KÉPVISELŐNK OTTHONÁBAN KERESI FEL ÖNT!

A helyesen kialakított, magas minőségi követelményeknek megfelelő hőszigeteléssel jelentős kiadásokat takaríthat meg családunk, vállalkozásunk.

Új épületek építésénél az ide vonatkozó előírások (MSZ 04-140-2) pontosan meghatározzák, hogy a falaknak milyen hőszigetelési tulajdonságoknak kell megfelelnie. A korszerű falazóanyagok általában meg is felelnek ezeknek az előírásoknak. A hőszigetelés rendszerint egy-egy épület felújításakor, illetve a régi épületek utólagos szigetelésénél jön szóba, illetve akkor is, ha egy építkező egy kicsit előre gondolkozik, és hőszigetelési szempontból már a 21. század követelményeit tűzi ki célul. Például egy korszerű, üreges vázkerámia elemmel épített 38 cm vastag fal tökéletesen kielégíti a jelenlegi hazai követelményeket. Ezzel szemben, ha a német előírásoknak kívánnánk megfelelni, akkor ezt a 38 cm-es vastagságot 50-60 cm-re kellene növelni. Ez viszont statikailag indokolatlan és túl sok helyet venne el az amúgy is méregdrága telekből. Ilyen esetben is a plusz hőszigetelés kerül előtérbe.

Ugyanakkor az épületek hőszigetelése nem azonos a falak hőszigetelésével, mindenképen számolnunk a nyílászárók szigetelésével és a résszigeteléssel is, hiszen ezeken a területeken sokkal nagyobb hőveszteségek jönnek létre, mint a falakon keresztül.

A legjobb szigetelőanyag a levegő, ezen az elven alapszik a többi hőszigetelő anyag szigetelési tulajdonsága is. Egy 20 cm vastag tömör acélból készült fal 30-szor annyi hőt enged át, mint egy ugyanilyen vastgaságú betonfal, 70-szer annyit, mint a mészhomok téglafal, 120-szor annyit, mint az állóvíz és 2300-szor annyit, mint az álló levegő. Az álló levegő szigetelő képessége kiváló. A levegő viszont rendszerint áramlik, ennek során hőt szállít. A levegő áramlása annál kisebb, minél apróbbak a szigetelőanyag pórusai, de a szigetelő képességet az is befolyásolja, hogy a pórus falait képező anyagnak milyen a hővezető képessége, és hogy mekkora a tömege a bezárt levegőhöz képest.