szülői értekezleten részletesen ismerteti az óvodavezető. A Házirend egy példányát beiratkozáskor minden szülő kézhez kapja.

Az óvoda lehetőséget biztosít arra, hogy a szülők az óvodai beiratkozás előtt nyílt nap

keretében megismerkedjenek az óvodával, az óvodai dokumentumokkal.

A szülők az óvodavezetőtől, helyettesétől és a csoportos óvónőktől is kérhetnek szóbeli tájékoztatást az év során bármikor, egyeztetett időpontban.

A dokumentumok egy példánya a vezetői irodában, egy példánya a központi faliújságon kerül elhelyezésre. Emellett minden dokumentum megtalálható a honlapon.

Az óvoda eredményességét, személyi feltételeit, induló gyermekcsoportjait bemutató különös közzétételi listát az óvoda vezetője készíti el. Felülvizsgálata, módosítása nevelési évenként kötelező: az éves intézményi munkaterv elfogadását követő 10 munkanapon belül, továbbá nevelési év közben történő, a lista adattartalmát érintő változás esetén, a változást követő 10 munkanapon belül. Az adatok frissítéséért az óvodavezető felel. A különös közzétételi lista nyomtatott formában a központi faliújságon kerül kihelyezésre.

Az intézményi alapdokumentumok és a különös közzétételi lista az óvoda honlapján is elérhető. A honlap karbantartásáért, frissítéséért az óvodavezető felel.

25. Záradék

A szervezeti és működési szabályzat érvényessége: kihirdetésétől kezdve határozatlan időre szól, visszavonásig érvényes.

Felülvizsgálata: kétévente, valamint az SZMSZ-t érintő jogszabályváltozást követően, a jogszabályban meghatározott határidőig kötelező. Felelős: óvodavezető

Módosítása: az óvodavezető hatásköre, kezdeményezheti a nevelőtestület, és az alkalmazotti tanács elnöke, írásos előterjesztés formájában. A módosítást indokolhatja: jogszabályváltozás, fenntartó által meghatározott feladat változás, érdekegyeztető fórum javaslata.

Kelt: Nagyfüged, 2015.09.01

 

Az SZMSZ –t:

Készítette:

óvodavezető

ph

Véleményezte:                                                           ………………………………….

szülői szervezet képviselője

 

Véleményezte

Közalkalmazotti tanács elnöke

 

ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA

 

2015. ÉV

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

• A szabályzat célja

• Az alkalmazottak, valamint a gyermekek adatainak nyilvántartása, kezelése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala intézményi rendjének megállapítása, az ezekkel összefüggő adatvédelmi követelmények szabályozása, valamint
• iratkezelés szabályainak megállapításával rendszerezni azokat a főbb feladatokat, hatásköröket, előírásokat, amelyeket a működés során meg kell tartani.

A Szabályzat alapját képező jogszabályok

• a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. Tv.
• évi CXC törvény
• 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet
• 229/2012 (VIII.28.) Korm. rendelet a KNT végrehajtásáról

• A Szabályzat hatálya

A Szabályzat hatálya kiterjed az intézmény vezetőjére, minden dolgozójára, továbbá az óvodás gyermekekre.

• E szabályzat szerint kell ellátni

• A dolgozók személyi iratainak és adatainak kezelését (továbbiakban együtt: közalkalmazotti adatkezelés), valamint
• az óvodások adatainak nyilvántartását, továbbítását, kezelését (továbbiakban: gyermek adatkezelés)
• az iratkezelést.

• E szabályzatot megfelelően kell alkalmazni

a munkaviszony megszűnése után, illetve e munkaviszony létesítésére irányuló előzetes eljárásokra. Az óvodásokkal kapcsolatos titoktartási kötelezettség független a munkaviszony fennállásától, annak megszűnése után határidő nélkül fennmarad.

A Szabályzatban használt fogalmakhoz a 2.sz. Függelék szerinti értelmező rendelkezések kapcsolódnak.

 

2. A DOLGOZÓK ADATAINAK KEZELÉSE ÉS TOVÁBBÍTÁSA

2.1  FELELŐSSÉG A MUNKAVISZONNYAL ÖSSZEFÜGGŐ ADATOK KEZELÉSÉÉRT

Az óvodában a munkaviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért:

• az óvoda vezetője,
• a dolgozó a saját adatainak közlése tekintetében tartozik felelősséggel.

Az intézmény vezetője felelős a munkaviszonnyal összefüggő adatok védelmére és kezelésére vonatkozó jogszabályok, valamint e Szabályzatban rögzített előírások megtartásáért, illetve a követelmények ellenőrzéséért.

2.2 . AZ ALKALMAZOTTAK NYILVÁNTARTOTT ADATAI

2.2.1 A közoktatásról szóló törvény alapján nyilvántartott adatok:

• név, születési hely és idő, állampolgárság
• lakóhely, tartózkodási hely, telefonszám, azonosító szám
• munkaviszonyra vonatkozó adatok:
• iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása,
• munkában töltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok,
• alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek,
• munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés,
• munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat
• terhelő tartozás és annak jogosultja,
• szabadság, kiadott szabadság
• alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei,
• az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei,
• a többi adat az érintett hozzájárulásával.

A köznevelésről szóló törvény szerint nyilvántartott és kezelt adatok köre alapvetően megegyezik a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 5. számú mellékletében meghatározott adatkörök adataival, ezért az alkalmazottak adatainak nyilvántartására az alapnyilvántartás vezetése szolgál a Szabályzat melléklete szerinti adatlapok formájában.

Az alapnyilvántartás rendezetten tárolja és feldolgozza a munkavállaló munkaviszonyával összefüggésben keletkezett és azzal kapcsolatban álló adatait.

Az alapnyilvántartás adatkörén kívül – törvény eltérő rendelkezése hiányában – adatszerzés nem végezhető, ilyen adat nem tartható nyilván.

Az intézmény külön törvény alapján nyilvántartja a dolgozó bankszámlaszámát, valamint a magán-nyugdíj pénztári tagságával kapcsolatos adatokat.

• AZ ADATKEZELÉSBEN KÖZREMŰKÖDŐK FELADATAI

Az intézmény dolgozóinak adatkezelését a vezető végzi.

Az alapnyilvántartás VII. adatköréből, a munkából való rendes szabadság miatti távollét időtartamának nyilvántartását a vezető végzi.

Az alapnyilvántartás személyi juttatásról szóló VI. adatköréhez tartozó nyilvántartást a vezető vezeti, amelyről egy példányt, a tárgyévi zárását követően elhelyez a személyi anyagokban.

A vezető felelősségi körén belül köteles gondoskodni arról, hogy:

• az általa kezelt, a munkaviszonnyal összefüggő adat és megállapítás az adatkezelés teljes folyamában megfeleljen a jogszabályi rendelkezések tartalmának.
• A személyi iratra csak olyan adat, illetve megállapítás kerülhessen, amelynek alapja közokirat vagy a dolgozó írásbeli nyilatkozata, írásbeli rendelkezése, bírósági, vagy más hatóság döntése, jogszabályi rendelkezés.
• A munkaviszonnyal összefüggő adat helyesbítését és törlését egyeztesse, ha megítélése szerint a személyi iraton szereplő adat a valóságnak már nem felel meg,
• ha a dolgozó nem általa szolgáltatott adatainak kijavítását vagy helyesbítését kéri,
• A dolgozó írásbeli hozzájárulásának beszerzéséről az önkéntes adatszolgáltatás körébe tartozó adatok nyilvántartását megelőzően.

• A KÖZALKALMAZOTTI ALAPNYILVÁNTARTÁS VEZETÉSE, AZ ADATOK TOVÁBBÍTÁSA

Az alapnyilvántartás számítógépes módszerrel is vezethető. Ez esetben – a következő kivétellel – papír alapú adatlapot nem kell vezetni. A számítógéppel vezetett adatokat ki kell nyomtatni a közalkalmazott:

• adatainak első alkalommal történő felvételekor, ebben az esetben az érintett dolgozó aláírásával igazolja az adatok valódiságát,
• áthelyezésekor
• dolgozó munkaviszonyának megszüntetése esetén
• a betekintési jog gyakorlójának erre irányuló külön kérelmére azokat az adatokat, amelyekre betekintési joga kiterjed

A 4.1. pont alapján készített iratokat személyügyi iratként kell kezelni.

A számítógépes módszerrel vezetett alapnyilvántartásból a munkaviszony megszűnése és végleges áthelyezés esetén azonnal és véglegesen törölni kell a dolgozó személyazonosító adatait. Statisztikai célokból személyazonosításra alkalmatlan adatok továbbra is felhasználhatók.

Az adatokat védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, megsemmisítés, jogosulatlan továbbítás és nyilvánosságra hozatal ellen. A számítógépen vezetett alapnyilvántartás technikai védelmére az adatokat lemezen is tárolni kell.

Az alapnyilvántartás adatai közül a munkáltató megnevezése, a dolgozó neve, továbbá a besorolására vonatkozó adat közérdekű, ezeket az adatokat a dolgozó előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni.

A közérdekű adatokon kívül a dolgozó nyilvántartott adatiról – a 4.8. pont szerint adattovábbítás kivételével – tájékoztatás nem adható. A dolgozó személyi anyagát az áthelyezéshez kapcsolódó eset kivételével kiadni nem lehet.

Az intézmény a nem nyilvános személyes adatokat csak a törvényben meghatározott esetekben és célokra, illetve az érintett dolgozó erre irányuló írásbeli kérelmére használhatja fel, vagy adhatja át harmadik személynek.

Az alapnyilvántartás adatkörébe tartozó adatok – a 2. sz. melléklet 3. pontja alapján – továbbíthatók: a fenntartónak, a könyvelőnek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, államigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak. Ezen kívül a Kjt. 83/D §-a szerint a dolgozó felettesének, a törvényességi ellenőrzést végző szervnek, a fegyelmi eljárást lefolytató testületnek, vagy személynek.

Az adattovábbítás a 4.9. pontban felsoroltak írásos megkeresésére postai úton ajánlott küldeményként, kézbesítés esetén átadó könyvvel történhet, illetve e-mailen történt megkeresés esetén elektronikus formában a megfelelő adatvédelem biztosításával. Intézményen belül papír alapon, zárt borítékban.

Az adattovábbítás a vezető aláíráséval történik. Az illetményszámfejtő hely részére történő adattovábbítást a Községi Önkormányzat dolgozója végzi.

• A DOLGOZÓ JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

A dolgozó a saját anyagába, az alapnyilvántartásba, illetve a személyes adatait tartalmazó egyéb nyilvántartásokba, személyi iratokba vezetői engedély mellett korlátlanul betekinthet, azokról másolatot, vagy kivonatot kérhet, illetve kérheti adatai helyesbítését, kijavítását. Tájékoztatást kérhet személyi irataiba történt betekintésről, adatszolgáltatásról személyi anyagának más szervhez történő megküldéséről.

A dolgozó az általa szolgáltatott adatai helyesbítését és kijavítását a vezetőtől írásban kérheti. A dolgozó felelős azért, hogy az általa a munkáltató részére átadott, bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek.

A dolgozó az adataiban bekövetkezett változásokról 8 napon belül köteles írásban tájékoztatni a vezetőt, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok aktualizálásáról.

• A SZEMÉLYI IRAT

Személyi irat minden – bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett – adathordozó, amely a dolgozó munkaviszony létesítésekor, fennállása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik, és a dolgozó személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz.

A személyi iratok körébe az alábbiak sorolandók:

• a személyi anyag iratai
• a munkaviszonnyal összefüggő egyéb iratok,
• a dolgozó munkaviszonyával összefüggő más jogviszonyaival kapcsolatos iratok (adóbevallás, fizetési letiltás)
• a dolgozó saját kérelmére kiállított vagy önként átadott, adatokat tartalmazó iratok.

Az iratokban szereplő személyes adatokra a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezései vonatkoznak.

• A SZEMÉLYI IRAT KEZELÉSE

Az intézmény állományába tartozó dolgozó személyi iratainak őrzése és kezelése, személyi számítógépes nyilvántartó rendszer működtetése a vezető feladata. Ennek megvalósítása és megőrzése a Községi Önkormányzatnál történik.

A személyi iratokba a következő szervek és személyek jogosultak betekinteni:

• a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 83/D §-ában meghatározott személyek:

1. a dolgozó felettese
2. a teljesítményértékelést végző személy,
3. feladatkörének keretei között a törvényességi ellenőrzést végző szerv,
4. a fegyelmi eljárást lefolytató testület, vagy személy
5. munkaügyi, polgári jog, közigazgatási per kapcsán a bíróság,
6. a dolgozó ellen indult büntetőeljárásban nyomozó hatóság, az ügyészség, a bíróság,
7. az illetmény-számfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül,
8. az adóhatóság, a társadalombiztosítási igazgatási szerv, az üzemi baleseteket kivizsgáló szerv és a munkavédelmi szerv.

• más jogviszony alapján keletkezett iratokba az arra vonatkozó törvény szerinti jogosultak (adóellenőr, társadalombiztosítási ellenőr)

Az intézményben keletkezett személyi iratok kezelése jelen Szabályzat előírásai alapján történik.

A munkaviszony létrehozásának elmaradása esetén a munkaviszony létrehozását kezdeményező iratokat vissza kell adni az érintettnek, illetve a személyi anyagot annak a szervnek, amely azt megküldte.

A személyi anyag tartalma:

• a közalkalmazotti alapnyilvántartás adatlapjai,
• a pályázat vagy szakmai önéletrajz,
• az erkölcsi bizonyítvány,
• az iskolai végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevél másolata,
• továbbképzés elvégzéséről szóló tanúsítvány másolata
• iskolarendszeren kívüli képzésben szerzett bizonyítvány másolata,
• a munkaviszonyt létesítő okirat (kinevezés) és annak módosítása,
• a besorolás iratai, közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos iratok,
• az áthelyezésről rendelkező iratok,
• a teljesítményértékelés,
• a munkaviszony megszüntető irat,
• a hatályban lévő fegyelmi büntetést kiszabó határozat,
• a munkaviszony igazolás másolata,

Az iratokat (személyi anyagként) minden esetben együttesen kell tárolni.

A munkaviszony létesítésekor az alapnyilvántartást, a dolgozó személyi anyagát a vezető állítja össze.  A személyi anyagban a személyi iratokon kívül más irat nem tárolható.

A személyi iratokat tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított iratgyűjtőben kell őrizni. Az elhelyezett iratokról tartalomjegyzéket kell készíteni, amely tartalmazza az iktatószámot és az ügyirat keletkezésének időpontját is.

A személyi anyagnak „Betekintési lap”-ot is kell tartalmaznia, amelyben jelölni kell a személyi anyagba történő betekintés tényét, jogosultjának személyét, jogszabályi alapját és időpontját, a megismerni kívánt adatok körét, a betekintő aláírását. A „Betekintési lap”-ot a személyi anyag részeként kell kezelni.

A dolgozó személyi anyagába, egyéb személyi iratba, illetve az alapnyilvántartásba a Kjt. 83/D §-ában felsorolt személyek a „Betekintési lap” kitöltését követően jogosultak betekinteni, kivéve a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. Törvény 42.§-ában foglalt eseteket.

A munkaviszony megszűnése esetén a tartalomjegyzéket és a betekintési lapot le kell zárni, és a személyi anyagot irattárazni kell. A munkaviszony megszüntetése után a dolgozó személyi iratait irattárban kell elhelyezni. Az irattárba helyezés előtt az iratgyűjtő tartalomjegyzékén fel kell tüntetni az irattárazás tényét, időpontját és az iratkezelő aláírását.

A személyi anyagot – kivéve, amelyet áthelyezés esetén átadtak – a közalkalmazotti jogviszony megszűnésétől számított ötven évig meg kell őrizni.

3. AZ ÓVODÁSOK ADATAINAK KEZELÉSE ÉS TOVÁBBÍTÁSA

• FELELŐSSÉG AZ ÓVODÁSOK ADATAINAK KEZELÉSÉÉRT

Az intézményegység vezetője felelős az óvodások adatainak nyilvántartásával, kezelésével, továbbításával kapcsolatos jogszabályi rendelkezések és e Szabályzat előírásainak megtartásáért, valamint az adatkezelés ellenőrzéséért.

Az óvónők, a munkaköri leírásukban meghatározott adatkezeléssel összefüggő feladatokért tartoznak felelősséggel.

A gazdasági ügyintéző a feladatköre szerint felelős a pénzügyi elszámolásokhoz kapcsolódó személyes adatok szabályszerű kezeléséért.

• NYILVÁNTARTHATÓ ÉS KEZELHETŐ ADATOK

Az óvodások személyes adatai a közoktatásról szóló törvényben meghatározott nyilvántartások vezetése céljából, pedagógiai célból, gyermek- és ifjúságvédelmi célból, óvoda-egészségügyi célból a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetők.

A köznevelési törvény és az EMMI rendelet alapján nyilvántartott adatok:

1. az óvodás neve, születési helye és ideje, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodási jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma:
2. szülő neve, lakóhelye tartózkodási helye, telefonszáma,
3. az óvodai jogviszonnyal kapcsolatos adatok:

• felvételivel kapcsolatos adatok
• az óvodás magatartásának, fejlődésének nyomon követése,
• sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok,
• beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, rendellenességére vonatkozó adatok
• a gyermekbalesetre vonatkozó adatok,
• a többi adat a szülő hozzájárulásával, továbbá

1. jogszabályban biztosított kedvezményekre való jogosultság elbírálásához és igazoláshoz szükséges azon adatok, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultság.

• AZ ADATOK TOVÁBBÍTÁSA

A gyermeki adatok a közoktatásról szóló törvényben meghatározott célból továbbíthatók az intézménytől:

1. a) fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat,
2. b) sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeiből,
3. c) a magatartás és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett csoporton belül, a nevelő testületen belül, a szülőknek, bizottságoknak,
4. d) az egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek egészségügyi állapotának megállapítása céljából,
5. e) a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, a gyermek és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából.

• AZ ADATKEZELÉS ÉS TOVÁBBÍTÁS INTÉZMÉNYI RENDJE

A gyermek adatkezelésre és továbbításra jogosultak:

Az intézményvezető, az óvodapedagógus.

Az óvodapedagógus vezeti a csoportnaplót.

Az intézményvezető helyettes kezeli a gyermekbalesetekre vonatkozó adatokat, s továbbítja a jegyzőkönyvet a jogszabályban meghatározottak szerint.

Az intézményvezető helyettes, és a csoport óvodapedagógusa, az intézmény gyógypedagógusa kezeli a beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő gyermek rendellenességére vonatkozó adatokat, és előkészíti a 3.g) pontban írt adattovábbításra vonatkozó iratot.

Az intézményvezető adhatja ki a 3. pontban írt adattovábbításról szóló iratokat.

Az intézményvezető az adatfelvételkor tájékoztatja a szülőt arról, hogy az adatszolgáltatás kötelező-e vagy önkéntes. A kötelező adatszolgáltatás esetében közölni kell az alapjául szolgáló jogszabályt. Az önkéntes adatszolgáltatásnál fel kell hívni a szülő figyelmét arra, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező. Az önkéntes adatszolgáltatási körbe tartozó adatok gyűjtéséről a vezető dönt.

Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt.

Az intézményvezető köteles gondoskodni az adatok megfelelő eljárásban történő megsemmisítéséről, ha azok nyilvántartása már nem tartozik a közoktatásról szóló törvényben a Szabályzat II/2.1. pontjában írt célok körébe.

Az óvodai jogviszony megszűnése után a törzslap őrzése az irattári szabályok szerint történik. A csoportnaplót az utolsó nevelési nap után az e célra szolgáló zárható szekrényben kell elhelyezni.

• TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG

Az intézményvezetőt, a beosztott óvodapedagógust, azt, aki esetenként közreműködik az óvodás felügyeletének ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényre, adatra, információra vonatkozóan, amelyről az óvodással, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást.

Az óvodás szülőjével közölhető minden gyermekével összefüggő adat, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené, vagy veszélyeztetné a gyermek érdekét.

Az adat közlése akkor sérti, vagy veszélyezteti súlyosan az óvodás érdekét, ha olyan körülményre (magatartásra, mulasztásra, állapotra) vonatkozik, amely az óvodás testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza, és amelynek bekövetkezése szülői magatartásra, közrehatásra vezethetők vissza.

A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület tagjainak egymás közti, az óvodások fejlődésével, értékelésével, minősítésével összefüggő megbeszélésre. A titoktartási kötelezettség kiterjed mindazokra, akik részt vettek a nevelőtestületi értekezleten.

A titoktartási kötelezettség alól a szülő írásban felmentést adhat. A felmentést – a pedagógus, a nevelőtestület javaslatára vagy saját döntése alapján – a vezető kezdeményezheti írásban.

A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik az óvodások adatainak a közoktatásról szóló törvény 2. számú mellékletében meghatározott nyilvántartására és továbbítására. Az adatok nyilvántartását és továbbítását végzők és abban közreműködők azonban betartják az adatkezelésre vonatkozó előírásokat.

A közoktatásról szóló törvényben meghatározottakon túlmenően az óvodással kapcsolatban adatok nem közölhetők.

2. számú melléklet

A dohányzás rendje

 

A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosítása szabályozza az intézményen belüli dohányzást.

A módosítások érintik:

A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 36. §. 37. §. 38. § 39.§. 40. §.

A 36. §. értelmében nem lehet dohányzóhelyet kijelölni abban az intézményben, ahol 6 évesnél fiatalabb gyermekeket nevelnek.

A 2 §. (2) bekezdése kimondja, hogy óvodában nem jelölhető ki dohányzó hely.

A 40 §. értelmében a tilalmak és a korlátozások megszegése pénzbírságot von maga után.

A dohányzási korlátozások betartását a felelős személyek kötelesek rendszeresen ellenőrizni.

A szabályok megszegése esetén az ellenőrzést végző által tett intézkedések:

1. a szabályt megszegő felszólítása a tevékenység abbahagyására,
2. a szabályt megszegő felszólítása az intézmény elhagyására,
3. jegyzőkönyv felvétele a szabályszegésről.

3. számú melléklet

A felnőtt étkezéssel kapcsolatos szabályok

1. A munkahelyi étkeztetés minden dolgozó számára biztosított fizetési fegyelem betartása mellett.

Az alkalmazottak a tízórait és az uzsonnát csak annak megrendelése esetén fogyaszthatnak.

Az étkeztetést igénybe vevők csak szakorvosi igazolással hozhatnak be főtt ételt az intézménybe. Ezen dolgozók részére az ÁNTSZ által előírt higiénés szabályok betartása kötelező!

1. A munkahelyi étkeztetést igénybe nem vevő dolgozók csak a gyerekekkel kapcsolatos déli teendők elvégzése után, a gyerekek pihenési ideje alatt, óvónői felügyelet biztosítása mellett étkezhetnek az erre kijelölt helyen.
2. Étkezés céljából az intézményt elhagyni nem lehet.
3. Az étkezést igénybe nem vevő dolgozók részére mindennemű közétkeztetésből származó étel fogyasztása szigorúan tilos!
4. Az intézményből csak a vendégétkezés igénybevételére vezetői engedéllyel rendelkező személyek szállíthatnak ki ételt.
5. Ételhulladékot az arra szerződéssel rendelkező személy a mindenkori hulladékra vonatkozó szabályok betartásával, zárható és rendszeresen fertőtlenített edényben szállíthat ki.

Az étkezési szabályok megszegése fegyelmi eljárást vonhat maga után. A fenti szabályzat a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékleteként visszavonásig érvényes.

4. számú melléklet

Belső Ellenőrzési Szabályzat

Kiterjed az ellenőrzés tartalmára, területeire, az ellenőrzés módszerére, az ellenőrző személyére, az ellenőrzött személyére, az ellenőrzés gyakoriságára, az elvárható eredményességi mutatókra.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

• A belsőellenőrzés legfontosabb feladata az óvodában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése.
• Az ellenőrzési tervet az intézményvezető készíti el. Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés területeit, módszerét és ütemezését. Az ellenőrzési tervet az óvodában nyilvánosságra kell hozni. Belső ellenőrzési terv részletei a munkatervben is megtalálhatóak. Táblázat formájában a konkrét ellenőrzési terv átadásra kerül minden csoportban és a konyhán.
• Az ellenőrzési tervben nem szereplő rendkívüli ellenőrzésről a vezető dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet: az intézményvezető, a Szülői Munkaközösség.
• A vezető és a helyettes minden dolgozó munkáját legalább egy alkalommal értékeli a nevelési év során. Az egyes nevelési területek ellenőrzésébe bevonhatja a nevelőtestület tagjait. Az ellenőrzés tapasztalatait az érintett óvodapedagógussal ismertetni kell, aki arra írásban észrevételt tehet.
• A nevelési évzáró értekezletén értékelni kell a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, az ellenőrzés általános tapasztalatait, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket.

Tartalmát tekintve:

• a pedagógiai munkára
• gazdálkodásra
• a munkáltatásra és tanügyigazgatásra

Az ellenőrzés elvei:

• feddhetetlenség
• együttműködés
• a tervszerűség
• a folyamatosság
• a következetesség
• szakszerűség
• törvényesség

Az ellenőrző személy feladata:

• a törvény előírásainak megfelelően jár el
• hatásköre a megbízásig tart
• ellenőrző tevékenységét tervezetten végzi
• a tervet elemzés előzi meg
• az ellenőrzésről tárgyszerű, valóságnak megfelelő feljegyzést készít, melyet az ellenőrző és az ellenőrzött személy is ellát kézjegyével
• a korrekt tájékoztatás az ellenőrzés megkezdéséről
• rendelkezik a további intézkedésről az ellenőrzés eredményétől függően
• az esetleges összeférhetetlenséget bejelenti a megbízónak
• az eredeti dokumentumokat az ellenőrzés lezárásakor hiánytalanul visszaszolgáltatja
• amennyiben az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás, vagy hiányosság gyanúja merül fel, az eredeti dokumentumokat a szükséges intézkedés megtétele érdekében a vezetőnek átvételi elismervény ellenében átadja.
• az ellenőrzés során a biztonsági szabályokat és a munkarendet figyelembe veszi
• a tudomására jutott információkat titoktartási kötelezettség megtartásával kezeli

Az ellenőrzési feladatok megosztását a szervezeti felépítés és a vezetői szintek határozzák meg.

A belső ellenőrzési folyamat legfőbb elemei:        

• a belsőellenőrzés tervezés előkészítése, elemzése
• a belsőellenőrzés tervezése
• az ellenőrzésre való felkészülés
• az ellenőrzés végrehajtása
• a belsőellenőrzés dokumentumának elkészítése
• az ellenőrzési megállapítások hasznosítása, intézkedések elrendelése
• utóvizsgálat
• Az IPR működésének és megvalósításának nyomon követése

Az ellenőrzés mindig a jobbítás szándékával történik. Segíti a feltárt problémák megoldását, út a reális önértékeléshez, s állandóan fejleszti az önellenőrzés képességét.

 

FELJEGYZÉS

Készítésének helye: Nagyfügedi Csicsergők Óvoda Nagyfüged, Szabadság út 5.

Ideje: 2014.09.01.

Tárgya: SZMSZ módosításának előterjesztése, majd elfogadtatása

Jelenlevők: az óvoda dolgozói

Az intézményegység vezető a 2014. szeptember 1-jével életbe lépő intézményi Szervezeti- és Működési Szabályzat módosítását terjesztette elő az intézmény alkalmazotti közössége elé.

A módosítás alapja a módosított Közoktatási Törvény, az új Köznevelési Törvény és Kormány rendeletek.

Ennek értelmében az SZMSZ a következők szerint módosult, illetve egészült ki:

11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 10. számú melléklete alapján:

Az óvoda a működés nyilvánosságának erősítése céljából a honlapon /mok.nagyfuged,hu/  bárki számára, személyazonosításra alkalmatlan formában az alábbi adatokat:

• óvodapedagógusai számát
• az óvodapedagógusok iskolai végzettségét, szakképzettségét
• dajkák számát, szakképzettségét,
• az óvodai nevelés rendjét
• az óvodai csoportok számát, az egyes csoportok gyermeklétszámát.

A közzétételi listát szükség szerint, de legalább nevelési évenként a vezető felülvizsgálja, módosítja.

• létrehozásáról szóló jogszabályra való hivatkozás,
• nyilvántartási száma, alapító okirat kelte, azonosítója, az alapítás időpontja,
• ellátandó alaptevékenység,

• rendszeresen ellátott kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenységeket, ezek szakfeladat szerinti besorolása,
• alaptevékenységet meghatározó jogszabályok megjelölése,
• vagyonkezeléssel összefüggő feladatok végrehajtásáért felelős szervezeti egység, feladatai, vagyonkezelés rendje,
• szervezet felépítése, működési rendszere,
• szervezeti egység megnevezése, engedélyezett létszáma, feladatai,
• jogi személyiségű szervezeti egység képviseletére jogosultat, gazdálkodásának részletszabályai,
• kötelezettségvállalásainak rendje,
• a szabályzatban megnevezett személyek feladat-és hatáskörét, gyakorlásának módja, helyettesítések rendje, ezekhez kapcsolódó felelősségi szabályok,
• a költségvetés tervezéssel és végrehajtásával kapcsolatos előírások, feltételek,
• gyermekvédelmi feladatok: intézményegység vezető, gyermekvédelmi felelős, (neve), pedagógus feladatai – nevelőmunkát segítők közreműködései.

 

A11/1994. MKM rendelet 4.§-a továbbá meghatározza, hogy az SZMSZ-ben kell meghatározni a szakmai munkaközösségek együttműködését, kapcsolattartásának rendjét, részvételét a pedagógusok munkájának megsegítésében.

Intézményünk kis létszáma végett szakmai munkaközösség nem működik, ezért ennek szabályozására nem is került sor.

A fenti ismertetés alapján a dolgozók a módosításokat elfogadták, azzal egyetértettek.

Nagyfüged, 2014. 09. 01

Feljegyzést készítette:

 

Bánka-Forgó Judit

Jelenlévők:

 

1. …………………………………………             8. ……………………………………..
2. …………………………………………             9.  ……………………………………..
3. …………………………………………           10. ……………………………………..
4. …………………………………………           11.  ……………………………………..
5. …………………………………………           12.  …………………………………….
6. …………………………………………            13.  ……………………………………
7. …………………………………………

FELJEGYZÉS

 

 

Készítésének helye: Nagyfügedi Csicsergők Óvoda Nagyfüged, Szabadság út 5.

Ideje: 2015.09.01.

Tárgya: SZMSZ módosításának előterjesztése, majd elfogadtatása

Jelenlevők: az óvoda dolgozói

Az intézményegység vezető a 2015. szeptember 1-jével életbe lépő intézményi Szervezeti- és Működési Szabályzat módosítását terjesztette elő az intézmény alkalmazotti közössége elé.

A módosítás alapja a törvényi változások.

A fenti ismertetés alapján a dolgozók a módosításokat elfogadták, azzal egyetértettek.

Nagyfüged, 2015. 09. 01.

 

Feljegyzést készítette:

 

Bánka-Forgó Judit

Jelenlévők:

 

 

ÓVODAI FELVÉTELI ELJÁRÁS REND

A NAGYFÜGEDI CSICSERGŐK ÓVODÁBAN

/2016-2017. nevelési év/

Vonatkozó jogszabályok, dokumentumok:

• Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény /továbbiakban: Mötv./
• A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény /továbbiakban: Nkt./
• A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet / továbbiakban: EMMI rendelet/
• A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1997. évi XXXI. törvény /továbbiakban: Gyvt./
• 2013. évi CCXLV. törvény egyes törvényeknek a gyermekek védelme érdekében történő módosításáról
• Hirdetmény az óvodai felvételekről
• Az emberi erőforrás minisztere 32/2015. (VI.19.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet módosításáról

Nagyfügeden a jogszabályok által előírt tartalommal az Önkormányzat Jegyzője készíti el az óvodai felvételi hirdetményt. A 2015-2016. nevelési évre az óvodai beiratkozás időpontja 2016.04.25-tól 2016.04.29-ig lesz.

Az EMMI rendelet 20.§(1) bekezdése szerint a fenntartó az óvodai beiratkozás idejéről, az óvodai jogviszony létesítésével összefüggő eljárásról a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább harminc nappal közleményt vagy hirdetményt tesz közzé a saját honlapján, valamint a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább harminc nappal közlemény vagy hirdetmény közzétételét kezdeményezi a fenntartásában működő óvoda honlapján, ennek hiányában a helyben szokásos módon.

Óvodai beiratkozás

• Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. Az óvodába a gyermek – e törvényben foglalt kivétellel – harmadik életévének betöltése után vehető fel. A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti, a gyermekek felvétele folyamatos. [Nkt. 49. § (1)].
• A különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben közösen gyakorolják jogaikat akkor is, ha a szülői felügyeletet a szülők megállapodása vagy a bíróság döntése alapján az egyik szülő gyakorolja, kivéve, ha a gyermekétől különélő szülő felügyeleti jogát a bíróság e tekintetben korlátozta vagy megvonta.

Óvodai előjegyzés, óvodai felvételi és előjegyzési napló [EMMI rendelet 89. §]

Az óvodai előjegyzést az intézményben óvodavezető végzi a felvételi előjegyzési naplóban, akadályoztatása esetén az általa megbízott óvodavezető helyettes, óvodatitkár, óvodapedagógus.

 Az óvodai felvételi és előjegyzési napló a Pátria Nyomda által kiadott hivatalos nyomtatvány, mely az óvodába jelentkezett gyermekek nyilvántartására szolgál.

A felvételi előjegyzési naplóban fel kell tüntetni az óvoda nevét, OM azonosítóját, címét, a nevelési évet, a napló megnyitásának és lezárásának időpontját, az óvodavezető aláírását, papíralapú nyomtatvány esetén az óvoda körbélyegzőjének lenyomatát is. A napló nevelési év végén történő lezárásakor fel kell tüntetni a felvételre jelentkező, a felvett és a fellebbezés eredményeként felvett gyermekek számát.

A felvételi előjegyzési napló gyermekenként tartalmazza

• a jelentkezés sorszámát, időpontját,
• a gyermek nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, lakóhelyének, tartózkodási helyének címét, anyja születéskori nevét, apja (gondviselője) nevét,
• a kijelölt óvoda megnevezését,
• annak az óvodának a megnevezését, ahová a gyermek jelentkezését még benyújtották,
• annak tényét, hogy a gyermek a jelentkezés időpontjában részesül-e bölcsődei vagy óvodai ellátásban,
• a szülő felvétellel, ellátással kapcsolatos igényeit,
• a felvételi elbírálásánál figyelembe vehető egyéb szempontokat,
• az óvodavezető javaslatát,
• a felvétellel kapcsolatos döntést, annak időpontját,
• a felvétellel kapcsolatos fellebbezés időpontját és iktatószámát,
• a felvétel időpontját.

Óvodai előjegyzéshez szükséges okiratok [EMMI rendelet 20.§(3)]

• Óvodai felvétel iránti kérelem (1. számú melléklet),
• A gyermek (személyi azonosítója) születési anyakönyvi kivonata,
• A gyermek lakcímet igazoló hatósági igazolványa,
• A gyermek TAJ száma,
• Sajátos nevelési igényű gyermek esetén a szakvélemény másolat,
• A beírató szülő személyi azonosító és lakcímet igazoló hatósági igazolványa,
• Munkáltatói igazolás a körzetben dolgozó szülőtől, ha nem a körzetben lakik,
• Tartós betegségről orvosi igazolás, MÁK igazolás magasabb családi pótlékról,
• RGYVT. Határozat /amennyiben az ezzel járó kedvezményt igénybe kívánja venni/.

Nem magyar állampolgár kiskorú óvodai beíratásánál a szülőnek igazolnia kell a fentieken kívül azt is, hogy milyen jogcímen tartózkodik a gyermek Magyarország területén, a jogszerű tartózkodást megalapozó okirat számát /Bevándorlási Hivatal általi dokumentumokkal/, lakóhelyének, tartózkodási helyének címét, anyja születéskori nevét, apja vagy törvényes képviselője nevét. [EMMI rendelet 90. § (3) bekezdés a) pont és Nkt. 41.§ (4) bekezdés a) – b) pont]

Nem magyar állampolgár óvodai ellátásra való jogosultsága az Nkt. 92. § (5) bekezdése szerint: a (3) bekezdésben szabályozott jog az (1) bekezdés b), c) pontjában meghatározottak alapján akkor gyakorolható, ha a szülő három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkezik.

Lakcím igazolás

Az emberi erőforrások minisztere 32/2015. (VI. 19.) EMMI rendelete

a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet módosításáról

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés a), e), g), n), p) és t) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 10. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a 3–16. § és a 18. § tekintetében a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 16. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben –

a következőket rendelem el:

1. § A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: R.) 20. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Az Nkt. 49. § (3) bekezdése alkalmazásában életvitelszerű ott lakásnak minősül, ha a gyermek a kötelező felvételt biztosító óvoda körzetében található ingatlant otthonául használja és az ilyen ingatlan a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásában a gyermek lakóhelyeként vagy tartózkodási helyeként az óvodai beiratkozás első határnapját megelőző három hónapnál régebb óta szerepel. Ha ez nem teljesül, vagy ha bármely körülmény alapján arra lehet következtetni, hogy a gyermek a nyilvántartásban szereplő lakhelyén vagy tartózkodási helyén nem életvitelszerűen lakik, úgy az óvodavezető, illetve az Nkt. 49. § (2) bekezdés szerinti esetben az óvodavezető vagy a fenntartó által szervezett bizottság jogosult felszólítani az óvodába jelentkező gyermek szülőjét, hogy az életvitelszerű körzetben lakás tényét akként igazolja, hogy a felszólítás kézhez vételétől számított 15 napon belül bemutatja a területileg illetékes védőnőtől származó, a védőnői ellátás igénybevételét igazoló nyilatkozatot.

(10) Ha az óvodavezető, illetve az általa vagy a fenntartó által szervezett bizottság felszólítása ellenére a szülő a védőnői nyilatkozatot nem mutatja be, úgy az óvodavezető, illetve az általa vagy a fenntartó által szervezett bizottság jogosult az életvitelszerűen körzetben lakást családlátogatás kezdeményezésével ellenőrizni. Ha az óvodavezető, az általa, illetve a fenntartó által szervezett bizottság által javasolt legalább három időpont közül a gyermek szülője vagy törvényes képviselője egy alkalommal sem teszi lehetővé a családlátogatást, úgy vélelmezni kell, hogy a gyermek nem életvitelszerűen lakik a kötelező felvételt biztosító óvoda körzetében, és ennek alapján az óvodai felvétel megtagadható.”

2. § (1) Az R. 51. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról, a tanuló a tanítási óráról és egyéb foglalkozásról, valamint a kollégiumi foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha

1. a) a gyermek, a tanuló – gyermek, kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére – a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra,
2. b) a gyermek, a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja,
3. c) a gyermek, a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni,
4. d) a tanuló ideiglenes vendégtanulói jogviszonyának időtartamát a 49. § (2a) bekezdése szerinti igazolással igazolja.”

(2) Az R. 51. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a gyermek az Nkt. 8. § (2) bekezdése alapján vesz részt óvodai nevelésben, és egy nevelési évben igazolatlanul öt nevelési napnál többet mulaszt, továbbá, ha a tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléria tíz tanítási órát vagy egyéb foglalkozást, az óvoda vezetője, az iskola igazgatója – a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.)

Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban – értesíti

1. a) óvodás gyermek esetén a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot és a gyermekjóléti szolgálatot,
2. b) tanuló esetén a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot, a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot, tanköteles tanuló esetén

– gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével – a gyermekjóléti szolgálatot.”

(3) Az R. 51. §-a a következő (4b) és (4c) bekezdésekkel egészül ki:

„(4b) Ha a gyermek az Nkt. 8. § (2) bekezdése alapján vesz részt az óvodai nevelésben, és az igazolatlan mulasztása egy nevelési évben eléri a tíz nevelési napot, az óvoda vezetője a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot.

(4c) Ha a gyermek az Nkt. 8. § (2) bekezdése alapján vesz részt az óvodai nevelésben, és igazolatlan mulasztása egy nevelési évben eléri a húsz nevelési napot, az óvoda vezetője haladéktalanul értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot.”

Az előjegyzés során minden szülő kap egy igazolást az előjegyzésbe vételről. (2. számú. melléklet)

A szülő, amennyiben azt az óvodai beiratkozás napján – az elektronikus elérhetőségének megadásával – kérte, elektronikus úton értesítést kap arról, hogy a gyermeke óvodai felvételt nyert vagy felvétele elutasításra került. [EMMI rendelet 20. § (1c) bekezdés]

Az óvodai felvétel sorrendje:

• A gyermek az év folyamán betölti/betöltötte az 5. életévét, és az óvoda felvételi körzetében lakik, vagy a szülő a körzetben dolgozik [Nkt. 49.§ (2) bekezdés; Kt. 24.§ (3) bekezdés].
• A gyermek sajátos nevelési igényű, a szakértői bizottság kijelölte az adott óvodát, s az óvodavezető befogadó nyilatkozatot adott /A sajátos nevelési igényű gyermeket abba az óvodába kell felvenni, amelyet kijelöltek, és a szakvéleményében szereplő szakellátás az adott óvodaalapító okiratban, mint kötelező feladatellátás szerepel. [Nkt.47.§ (3) bekezdés]
• A gyermek halmozottan hátrányos helyzetű (a harmadik életévét augusztus 31-ig betöltötte). [Gyvt. 20/C.§ (1) bekezdés; Gyvt. 67/A. § (2) bekezdés
• A gyermek a három évet betöltötte és az óvoda felvételi körzetében lakik [Nkt. 49.§ (1) bekezdés].
• A gyermek testvére jelenleg az adott intézménybe jár.
• A gyermek szülője az intézmény dolgozója.
• A gyermek Nagyfügeden lakik.

Az Nkt. 8. § (1) bekezdés értelmében az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, fővárosi kerületben, vagy ha a felvételi körzet több településen található, az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelmét teljesítette.

Egyedi méltányossági esetek: a gyermeket a szülő egyedülállóként neveli; a gyermeket időskorú neveli vagy a gyermekkel együtt a családban három vagy több gyermeket nevel és az óvoda felvételi körzetében lakik.

A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, amelynek körzetében lakik, illetőleg ahol szülője dolgozik. [Nkt. 49.§ (2) bekezdés]

Az óvoda köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki életvitelszerűen az óvoda körzetében lakik (a továbbiakban: kötelező felvételt biztosító óvoda). [Nkt. 49. § (3) bekezdés].

Életvitelszerű ott lakásnak minősül, ha a gyermek a kötelező felvételt biztosító óvoda körzetében található ingatlant otthonául használja és az ilyen ingatlan a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásában a gyermek lakóhelyeként vagy tartózkodási helyeként az óvodai beiratkozás első határnapját megelőző három hónapnál régebb óta szerepel. Amennyiben ez nem teljesül, vagy azok ellenére bármely körülmény alapján arra lehet következtetni, hogy a gyermek a nyilvántartásban szereplő lakhelyén vagy tartózkodási helyén nem életvitelszerűen lakik, úgy az óvodavezető […], vagy a fenntartó által szervezett bizottság jogosult felszólítani az óvodába jelentkező gyermek szülőjét, hogy az életvitelszerű körzetben lakás tényét akként igazolja, hogy a felszólítás kézhez vételétől számított 15 napon belül bemutatja a területileg illetékes védőnőtől származó, a védőnői ellátás igénybevételét igazoló nyilatkozatot. [Nkt. 49. § (3a) bekezdés].

Amennyiben az óvodavezető, illetve az általa vagy a fenntartó által szervezett bizottság felszólítás ellenére a szülő a védőnői nyilatkozatot nem mutatja be, úgy az óvodavezető, illetve az általa vagy a fenntartó által szervezett bizottság jogosult az életvitelszerűen körzetben lakást családlátogatás kezdeményezésével ellenőrizni. Amennyiben az óvodavezető, az általa, illetve a fenntartó által szervezett bizottság által javasolt legalább három időpont közül a gyermek szülője vagy törvényes képviselője egy alkalommal sem teszi lehetővé a családlátogatást, úgy vélelmezni kell, hogy a gyermek nem életvitelszerűen lakik a kötelező felvételt biztosító óvoda körzetében, és ennek alapján az óvodai felvétel megtagadható. [Nkt. 49. § (3b) bekezdés].

A kötelező felvételt biztosító óvoda az Nkt. 49.§ (3) bekezdése alapján a felvételt nem tagadhatja meg az 5 éves óvodaköteles körzetes gyermek [Kt. 24.§ (3) bekezdés] valamint a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek esetében.

A szabad óvodaválasztás

A szabad óvodaválasztás akkor érvényesül, ha az óvoda betartotta a kötelező felvételi eljárási rendet, és e mellett rendelkezik még szabad férőhellyel.

Döntés az óvodai felvételről

A nevelési-oktatási intézmény a döntését határozatba foglalja, ha a jelentkezést, a kérelmet részben vagy egészben elutasítja. [EMMI rendelet 83.§ (4) bekezdés]

A nevelési-oktatási intézmény a gyermekkel, a tanulóval kapcsolatos döntéseit – jogszabályban meghatározott esetben és formában – írásban közli a tanulóval, a szülővel. [Nkt. 37. §]

Az óvodai felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. Ha az óvodába jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető bizottságot szervez, mely javaslatot tesz a felvételre. [Nkt. 49. § (2) bekezdés]. (A kijelölt bizottsági ülés időpontjának egyeztetés a fenntartóval legalább 5 nappal hamarabb történik.)

Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az óvodavezető dönt.

A gyermekek felvételi, átvételi kérelmek elbírálásáról 2015. május 31.-én értesíti a szülőket az intézmény vezetője.

A nevelési – oktatási intézmény által kiadmányozott iratnak tartalmaznia kell az EMMI rendelet 85. § (1) és (2) bekezdése szerinti tartalmakat:

• a nevelési-oktatási intézmény nevét és székhelyét
• az iktatószámot,
• az ügyintéző megnevezését,
• az ügyintézés helyét és idejét,
• az irat aláírójának nevét, beosztását és
• a nevelési-oktatási intézmény körbélyegzőjének lenyomatát.

A nevelési-oktatási intézmény által hozott határozatot meg kell indokolni. A határozatnak a rendelkező részben és a fentieken kívül tartalmaznia kell

• a döntés alapjául szolgáló jogszabály megjelölését,
• amennyiben a döntés mérlegelés alapján történt, az erre történő utalást,
• a mérlegelésnél figyelembe vett szempontokat és
• az eljárást megindító kérelem benyújtására történő figyelmeztetést.

A döntésről a határozatot (3. számú és 4. számú melléklet) a szülők 2015. május 31 és  június 3 között aláírás ellenében átvehetik.

Amennyiben nem élnek ezzel a lehetőséggel, ajánlott, tértivevényes levélben kerül kipostázásra a határozat. (A szülő kérésére elektronikusan is megküldhető a határozat.)

Az elutasított gyermeknek „Értesítés” formájában férőhelyet kínálhat fel egy másik szabad férőhellyel rendelkező óvoda (5. számú melléklet) melyet az elutasító határozattal egyidejűleg vehet át a szülő.

Az óvoda döntése ellen a szülő a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül eljárást megindító kérelmet nyújthat be – a Nagyfügedi Önkormányzat Jegyzőjének címezve – az óvodavezetőnél [Nkt. 37. § (3) bekezdés b) pont].

Az óvodavezető az eljárást megindító kérelmet, az ügy összes iratával nyolc napon belül – elbírálás céljából – a fenntartó önkormányzat jegyzőjéhez küldi meg.

Az ügyben a fenntartó jár el és hoz másodfokú döntést.

A szülő a fenntartó döntésének a bírósági felülvizsgálatát kérheti, a közléstől számított harminc napon belül, jogszabálysértésre hivatkozással.

A nevelési-oktatási intézmény döntése jogerős, ha az Nkt. 38. § (5) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem nyújtottak be eljárást megindító kérelmet, vagy az eljárást megindító kérelem benyújtásáról lemondtak.

Mellékletek

• 1. számú: Óvodai felvétel iránti kérelem
• 2. számú: Igazolás előjegyzésről
• 3. számú: Határozat az óvodai felvételről
• 4. számú: Határozat óvodai felvétel elutasításáról
• 5. számú: Értesítés

Függelék

• Óvodák adatai, feladat ellátása alapító okiratok alapján

1. számú melléklet

Óvoda neve: Nagyfügedi Csicsergők Óvoda                                           Iktatószám:

Óvoda címe:3282 Nagyfüged, Szabadság út 5 szám                              Ügyintéző neve:

Óvoda elérhetősége: 37/325-119

Óvodai felvétel iránti kérelem

Alulírott…………………………………………..……(név) kérem, hogy gyermekem óvodai elhelyezését ………………….…………………………………………………óvodában biztosítani szíveskedjen.

A GYERMEK NEVE :  ..…………………………………………………………….…………….

születési helye, ideje :  ………………………………………………………………………….

taj száma : …………………………….       állampolgársága:  …..………………………………..

állandó lakcím (lakcímkártya alapján):………………………………………………………..…

tartózkodási helye:  …………..………………………………………………………………….

egészségi állapota :  ………….…………………………………………………………………….

Gyermek védőnőjének neve:…………………………………………………………………………

Tartós betegség esetén államkincstári igazolása van-e? (50%-os kedvezmény) ……………………….

Apa  : ………………………………….…..…………………   Tel. : ………………………………..

*szül. hely, idő: ……………………………………………….……………………………………..

állandó lakcím (lakcímkártya alapján):………………………………………………………..…

tartózkodási helye:  …………..………………………………………………………………….

*foglalkozása: . …………………………………………………………………………………….

*!munkahelye: : . …………………………………………………………………………………….

Anya születési neve : ……………………………………            Tel.: …….………………….

állandó lakcím (lakcímkártya alapján):………………………………………………………..…

tartózkodási helye:  …………..………………………………………………………………….

*szül. hely, idő: ……………………………………………………………………………………..

*foglalkozása: . ……………………… …………………………………………………………….

*!munkahelye: :: . …………………………………………………………………………………….

Gondviselő (felügyeleti jogát gyakorló):  …………..…..…………………………………………

Eltartott kiskorú gyermekek száma, életkoruk: …………………………………………………

Gyes, gyed, gyás?  Meddig, ki veszi igénybe?    …………………………………………………..

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül-e? ……………………………………

Szakvéleménnyel rendelkezik-e? (Szakértői Bizottság, Nevelési Tanácsadó, Korai Fejlesztő) …………………………………………………………………………………………………….

Melyik intézménybe jelentkezett/jelentkezik még : ……………………………………………….

A kérelem rövid indoklása :   ………………………………………………………………………..

………………………………………………………………………………………………………

Óvodai felvételről értesítési e-mail cím:…..………………………………………………………

Az előjegyzésről az igazolást átvettem.

 

Nagyfüged, 2015. …….……..                                      ………………………………………

Szülő aláírása

 

A * jel melletti önként szolgáltatott adat közlése nem kötelező.   !Jogosultságot igazoló irat kitöltése kötelező

2. számú melléklet

Óvoda neve: Nagyfügedi Csicsergők Óvoda           

Óvoda címe: 3282 Nagyfüged, Szabadság út 5 szám            

Óvoda elérhetősége:37/325-119  

I G A Z O L Á S

Igazolom, hogy a mai napon …………………………………………………………..nevű

 

(szül.:…………………………………….hely,……….év…………..…………hó……..nap)

 

………………………sorszám alatt szereplő gyermeket előjegyzésbe vettem.

Nagyfüged, 20……………………………………..

 

…..………………………

óvodavezető

ph.

 

3. számú melléklet

Óvoda neve:        Nagyfügedi Csicsergők Óvoda                                Iktatószám:

Óvoda címe: 3282 Nagyfüged, Szabadság út 5 szám                      Ügyintéző neve:

Óvoda elérhetősége:37/325-119                                                           Tárgy: ……………………………………..

nevű gyermek óvodai felvétele ügyében

hozott elsőfokú döntés

 

HATÁROZAT

 

………….……………………………… gondviselő, …………………………………………………… (helység, utca, házszám) alatti lakos …………………..sorszámon előjegyzett, ……………………………..………nevű gyermeke (.szül. hely, év, hó, nap……………………………., anyja neve…………………………………………….., lakcíme………………………………………….. ) a 2015/2016. nevelési évtől

 

felvételt nyert

 

a Nagyfügedi Csicsergők Óvodába.

 

E határozat ellen jogorvoslatnak van helye. A döntés ellen az gondviselő az értesítés kézhezvétele, ennek hiányában a tudomására jutásától számított 15 napos határidőn belül illetékmentesen a Nagyfügedi Önkormányzata Jegyzőjének címezve, érdeksérelemre vonatkozó kérelmet nyújthat be a Nagyfügedi Csicsergők Óvoda vezetőjénél.

INDOKOLÁS

………………………………….. gondviselő……………………………… alatti lakos 20..év ……. hó …..napján kérte ……………………………….….nevű gyermekének felvételét a Nagyfügedi Csicsergők Óvodába.

A felvétel körülményeit megvizsgálva megállapítom, hogy ……………………………………….…nevű gyermek felvehető  a Nagyfügedi Csicsergők Óvodába.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban Nkt.) 49. § (1) bekezdése alapján az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. Az óvodába a gyermek – az Nkt.ban foglalt kivétellel – harmadik életévének betöltése után vehető fel. Az Nkt. 49.§ (2) bekezdése alapján a gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek körzetében lakik, vagy ahol a szülője dolgozik. A felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. Az Nkt. 49. § (3) bekezdése értelmében az óvoda köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki életvitelszerűen az óvoda körzetében lakik (a továbbiakban: kötelező felvételt biztosító óvoda).

Fentiekre tekintettel döntöttem a rendelkező részben foglaltak szerint.

Az eljárási cselekmény kapcsán eljárási költség nem merül fel, ezért annak megállapításáról és viseléséről nem rendelkezem. Az óvodai elhelyezéssel kapcsolatos eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33.§ (2) bekezdés 10. pontja értelmében illetékmentes.

Jogorvoslati lehetőséget az Nkt. 37.§ (2) bekezdése alapján biztosítottam.

Hatásköröm és illetékességem a Nkt. 49.§ (2) bekezdésén alapul.

Nagyfüged, 20………év………………hó…….nap

…………………………

óvodavezető

aláírás, ph.

Gyermekének jele:

Az első szülői értekezlet időpontja:…………………………………

Megjelenésére feltétlenül számítunk!

Kapják: (Külön oldalon kell feltüntetni az adatvédelem miatt és csak az óvodai irattári példány mellé kell tenni ezt a lapot!

 

1. ………. . határozatot hozó óvoda

2…………  előző óvoda (szükség esetén)[1]

3……………………………gondviselő

4. számú melléklet

Óvoda neve: Nagyfügedi Csicsergők Óvoda                                           Iktatószám:

Óvoda címe: 3282 Nagyfüged, Szabadság út 5 szám                             Ügyintéző neve:

Óvoda elérhetősége:37/325-119                                                                  Tárgy: ……………………………..

nevű gyermek óvodai felvétele ügyében

hozott elsőfokú döntés

HATÁROZAT

 

………….……………………………… gondviselő, …………………………………………………… (helység, utca, házszám) alatti lakos …………………..sorszámon előjegyzett, ……………………………..………nevű gyermeke (.szül. hely, év, hó, nap……………………………., anyja neve…………………………………………….., lakcíme………………………………………….. ) a 2015/2016. nevelési évtől helyhiány miatt

 

nem nyert felvételt

 

a Nagyfügedi Csicsergők Óvodába.

 

E határozat ellen jogorvoslatnak van helye. A döntés ellen az ügyfél az értesítés kézhezvétele, ennek hiányában a tudomására jutásától számított 15 napos határidőn belül illetékmentesen a Nagyfügedi Önkormányzata Jegyzőjének címezve, érdeksérelemre vonatkozó kérelmet nyújthat be a Nagyfügedi Csicsergők Óvoda vezetőjénél.

 

INDOKOLÁS

 

………………………………….. gondviselő……………………………… alatti lakos 20.. év ….. hó …..napján kérte ……………………………….….nevű gyermekének felvételét a Nagyfügedi Csicsergők Óvodába. A Nagyfügedi Csicsergők Óvodába ……………….. szabad helyre ……………….. gyermek jelentkezett.

 

A felvétel körülményeit megvizsgálva megállapítom, hogy …………………………..…nevű gyermek helyhiány miatt nem vehető fel a Nagyfügedi Csicsergők Óvodába.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban Nkt.) 49. § (1) bekezdése alapján az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. Az óvodába a gyermek – az Nkt.ban foglalt kivétellel – harmadik életévének betöltése után vehető fel. Az Nkt. 49.§ (2) bekezdése értelmében a gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek körzetében lakik, vagy ahol a szülője dolgozik. A felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt.

Fentiekre tekintettel döntöttem a rendelkező részben foglaltak szerint.

Az eljárási cselekmény kapcsán eljárási költség nem merül fel, ezért annak megállapításáról és viseléséről nem rendelkezem. Az óvodai elhelyezéssel kapcsolatos eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33.§(2) bekezdés 10. pontja értelmében illetékmentes.

Jogorvoslati lehetőséget az Nkt. 37.§ (2) bekezdése alapján biztosítottam.

Hatásköröm és illetékességem a Nkt. 49.§ (2) bekezdésén alapul.

Nagyfüged, 20………év………………hó…….nap

…………………………

óvodavezető

aláírás, ph.

 

Kapják: (Külön oldalon kell feltüntetni az adatvédelem miatt és csak az óvodai irattári példány mellé kell tenni ezt a lapot!

 

1. ………. . határozatot hozó óvoda

2…………  előző óvoda (szükség esetén)[2]

3……………………………gondviselő

5. számú melléklet

Óvoda neve: Nagyfügedi Csicsergők Óvoda                                           Iktatószám:

Óvoda címe: 3282 Nagyfüged, Szabadság út 5 szám                             Ügyintéző neve:

Óvoda elérhetősége: 37/325-119

É R T E S Í T É S

Értesítem gondviselőt, hogy ……………………………………nevű gyermekének az alábbi óvoda tud

férőhelyet biztosítani:

Óvoda neve:………………………………………………………

Óvoda címe:………………………………………………………

Óvodavezető neve:…………………………………………………

Az óvoda telefon száma:…………………….

Amennyiben a férőhelyet nem kívánja elfogadni, jelen értesítés kézhezvételét követő két héten belül jelezze azt a fenti intézmény vezetőjének.

Nagyfüged, 20,…………év…………..hó……nap

………………………

óvodavezető

aláírás, ph.

[1] A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 20.§ (4) b) pontjának értelmében az óvodai nevelésben való részvételre kötelezett gyermek átvétele esetén az óvoda vezetője a döntésről értesíti az előző óvoda vezetőjét.

[2] A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 20.§ (4) b) pontjának értelmében az óvodai nevelésben való részvételre kötelezett gyermek átvétele esetén az óvoda vezetője a döntésről értesíti az előző óvoda vezetőjét.

Nemzetiségi nevelés a Nagyfügedi Csicsergők Óvodában

TÁJÉKOZTATÓ

Intézményünkben magyar nyelvű roma/cigány kulturális nevelés is folyik, melyhez a következő törvény kiemelt részei adják az útmutatást:

17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet

a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § i) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. Általános rendelkezések
2. §(1) A nemzetiségi óvodai nevelés, nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás megszervezését az 1. mellékletben meghatározott, ugyanazon nemzetiséghez tartozók által benyújtott kérelem kitöltésével kezdeményezhetik a szülők, törvényes képviselők (a továbbiakban együtt: szülők). A kérelmet minden év május 31-ig kell benyújtani a feladatellátás kötelezettjéhez.

(2) Amennyiben legalább nyolc, azonos nemzetiséghez tartozó szülő azt kezdeményezi, a nemzetiségi óvodai nevelést, nemzetiségi iskolai nevelés-oktatást a kérelem beérkezését követő naptári évben kezdődő nevelési évtől, tanévtől felmenő rendszerben meg kell szervezni, feltéve, hogy legalább nyolc gyermek, tanuló valóban be is iratkozik az óvodába, iskolába.

(3) Ha az ugyanazon nemzetiséghez tartozó tanulók létszáma nem teszi lehetővé, hogy egy településen belül a nemzetiségi nevelés-oktatást megszervezzék, az állami intézményfenntartó központ beszerzi az érintett országos nemzetiségi önkormányzat állásfoglalását, hogy kíván-e a kiegészítő nemzetiségi feladatok ellátására iskolát létesíteni és fenntartani.

2. §(1) A nemzetiségi óvodai nevelésben, nemzetiségi iskolai nevelés-oktatásban való részvételt a szülők a 2. mellékletben meghatározott nyilatkozat kitöltésével igényelhetik. A nyilatkozat nemzetiségi óvodai nevelés esetén az óvodai jogviszony megszűnéséig vagy a kérelem visszavonásáig, nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás esetén a tanulói jogviszony megszűnéséig vagy a kérelem visszavonásáig érvényes.

(2) Legkésőbb május utolsó munkanapjáig írásban kell bejelentenie

1. a)nemzetiségi óvodai nevelés esetén a szülőnek, amennyiben a gyermek a következő nevelési évtől nem kíván részt venni a nemzetiségi nevelésben,
2. §(1) A nemzetiségi óvodai nevelés, nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás iránti, a következő naptári évben kezdődő nevelési évre, tanévre vonatkozó, a 2. § szerinti igényt az első óvodai nevelési évre, első iskolai évfolyamra beiratkozni szándékozók körében a feladatellátás kötelezettje – az érintett helyi nemzetiségi önkormányzattal együttműködve – méri fel. Az igényfelmérés során a feladatellátás kötelezettje az érdekelt települési, területi vagy országos nemzetiségi önkormányzat véleményének kikérésével tájékoztatót készít a szülők számára. A tájékoztatót az óvodai, általános iskolai beiratkozásról szóló tájékoztatóval egy időben, azzal megegyező módon kell a nemzetiségi feladatellátásban érdekelt intézményekben közzétenni.

(2) A tájékoztató tartalmazza a nemzetiségi óvodai nevelés, nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás feladatainak rövid bemutatását, időkeretét, az intézményben működő nemzetiségi óvodai nevelési, nemzetiségi iskolai nevelési-oktatási forma bemutatását, valamint a 2. melléklet szerinti nyilatkozatmintát. A kitöltött nyilatkozatot a nevelési-oktatási intézményhez kell benyújtani.

(3) A nevelési-oktatási intézmény a kérelemmel, nyilatkozattal érintett gyermekek, tanulók nemzetiségenként, nevelési, nevelési-oktatási formánként összesített létszámáról a beiratkozást követő tizenöt napon belül tájékoztatja óvodai nevelés esetében a feladatellátás megszervezéséért felelős települési önkormányzatot, iskolai nevelés-oktatás esetében az állami intézményfenntartó központot. A települési önkormányzat vagy az állami intézményfenntartó központ nemzetiségenként, nevelési, nevelési-oktatási formánként, intézményenként és településenként összesíti az adatokat, és eljuttatja az illetékességi területén működő, a nemzetiségi nevelésben, oktatásban érintett nemzetiségi önkormányzatoknak.

(4) A kérelmet, nyilatkozatot a nevelési-oktatási intézmény az érintett tanuló tanulói jogviszonyának megszűnését követő öt évig megőrzi.

 

2. Nemzetiségi óvodai nevelés
3. §(1) A nemzetiségi óvodai nevelést biztosító óvoda az Óvodai nevelés országos alapprogramja, valamint a 3. mellékletben meghatározott Nemzetiségi óvodai nevelés alapelvei figyelembevételével készíti és fogadja el pedagógiai programját.

(2) A nemzetiségi óvoda a tevékenységi formákat az Óvodai nevelés országos alapprogramja szerint alakítja ki, a tartalmakhoz felhasználja a nemzetiségi nyelvi, irodalmi, zenei, szellemi és tárgyi kultúra értékeit. Az óvodai nevelés magába foglalja a nemzetiségi hagyományok, szokások továbbörökítését, valamint a nemzetiségi identitás megalapozását és fejlesztését.

(3) A nemzetiségi óvodai nevelés a következő formák szerint valósítható meg:

1. a)anyanyelvű (nemzetiségi nyelvű) óvoda,
2. b)nemzetiségi nevelést folytató kétnyelvű óvoda,
3. c)magyar nyelvű roma/cigány kulturális nevelést folytató óvoda.

(6) A (3) bekezdés c) pontja szerinti óvodai nevelés keretében az óvoda pedagógiai programja tartalmazza a roma/cigány kultúra, művészetek és hagyományok értékei közül azokat, amelyek a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodnak.

5. Záró rendelkezések
6. §²(1) Ez a rendelet – a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel – 2013. április 2-án lép hatályba.

(2) Az 1-7. §, a 8. § (1)-(8) bekezdése, a 9-10. § és a 12-13. § 2013. szeptember 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit első alkalommal a 2013/2014. tanévben

1. a)az iskolák kezdő évfolyamán, továbbá
2. b)az iskolák ötödik, – hat, nyolc évfolyamos gimnázium kivételével – kilencedik évfolyamán,
3. c)hat évfolyamos gimnázium esetében a hetedik évfolyamán,

majd ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben kell alkalmazni.

(3) A 14. § (1) bekezdés 2013. december 31-én lép hatályba.

(4) A 14. § (2) bekezdése 2017. augusztus 31-én lép hatályba.

12. §(1) A 2014/2015. nevelési évre, tanévre vonatkozó nemzetiségi óvodai nevelés, nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás iránti igényt 2013. november 30-ig kell felmérni a 3. §-ban meghatározott szabályok betartásával.

(2) 2013. november 30-ig lehet kezdeményezni a nemzetiségi óvodai nevelés, nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás 2014/2015. nevelési évben, tanévben történő megszervezését.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1. melléklet a 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelethez
2. Kérelem
   nemzetiségi óvodai nevelés / nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás megszervezéséhez⁶

Alulírott …………………………………………………….⁷ az alábbiakban meghatározottaknak megfelelően a benyújtást követő naptári évben kezdődő nevelési évtől, tanévtől kérem nemzetiségi óvodai nevelés / nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás megszervezését.

A gyermek / tanuló neve:

A gyermek / tanuló anyja neve:

A gyermek / tanuló születésének helye, ideje:

A gyermek / tanuló lakóhelye:⁸

A gyermek / tanuló tartózkodási helye:⁹

A gyermek/tanuló azonosítója¹⁰:

Az igényelt pedagógiai feladat¹¹:

óvodai nevelés / általános iskolai nevelés-oktatás / gimnáziumi nevelés-oktatás / szakközépiskolai nevelésoktatás / szakiskolai nevelés-oktatás

Az érintett nemzetiségi nyelv megnevezése¹²:

beás / bolgár / görög / horvát / lengyel / német / örmény / romani / román / ruszin / szerb / szlovák / szlovén / ukrán

A választott nevelési- vagy nevelési-oktatási forma¹³:

– Anyanyelvű (nemzetiségi nyelvű) óvodai nevelés

– Nemzetiségi kétnyelvű óvodai nevelés

– Roma/cigány kulturális óvodai nevelés

– Anyanyelvű (nemzetiségi nyelvű) nevelés-oktatás

– Nemzetiségi kétnyelvű nevelés-oktatás

– Nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás

– Magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi nevelés-oktatás

– Kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatás

Nyilatkozom, hogy a kérelemmel érintett nemzetiséghez tartozom.

Tudomásul veszem, hogy a nemzetiségi nevelés, nevelés-oktatás jogszerű igénybevétele a kérelemben megjelölt pedagógiai feladat befejezéséig vagy a nemzetiségi pedagógiai feladatok megszüntetésére irányuló írásbeli kérelem benyújtásáig tart, azzal, hogy a megszüntetési kérelmet legkésőbb a nevelési év / tanév május utolsó napjáig be kell nyújtani és a kérelem csak a benyújtást követő tanév kezdetétől érvényesíthető.

…………………. (település neve), ….. (év) ……………………. (hó) …… (nap)

 

a tanuló aláírása¹⁴ a szülő vagy gondviselő aláírása

1. Záradék

A gyermek, tanuló számára a kérelemben megjelölt igényeknek megfelelő nemzetiségi nevelés, nevelés- oktatás az alábbi intézményben kerül megszervezésre:

Az intézmény hivatalos neve:

OM azonosítója:

Székhelyének címe:

A gyermek, tanuló által igénybevett nemzetiségi nevelés, nevelés-oktatás tényleges helyének címe (ha a nemzetiségi óvodai nevelés, nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás megszervezése telephelyen történik¹⁵:

…………………. (település neve), ….. (év) ………………….. (hó) …… (nap)

 

bélyegző lenyomata

intézményvezető aláírása

2. melléklet a 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelethez
3. Nyilatkozat
   a nemzetiségi óvodai nevelésben / nemzetiségi iskolai nevelés-oktatásban való részvételről¹⁶

Alulírott …………………………………………………….¹⁷ az alábbiakban meghatározottaknak megfelelően nyilatkozom, hogy a benyújtást követő naptári évben kezdődő nevelési évben, tanévben kérem az alább megjelölt gyermek / tanuló számára a nemzetiségi óvodai nevelés / nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás biztosítását.

A gyermek / tanuló neve:

A gyermek / tanuló anyja neve:

A gyermek / tanuló születésének helye, ideje:

A gyermek / tanuló lakóhelye:¹⁸

A gyermek / tanuló tartózkodási helye:¹⁹

A gyermek/tanuló azonosítója²⁰:

Az igényelt nemzetiségi pedagógiai feladat²¹:

óvodai nevelés / általános iskolai nevelés-oktatás / gimnáziumi nevelés-oktatás / szakközépiskolai nevelés-oktatás / szakiskolai nevelés-oktatás

Az érintett nemzetiségi nyelv megnevezése²²:

beás / bolgár / görög / horvát / lengyel / német / örmény / romani / román / ruszin / szerb / szlovák / szlovén / ukrán

A választott nevelési- vagy nevelési-oktatási forma²³:

– Anyanyelvű (nemzetiségi nyelvű) óvodai nevelés

– Nemzetiségi kétnyelvű óvodai nevelés

– Magyar nyelvű roma/cigány kulturális óvodai nevelés

– Anyanyelvű (nemzetiségi nyelvű) nevelés-oktatás

– Nemzetiségi kétnyelvű nevelés-oktatás

– Nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás

– Magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi nevelés-oktatás

– Kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatás

Tudomásul veszem, hogy a nemzetiségi nevelés, nevelés-oktatás jogszerű igénybevétele a kérelemben megjelölt pedagógiai feladat befejezéséig vagy a nemzetiségi pedagógiai feladatok megszüntetésére irányuló írásbeli kérelem benyújtásáig tart, azzal, hogy a megszüntetési kérelmet legkésőbb a nevelési év / tanév május utolsó napjáig be kell nyújtani és a kérelem csak a benyújtást követő tanév kezdetétől érvényesíthető.

…………………. (település neve), ….. (év) ……………………. (hó) …… (nap)

 

a tanuló aláírása²⁴ a szülő vagy gondviselő aláírása

 

1. Nyilatkozat
   a nemzetiségi hovatartozásról

(A válaszadás nem kötelező, ennek hiányában azonban a felvétel során nem érvényesíthető a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 51. § (6) bekezdésben meghatározott előnyben részesítés.)²⁵

Az alábbi nemzetiséghez tartozónak vallom magam / a gyermek, tanuló az alábbi nemzetiséghez tartozik:

bolgár / görög / horvát / lengyel /német / örmény / roma/cigány / román / ruszin / szerb / szlovák / szlovén / ukrán

…………………. (település neve), ….. (év) ……………………. (hó) …… (nap)

 

 

 

a tanuló aláírása²⁶ a szülő vagy gondviselő aláírása

 

III. Záradék

A gyermek, tanuló számára a nyilatkozatban megjelölt igényeknek megfelelő nemzetiségi nevelés, nevelés-oktatás az alábbi intézményben biztosított:

Az intézmény hivatalos neve:

OM azonosítója:

Székhelyének címe:

A gyermek, tanuló által igénybevett nemzetiségi nevelés, nevelés-oktatás tényleges helyének címe (ha a nemzetiségi óvodai nevelés, nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás megszervezésére telephelyen történik²⁷:

…………………. (település neve), ….. (év) ………………….. (hó) …… (nap)

 

bélyegző lenyomata

 

intézményvezető aláírása

 

 

 

 

 

 

3. melléklet a 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelethez

Nemzetiségi óvodai nevelés alapelvei

1. Bevezető
2. A nemzetiségi óvodai nevelés hazánk egységes köznevelési rendszerének része, amely az Óvodai nevelés országos alapprogramjával összhangban valósítja meg sajátos célkitűzéseit és feladatait.
3. A Nemzetiség óvodai nevelésének irányelve meghatározza a magyarországi nemzetiségi nevelést biztosító óvodákban folyó sajátos pedagógiai munka alapelveit.
4. A nemzetiségi óvodai nevelés irányelve megfogalmazza a nemzetiségi óvodai nevelés célját és feladatait. Kitér az óvodai élet megszervezésének elveire, a nemzetiségi óvodai nevelés formáira és a fejlődés jellemzőire az óvodáskor végére.
5. A nemzetiségi óvodai nevelés célja és feladata
6. A nemzetiségi óvodai nevelés az óvodás korú gyermekek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségének megfelelően a nemzetiség nyelvének és kultúrájának megismerését és elsajátítását, a kulturális hagyományok átörökítését és fejlesztését szolgálja.
7. A nemzetiségi nevelés célja és feladata, hogy

– biztosítson anyanyelvi környezetet a gyermekek számára;

– ápolja és fejlessze a nemzetiségi életmódhoz, kultúrához kötődő hagyományokat és szokásokat;

– készítse fel a gyermeket a nemzetiségi nyelv iskolai tanulására;

– segítse a nemzetiségi identitástudat kialakulását és fejlesztését.

3. A nemzetiségi nevelést folytató óvodában törekedni kell arra, hogy a gyermekek érzelmi biztonságának megteremtése mellett – figyelembe véve a gyermek nyelvismeretét – minél teljesebbé váljon a nemzetiség nyelvén folyó kommunikáció. Az óvodapedagógus a rendszeresen visszatérő kommunikációs helyzetekkel biztosítja az utánzáson alapuló nyelvelsajátítást.
4. A nemzetiségi kultúrkincsből és az anyanemzet kultúrájából (irodalom, zene, népi játék) tudatosan felépített tematika segítségével változatos módon szervezi meg a nyelvelsajátítást. A kialakult nyelvi szituációk függvényében, a természetes nyelvtanulási eljárásnak megfelelően rugalmasan alakítja csoportjainak heti- és napirendjét.
5. A magyar nyelvű roma/cigány kulturális nevelést folytató óvoda tevékenységi formáiban hangsúlyozottan szerepelnek a roma/cigány játékok, versek, mesék és dalok. A vizuális nevelésben a sajátos szín- és formavilág kap helyt. A mozgáshoz kötődő tevékenységek között szerepel a roma/cigány tánckultúra megismertetése.

III. A nemzetiségi óvodai nevelés megszervezése

1. A nemzetiségi óvodai nevelés a gyermek óvodába lépésétől az iskola megkezdéséig tart.
2. A nemzetiségi óvodai nevelésben részt vevő óvodapedagógusnak beszélnie kell a nemzetiség nyelvét, ismernie kell a nemzetiség szellemi és tárgyi kultúráját, hagyományait, szokásait. Fontos feladata a kultúrkincs továbbörökítése.
3. A nemzetiségi óvodai nevelést folytató óvodában jellemzően a nemzetiség nyelvén kell szervezni a gyermekek óvodai életét. Törekedni kell arra, hogy a gyermekek gondozásában részt vevő felnőttek is ismerjék és használják a nemzetiség nyelvét (tájnyelvét).
4. A nemzetiségi óvoda nevelő munkáját kiegészíti a családdal (szülőkkel, nagyszülőkkel stb.), a nemzetiségi intézményekkel, szervezetekkel való együttműködés, különösen a gyermekek nyelvi kultúrájának fejlesztése, a hagyományápolás és a nemzetiségi identitástudat megalapozása és fejlesztése terén.
5. A nemzetiségi óvodai nevelést folytató óvodának a nemzetiségi kultúra és nyelv ápolását segítő eszközökkel is rendelkeznie kell.
6. Az óvoda környezete tükrözze a nemzetiség kultúráját, a nemzetiség életmódját, szokásait, hagyományait és tárgyi emlékeit.
7. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

A családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként

1. a)a gyermekben alakuljon ki pozitív érzelmi viszony a nemzetiség kultúrája és nyelve iránt;
2. b)életkorának és egyéni képességeinek megfelelően rendelkezzen olyan szókinccsel, amely lehetővé teszi, hogy a megszerzett ismereteket tudja a nemzetiség nyelvén közvetíteni;
3. c)tudjon tájékozódni a kommunikációs helyzetekben;
4. d)ismerjen a nemzetiség, az anyanemzet (anyaország) kultúrájából merített dalokat, meséket, verseket, mondókákat és játékokat (esetenként tájnyelven is);
5. e)ismerkedjék meg a helyi nemzetiségi szokások, hagyományok és tárgyi kultúra értékeivel; tanulja meg azok tiszteletét és megbecsülését.

 

Intézményünkben a következőként valósulnak meg

• Feladatok

A nemzetiségi óvodai nevelés az óvodás korú gyermekek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségének megfelelően a nemzetiség nyelvének és kultúrájának megismerését és elsajátítását, a kulturális hagyományok átörökítését és fejlesztését szolgálja.

Ápoljuk és fejlesszük a nemzetiségi életmódhoz, kultúrához kötődő hagyományokat és szokásokat.

Segítsük a nemzetiségi identitástudat kialakulását és fejlesztését.

Óvodánk tevékenységi formáiban hangsúlyozottan szerepelnek a roma/cigány játékok, versek, mesék és dalok. A vizuális nevelésben a sajátos szín- és formavilág kap helyt. A mozgáshoz kötődő tevékenységek között szerepel a roma/cigány tánckultúra megismertetése.

 

• Időkeret

A napirend és a heti rend keretei között beágyazottan, folyamatosan.

 

• A nevelés szervezése, nevelési formák

A nemzetiségi óvodai nevelés a gyermek óvodába lépésétől az iskola megkezdéséig tart.

Óvodánk nevelő munkáját kiegészíti a családdal (szülőkkel, nagyszülőkkel stb.), a nemzetiségi intézményekkel, szervezetekkel való együttműködés, különösen a hagyományápolás és a nemzetiségi identitástudat megalapozása és fejlesztése terén.

Az óvodánk környezetében/tevékenységek alatt készített munkákban/ megjelenik a nemzetiség kultúrája, a nemzetiség életmódja, szokásai, hagyományai és tárgyi emlékei.

 

 

• Fejlődés jellemzői óvodáskor végére

A családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként

1. a)a gyermekben alakuljon ki pozitív érzelmi viszony a nemzetiség kultúrája és nyelve iránt;
2. b)ismerjen a nemzetiség kultúrájából merített dalokat, meséket, verseket, mondókákat és játékokat;
3. c)ismerkedjék meg a helyi nemzetiségi szokások, hagyományok és tárgyi kultúra értékeivel; tanulja meg azok tiszteletét és megbecsülését

A 2015-2016-os nevelési év munkarendje

a Nagyfügedi Csicsergők Óvodában

1. Az emberi erőforrás minisztere 28/2015.(V.28.) EMMI rendelete a 2015/2016. tanév rendjéről:

Az őszi szünet 2015. október 26-tól 2015. október 30-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2015. október 22. (csütörtök), a szünet utáni első tanítási nap 2015. november 2.(hétfő).

A téli szünet 2015. december 21-től 2015. december 31-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2015. december 18. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2016. január 4. (hétfő).

A tavaszi szünet 2016. március 24-től 2016. március 29-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2016. március 23. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2016. március 30. (szerda).

2. A nyári zárás tervezett időpontja:
3. augusztus 1-től 2016. augusztus 31.
4. Nevelés nélküli munkanapok:

2015.08.31. (hétfő)

2015.10.30. (péntek)

2015.12.12. (szombat)

4. Csoportbeosztás:

 

	Napsugár kiscsoport	Pipacska középsőcsoport	Katica nagycsoport
óvónő	Bánkáné Antal Erzsébet	Antalné Molnár Mária	Faragó Istvánné
óvónő	Berta Györgyné	Bánka-Forgó Judit	Prezenszkiné Urbán Ágnes
dajka	Kékesi Györgyné	Sipos Tamásné	Lukács Béláné

 

5. Ügyeleti rend és vezetőségi fogadóórák

Óvodavezetője: Bánka-Forgó Judit

Elérhetősége: a 37-325-119 telefonszámon és a bankaforgo@gmail.com emailen keresztül.

Fogadónapja: minden kedden 8.00-12.00

Óvodavezető helyettese: Antalné Molnár Mária

Elérhetősége: a 37-325-119 telefonszámon

Fogadónapja: minden hétfőn 11.00-12.00

Logopédus: Bódi Miklósné

Elérhetősége: hétfői napokon 9.00-11.00

Gyermekvédelmi felelős: Berta Györgyné

Elérhetősége: a 37-325-119 telefonszámon

Fogadónapja: minden szerdán 13.00-14.00

Élelmezésvezető: Gulyás Györgyi

Elérhetősége: a 37-325-119 telefonszámon és mindennap 10.00-11.00 az irodában.

 

Nyáron az ügyeleti rend: minden szerdán 8.00-12.00

 

 

 

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA

Nagyfügedi Csicsergők Óvoda

3282 Nagyfüged

Szabadság út 5.

Óvodapedagógusok: 6 fő  Felsőfokú végzettséggel

Ebből:                        2 fő  Gyógypedagógiai végzettséggel

1 fő Gyógypedagógiai asszisztensi szakképzettséggel

1 fő 1 szakvizsgával

1 fő 2 szakvizsgával

Dajkák:                     3fő dajkai szakképesítéssel

Ebből:                        1 fő egészségügyi szakközépiskolai

1 fő egészségügyi szakiskola

1 fő egyéb szakmunkásképzettséggel

Nevelőmunkát közvetlenül segítő: 1 fő

Óvodai nevelési év rendje:  Az óvodai nevelési év szeptember 1-től, a következő év augusztus 31-ig tart.

Intézményünk napi nyitva tartása: hétfőtől-péntekig naponta 7.00-17.00 óráig.

Az óvoda június 1-től augusztus 31-ig nyári napirend szerint, összevont csoportokkal működik.

Az óvoda a nyári időszakban 4 hétig tart zárva, melynek időpontja: 2016. augusztus 01-től 2016. augusztus 30-ig.

Az óvodában 3 nap nevelés nélküli munkanap megtartására kerül sor. A következő napokon:

2015.08.31. (hétfő)

2015.10.30. (péntek)

2015.12.12. (szombat)

Óvodai csoportok száma: 3

Engedélyezett létszám: 72 fő

A csoportokban a gyermekek létszáma 2015/2016-os nevelési évben:

Kiscsoport:           20 fő

Középsőcsoport:   26 fő

Nagycsoport:        26 fő

Óvodánk internetes elérhetőségei:

www.nagyfugedovoda.atw.hu

Nagyfügedi Óvoda – facebook